Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
53 szerelése, hogy kellőképen nem díjazhatta tanárait és hogy fiatalabb tanerőinek még megélhetését sem biztosította. Bukovszky János, Ivrajcsovics Soma és Valentinyi Jenő állami oklevéllel biró rendes tanárokat ugyanis csak 800—800 frtnyi fizetésben (lakbérrel együtt) részesítette s még arra se volt gondja, hogy ez a fizetésük hiványilag biztosíttassák. Mellékesen megjegyzem, hogy Horváth János, mint igazgató, igazgatói tiszteletdij czimén külön díjazásban nem részesült, hanem övé volt, eleitől fogva a beiratási dij, mégpedig minden egyes protestáns tanuló után 1, nem protestáns tanuló után 2 frt, mely illetékek mindjárt a tanév elején a beszedett tandijakból vonattak le s övé volt az egész bizo- nyitvány-dij. Ezeket a hiányokat felszínre hozta Békési Gyula, kir. főigazgató az 1888. évi január hó 21-én befejezett hivatalos látogatása alkalmával, amidőn kijelentette: hogy az iskola vezetésével, szellemével, tanításával teljesen megelégszik, de az iskola évi jövedelmét kevesebbnek tartja a szükségesnél s ezt a körülményt a fenntartó testület komoly figyelmébe ajánlja. Hogy vezetés dolgában a legmesszebb menő követelményeknek is megfelelt az algymnasíum, első sorban Horváth János igazgató érdeme. Elismerés illeti másodsorban a tanári kart, a moly megélhetésre is kevés fizetése daczára odaadó buzgósággal követte igazgatója példáját lelkiismeretes, pontos munkálkodásában. A szaki arányt illetőleg is szerencsés volt az algymnasium tanárainak megválasztásában. Zsinórmértékül a tanításban az állami tantervet követte az algymnasium, most már az 1880-ban, azután 1883-ban rajta tett módosítások tekintetbe vételével. Hü maradt az állami tantervhez még akkor is, midőn 1884-ben az egyetemes tanügyi bizottság által kidolgozott gymnasiumi tantervet az egyetemes gyűlés elfogadta s behozatalát az ág. ev. gymnasiu- mokba ajánlotta. Ez a tanterv, mely a gymnasiumi tantárgyak részletes beosztásán kívül a gymnasiumi oktatás módszerével is foglalkozik, bár a középiskolai törvény meghatározta kereten belül mozog s czéljainak és követelményeinek megfelelni igyekszik, sok tekintetben eltér az állami tantervtől. Midőn párhuzamba állította az algymnasiumi bizottság az egyetemes egyházi gyűlés által megállapított tantervet a miniszteri „Gymnasiumi tanítás tervéivel, a helyi körülményeknek megfelelőbbnek találta az államit, mint az egyházit.
