Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1867
8 kivétellel tót; mindemellett egyedül a tót nyelvet csak a földmi- ves osztály használja; a többiek egy része inkább a németet, más része inkább a magyart. A több nyelvű helységek könnyen belecsúsznak a nyelvkeverés hibájába, tehát abba, hogy jól egyiken sem beszélnek. Ezen hiba, mely a mi tanulóinknál általában megvan, már magában véve is nagy baj; de erősen nagyobbodik a baj az által, hogy némelyek, amidőn az első osztályba belépnek, alig tudnak a tannyelvből valamit. Ezen körülményből önkényt folyik, hogy a tanár, kellvén neki több nyelven is magyarázatát ismételnie, időhiány miatt nem merülhet úgy bele tárgyába, amint helyén volna; hogy a csak tótul értő tanuló, nem lévén meg az itteni tót nyelvben a gymnásiális tárgyaknál előforduló kellő kifejezések, még az oly szűk magyarázatot is csak hézagosán foghatja fel ; hogy az ilyen tanulónak, ha egyáltalában valamit lenditeni akar, alig marad egyebet mit tennie, mint a nem értett nyelvű s alig-alig megértett tárgyon leczkét kinos-keservesen beemléznie; hogy az igy beemlézett leczke, mivel az értelembe nem fogódzhatik, minél elébb úgy lehámlik a tanulóról, hogy egy kis szóbőségnél alig-alig marad még egyéb is belőle. Ha már most az ismétlés, illetőleg a szigorlat ideje, eljő mit tegyen az a szegény tanuló az előtte fekvő 7—8 tantárgygyal ? A dolog tartalmát kisajtolni nem lehet belőle, mert hisz azt már kezdetben sem szívta be kellőleg; gépies tudást sem mutathat fel, mert még a beemlézhetőkre sincs elég ideje, Ha pedig a tanuló sem tartalmi, sem gépies tudással nem állhat elő. okvetlenül el kell buknia. Igen, de az első osztály legkönnyebb is, meg alap is. Mivel legkönnyebb, valahogy azon kiváló szorgalom mellett talán mégis átverheti a tanuló magát; mivel alap, ha csak valahogy verte át magát, a következő, mindinkább nehezbülő osztályokban elmaradhatlan a bukás. Ilyen fiuk számára azután csak egy orvosság van : az osztály öukénytes ismétlése. Erre a fiuk, igen csekély kivétellel, bőségesen ráérnének ugyan, mivelhogy úgyis korán kezdték a tanulást; módjukban is állana, mert hiszen helybelinek egy évi iskolai költség bizony nem érvágás; javukra is válnék, mert, ha egyebet nem, azt csakugyan megnyernék, hogy egy évnyivel több érettséget, tehát győzőbb munkaképességet vinnének a következő osztályba : mindemellett az ismétlést sem a szülék, sem a fiuk — 5—6 igen becsülésre méltó kivétellel — nem igen szokták örvendeni; a szülék nem, mert gyennekök elmaradottsága okát a gyermeken kivid keresik, tehát természetesen más osztályt, illetőleg más tanárt óhajtanak; a fiuk nem, mert társaiktól elmaradni restéinek, s mert a szülék véleménye őket is irányozza. Azonban van okom hinni, hogy úgy a korai iskoláztatás, mint a tannyelvben való járatlanság nyűgéből már most kifelé járunk.
