Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1878

többes, legnagyobb közös osztó, — közönséges törtek össze­adása, kivonása, szorzása, osztása. Mértanból az egyenes vonalok iránya és hosszúsága, a négy számmivelet egyenes vonalokkal, egyenes vonalok mérése, a szög származása és nagysága, körvonal, iv- és szögfokok, szögátvivő, a szögek nemei, háromszögek s ezek nemei és ala­kítása, az összeillőség esetei, az egyenszáru háromszögek néhány főtulajdonságának kifejtése. Természetrajzból az emlősök és madarak az első félévben; másodikban a hüllők, halak, rovarok, pókok, héjanczok, férgek, puhányok, sugárállatok, burányok. Rajzolás mértani és szabadkézi. Szépírás ütem szerint. Éneklés egyházi és világi két hangon. Testgyakorlás őszszel és tavaszszal. ttv£ásod.ils: osztály. Vallásianból az első osztálylyal együtt. Latinból az első osztályban végzettek ismétlése után a négy rendes igehajlitás, álszenvedők, körülirt hajlitás, a rendhagyó igék törzsalakjainak emlézése, rendhagyó és hiányos igék, ha­tározók, kötőszók. Á végzettek alkalmazása a gyakorlókönyv 80 gyakorlatán, a régi hitrege tanán és meséin, szótárkészítés, szó­tanulás és fordítás mellett. Otthoni dolgozatnak naponként 6—7 sor fordítása. Magyai'ból az igeképzés, igemódok, igeidők, igeragozás : ik-telen, ik-es, miveltető és szenvedő egybevetve, magánhang­zóval bővített, v-n végződő igetők, mássalhangzót betoldó és személytelen igék. A nyelvtan alkalmazása az olvasókönyvnek 90 és a történelmi kézikönyvnek 36 lapján át. Magyarázat és elemezés után könyvnélkül : Vásárűa, A gólya, Szegény asz- szony könyve, Kutya-kaparó, Szent László. — Tizennégy irály­gyakorlat az ó-kori történet köréből. Németből a mellék- és igenevek ejtegetése, hanglágyitó igék, mellék- és igenevek és körülményszók fokozása, mód-, segéd­igék, számnevek, az igehajlitás rendszere, visszaható és sze­mélytelen igék, a haben és sein segéd igék használata, rend­hagyó igék, 160 erős hajlitásu ige, tulajdonnevek ejtegetése. Megfelelő gyakorlatokból szótanulás és fordítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom