Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-14 / 60. szám

2 BÉKÉS 1937 március 14 A baloldal, a trágyadomb, a büdös paraszt és a Magyar Alföld Az alkotmányvédelem jelszava alatt az utóbbi időben furcsa játékot folytatnak az újságírók, akik természetüknél fogva egyenesen arra vannak hi­vatva, hogy az örök ellenzékiség kenyéré egyék. Az eszközökben nem válogatnak. Ha kell, Dénes István szélsőséges oldaláról kiabálnak át a keresz­tény nemzeti oldalra és ha az idők sora úgy hozza magával, akkor mérsékeltebb helyekről is megvil­logtatják csatabárdjaikat. Nem feladatunk megvédeni a nemzeti szocialistákat, de megállapítjuk, h'ogy a Mágyar Alföld március 11-i számában szépen tere­getett hasábokban egy féloldalon keresztül a nem­zeti szocialistákat támadta csak azért, bogy a jobb­oldalt úgy állítsa be, mintha egyenes okozói let­tek volna az 1918-as forradalomnak. Szép dolog az újságírás, különösen hogyha valaki 40 éves új­ságírói múltjára hivatkozik, de már megengedjen a világ, az ősi alkotmányban gyökeredző technikai mesterkedés nagyon átlátszó, amikor a Magyar Alföld a következő oldalon a békésmegyei közi­gazgatásának üléséről szóló tendenciózus cikkében elhallgatja azt, amit a főispán a szélsőbaloldal bé­késmegyei izgatásáról mondott. A jobboldal erősebb mozgalmát, mondta a főispán, a baloldalnak az utóbbi időben észlelt erőteljes megmozdulása vál­totta ki ennyi mondanivalója van a betiltott Alföld volt szerkesztőjének, aki most a Magyar Alföldet irányítja. Tehát a baloldallal szemben elhallgatja azt, amit a főispán idézett s amely szerint a balol­dali szónok többek közt a következőt mondotta. „Nekünk ott fönn a megyénél addig kell dönget­nünk az ajtókat, mig azok ajtófélfástól be nem dőlnek“. Ellenben a Magyar Alföld a közigazgatási bizottság üléséről irt beszámolójának a következő címet adta; „A szélső jobboldali mozgalom, a bé­késcsabai Ököl és a munkáskérdés a közigazgatási bizottság előtt. “ Átlátszó tehát a játék a jobbol­dal felé, különösen -akkor, ha a lap harmadik ol­dalán a szélsőbaloldali gyűlésről irt cikknek, tehát azokról akiknek békésvármegyei szervezetük szó­noka be akarja dönteni a megye kapuját. Jogot, földet, munkát követelt a szociáldemokrata népgyü- lés szónoka „feliratú címet“ adja Szép dolog, ismételjük, az újságírás, de kérdezzük azt, lehet e ennyire átlátszóan támadni a jobboldalt és elhall­gatni a baloldali szélsőségeknek az 1918 as őszi­rózsás forradalomra emlékeztető agitációját ? Különben, ha meggondoljuk, hogy a hely­beli ellenzéki lap felelős szerkesztőjének „Az Alföld“ cimü lapját, a lap „szélsőséges“, az állami és tár­sadalmi rendet felforgató hangja miatt tiltotta be a Bethlen-kormány és eszünkbe jut az a jelenet, amelyik Genfben lejátszódott Apponyi gróffal ezzel a betiltott lappal kapcsolatban, akkor önkéntelenül föltesszük a kérdést, szabad-e a Magyar Alföld felelős szerkesztőjének a parasztságot, vagy ennek egy részét a határzónában, ahova még jobban fi gyeinek ellenségeink, mint az ország többi helyére, -az ifjúság és a jobboldal ellen vezényelnie. Lehet-e hallgatni arról, hogy a Magyar Alföld felelős szerkesztője elfelejtett bennünket beperelni azért, mert róla azt állítottuk, hogy büdös paraszt­nak nevezte a magyar parasztot, jóllehet, a Magyar Alföld előfizetőinek jórészét a magyar parasztok te­szik ki. ­Az is furcsa, hogy a Magyar Alföld tollhegy, írója, miután megtámadta a gyulai ifjúságot, egy­kori vezércikkírójáról, a békési Megyeri Sándorról, többek között igy ir : „Megyeri Sándor írásművén