Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
57 algymnasium volt biztos és alkalmatos tore a magyar nyelv terjesztésének akkor, midőn a községben fennállott elemi iskolák legtöbbjében a magyar nyelv csak mint vendégszerepelt. Kényszerítő erővel hatott az elemi iskolákra, hogy a magyar nyelv tanítására nagyobb gondot fordítsanak, már csak azáltal is, hogy az ő tannyelve egyesegyedül a magyar volt. Hogy az algymnasium ezt a miszióját Csáky minisztersége alatt is liiven teljesítette, bizonyos dolog. Hogy pedig a magyar nyelv terjesztése körül fáradozó iskolának fennállása egy oly községben, melyben a lakosság zöme tót és éppen itt az Alföldön, a magyar állam érdeke szempontjából aleges- legnagyobb mértékben igenis kívánatos : azt hiszem, mindenki előtt világos. Nem érdektelen kiemelni, hogy a miniszter ugyanazon a napon, a melyen a kórt segélyt a fenntebb jelzett módon megtagadta, tehát 1888. évi deczember 21-én, tehát gúnynak is beillő módon, 21868. számú intézvényében felhívja a párt- fogóságot, hogy az uj épület folytatását mielőbb vegye foganatba ; gondoskodjék, hogy az intézetnek külön rajzterme és tornacsarnoka is legyen, s hogy az alkalmazott öt tanáron kívül még külön hitoktató is alkalmaztassák. A hitoktatót illető kivánsságot a presbytorium mint már az 52. lapon is említettem — úgy oldotta meg, hogy 1888/89-től fogva hitoktatóul egy segédlolkészét alkalmazta s mint ilyet díjazta is. I)o milyen messze állott a bizottság a többi miniszteri kívánság kivihetőségétől! A tornacsarnok ügyében segítségére jött az iskolának a b.-csabai Torna-Egyesület, mely a város részéről tulajdonába ingyen bocsátott 500 négyzet ölnyi területen torna-csarnokot emelt s tagjai közé az algymnasiumot is befogadta. A torna- csarnokot 1889. évi január 14-én rendelkezésére bocsátotta évi 150 frt hozzájárulás mellett, beleértve ebbe a művezető díjazását is. A művezető, kezdettől fogva Michnay Gyula, kötelezve van az algymnasiumi növendékeket a gymnasiumi torna-tanterv szerint oktatni. Ezzel aztán a saját torna-csarnok építésének szükségessége is megszűnt. Nem tartozik szorosan ide a Torna-Egyesület keletkezését előadni, mindazokkal a bajokkal, melyeken keresztül ment addig, inig saját háza lett. Csak annyit jegyzek föl, hogy a fáradozásból,. Horváth János-é az oroszlánrész, sőt úgyszólván az ő érdeme a most már megizmosodott Torna-