megérzik annak a trágyadombnak a szaga, ame­lyik mellől díszes közéleti pályafutása megindult“. Szóval az ősi alkotmány hivatott védője, mi­után az ifjúságot megtámadta, az úgynevezett toll­hegyében a magyar paraszttal kapcsolatban azt írja, hogy az Írásművén megérzik a trágyadomb szaga. Mennyire őszinték néha az emberek! Csak azt nem értjük, mit keres a magyar parasztság élén az olyan ember, aki irtózik a trágyadombtól és büdös parasztnak nevezi a trágyadomb gazdáját? Lehet, hogy mi tévedünk, de az a véleményünk, hogy itt egy tervszerű játék folyik, a nemzet nagy érdekei körül, amilyen a parasztság, a magyar if­júság — a magyar nemzet. FONTOS! Lucernámén 1991-3 államilag álomzárolt aran- kamentesiíett előnyös áron kapható. Békéscsaba, Apponyi-u. 5. Iritz-féle házban.) (A „Békés“ munkatársától.) Végve rende­zik a tanyai közigazgatás kérdését. „Ezt bizo­nyítja az a tervezet és amelyet Kozma Mik­lós v. belügyminiszter tett közé. Módúkban van a tervezetet Békésmegyére vonatkozólag la­punk olvasóival ismertetni. A Békésmegyére vonatkozó tervezet elé magyarázó szöveget írtak az illetékesek, és a szöveg a következő; — A középkor végétől Békés megye sor­sa a területén levő egyetlen erős vár, Gyula sorsától függött. 1566-ban Gyula elfoglalásá­val az egész megye török uralom alá jutott s csak 1694-ben szabadult fel. Ami keveset a török még meghagyott, azt is elpusztították a felszabadító háború s Rákóczi szabadságharca alatt a császári katonák és rác szövetségeseik, úgyhogy a végleges béke bekövetkeztekor a középkor végén íenállott 73 községe helyett már csak 9 lakott helység maradt Az egész megye a kincstáré lett, amely azt tud­valevőleg a Harruckern családnak adta. Ez a család népesítette be újra a megyét s adta meg annak máig fennálló tarka etnográfiai képét. A Harruckern család kihalásakor (1775.) a megye terütetén már 19 község áll s ugyan­ennyi vau félszázad múltán Fényes Elek statisztikai müve szerint. Az óriási pusztákon lassankint újabb községek létesültek, különö­sen az orosházi járás területén, ahol még a múlt század közepén is csak két község állt (ma 9). 1920-ban a megyének 27 községe volt s ezekhez csatlakozott azóta az exklávéból nagyközségé lett Csabacsüd és Mezőmegyer s a Békéscsabából kivált, jórészt zárt településű Gerendás. — Ezen újabb községalakulások után is Békés Hajdúval együtt as ország leg* ritkább tagozodásu megyéje — Hajdúban 125, Békésben átlag 123 km’-re jut egy község. — Eképen nem sokat enyhít a megyében levő 4 jegyzői kirendeltség sem, amelyek közül kettő háború előtti, az endrőd— újkondorosi azonban csak csak 1935-ben léte­sült az újkondorospusztai tanyák elszakitási mozgalmának lecsillapítására. — A ritka községi tagozódás következ­ménye, hogy a megye népességének harmada 34-9°|o = U5.540 L. külterületi majorokon és tanyákon él, nagyobb részük (74.339 1.) a belterületektől távol s azért számukra 73 körzetet s külkerü- letet kellett kijelölni. E 73 közül 24-ben az uradalmi majorok, a többiben a tanyák van­nak túlsúlyban. Közigazgatási s egyéb szükség­leteikről eddig vajmi kevés gondoskodás tör­tént. Jól kifejlődött és ellátott tanyaközpont csak Újkondoroson és Bucsatelepen (jegyzői kirendeltség, orvos, lelkész, bába, posta) és még Kiscsákón (jegyzői kirendeltség, bába, posta) van. Ezenkívül csak Gyoma és Szarvas távoli tanyáin tart az elöljáróság hetenkint hivatalos napot, a többi község még azt sem. Oly gazdag cs nagyhatású község, mint ÉRTESÍTÉS! Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyének­nél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keseriiviz a bélmozgást csak­hamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringést sza­baddá teszi és a gondolkodó- és munkaképes­séget emeli. Beható kórházi kísérletek folya­mán bebizonyult,hogy a Ferenc József viz gyo­morsavas szellemi munkásoknál neuraszténiás embereknél és betegeskedő asszonyoknál is rendkívül jótékony hatást fejt ki, 9—* Békés, a községtől 24 km-re levő Bélmegyeren (1.596 1) Békéscsaba a várostol 18 km-re levő Soproaypusz- tán a nagy távolság és sűrű népesség ellenére sem gondoskodtak eddig a kézbesitököG kivül még a legcsekelyebb közigazgatási szükségletről sem. A hatósági orvos sein tart látogatási napokat, a 2.125 sopronyi tanyalakosnak halottkéme, temetője is a városban van. A megye egyik jómódú községének, Mezőberénynek területén, a községtől 11 km távolságra levő Félhalom nevű kijelölt körzetének adatgyűjtő ivében minden rovat üresen maradt: 542 lakosáról sem a közigazgatás, sem a népoktatás nem vett tudomást. — A fennálló hiányok egyrészéí minden költség nélkül, egyszerű közigazgatási intézkedéssel, hatarátcsatolással rövi­desen meg lehet szüntetni. A tervbevett tanyakörzetek közül Szentetor- nya két körzete a Gádoroshoz és Nagyszénás­hoz, Orosháza egy sűrűn lakott körzete (2.365 ÍJ Szentetornyához, Békéssámson egy kör­zete a most megalakulás alatt levő Kaszaper­hez, Szeghalom egy körzete Dévaványáboz, Gyula egy exklávéji a Pusztaottlakás- hoz való átcsatolással, illetve átkebelezéssel fölöslegessé válnának, mert az átcsatolandó községekhez 4 km-nél kissebb távolságban vannak. Más helyeken a jegyzői kirendeltségekkel is biró tanyakörze­tek létesítése csak egy-két község tanyáinak egy község határában való egyesítése után lehetséges, igy a már említett, anyaközségétől teljesen elhanyagolt Félhalomnak a Köröstar- csa községhez tartozó Csordalaposhoz (667 L) való átcsatolása utján, ahol a vasúti állomás körül faluszerü település s benne lelkész, is­kola, bába, posta vau. Ez az egyesítés a két körzet területi egymásbafónódása miatt is megokolt. — A békési tanyavilágban eddig nem sok központ tudott kialakulni. A már említett s az önálló községi életre hivatott Bucsatele­pen és Ujkondoroson kivül az OFB hozott lét­re kisebb zárt telepeket a Békéshez tartozó Földvári vasúti állomásnál (342 1) és Bélme- gyeren, a Gyoméhoz tartozó Csudaballán, az Endrődhöz tartozó Nágylaposújtelepen, a va­súti állomásnál (324 1) s az Orosházához tar­tozó Rákóczitelepen (1‘460 1). Mind e telepek tervezetünkben mint nagy tanyakorzetek leendő központja szerepelnek. Könnyű volt körzeti központokul kijelölni néhány régebbi külterületi zárt 1 települést is (Békés-Rosszerdő és Csatárkert, Endrőd-Öreg- szőílő, Szarvas-Öregszőllő és Ezüst-szőllő, Szeg- halom-Koplalókert). A nagy távolságok és a tanyai lakosság nagy száma folytán legégetőb­ben szükséges a kirendeltségekkel is biró körzetek megalakítása Békés (Bélmegyer, Ka­mut), Szarvas (Décs, Galóhalom) és Békéscsa­ba ('Soprony, Telekgerendás) egyes tanyavi­dékein. FONTOS! Milyen változásokat tervez a kormány a tanya közigazgatás rendezésében Békésmegyében Üzememben oly átalakítást eszközöltem, ami lehetővé teszi azt, hogy az eddigi 12 százalék vámot 173 2-3 10 százalékra mérsékeljem. — Miért is a HUNGÁRIA MALOMBAN március 8-tól kezdődően forazáhél 10 százalék és darálásért 6 százalék vámot veszek. A mélyen tisztelt őrőltető közönség szives pártfogását kérve Yincze Lajos a HUNGÁRIA MALOM tulajdonosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom