Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-14 / 282. szám

4 BÉKÉS 1937 december 14 Színház Pénteken este kezdette meg előadássoro­zatát a „Thália Kamaraszínház“ Gyulán, a Göndöcskerti-pavillon nagytermében Miskey József igazgatása mellett. Megnyitó előadásul Herczeg Ferenc há­rom felvonásos világhírű vigjátéka, a „Kék róka“ került színre. A gyulai közönség szép számban jelent meg a megnyitó előadáson s művészi együttes elsőrangú játékát többször megismétlődő nyílt színi tapssal honorálta. Elsőrendűen alakított a férj szerepében Miskey József igazgató. Deák Ferenc a gáncs nélküli lovag Frill báró szerepében csillogtatta tehetségét. Elegáns jelenség volt a feleség : Cecilia szerepében Deésy Ilona, aki rutinos játékával a legapróbb nüanszokat is érvényre juttatta hálás szerepében. Jó volt a rokon le­ány : Lencsi szerepében Kondor Erzsi és a házi barát: Sándor szerepében Zách János. Az előadás művészi színvonala minden igényt kielégíthet s ezért a művészetet pártoló gyulai közönség szeretetébe ajánljuk a Thália Kamaraszínház sorozatos előadásait, hogy lá­togatásukkal tegyék lehetővé a magyar kul­túra papjainak áldozatos munkáját. Szombaton este Ernőd Tamás és Török Rezső mulatságos vigjátéka váltott ki sok de­rűt a megjelent közönségből. A társulat tagjai ezalkalommal is olyan művészi játékot nyúj­tottak, hogy méltán kiérdemelték a gyulai közönség legszélesebb rétegeinek támogatását. Gyulán úgyis olyan ritkán adódik alkalom ilyen magasnivóju kulturmegnyilatkozás élve­zetére, hisszük tehát, hogy a Miskey-társulat törekvései megfelelő értékelésre találnak. Két lány az utcán volt az előadott darab cime, amelynek szereplői közül külön ki kell emel­nünk Donáth Kató, Magyarich Flóra, Kondor Erzsi művészi alakitását. A férfi szereplők kö­zül Miskey József, Deák Ferenc, Zách János voltak a legjobbaknak mondhatók Az egész együttes is jól megállotta a helyét. Bizonyos, hogy a szereplők közül nem egynek a nevé­vel fogunk még nagy színházak szinlapjain találkozni. A vasárnapi és hétfői előadások mélta­tására lapunk legközelebbi számában kerítünk sort. Otthon. Sudermann mélyen szántó drámá­ját mutatja be ma este a Thália Kamaraszín­ház. Az igazgatóság mindenki számára hozzá­férhetővé tenni ezt a nagyszerű darabot és úgy iitézkedett, hogy egy váltott jeggyel Ivet­ten nézhetik meg. Ne váljunk e'. Som. Maugham modern vigjátékát kedden mutatja be a társulat kitűnő szereposztásban. A vendégjáték pénteken be­fejeződik. —«na——B8Mb—kmhbp Aleanyivel íeííe a Főbizottság olcsóbbá a Kongresszusra való {elutazást? Az Eucharisztikns Kongresszusra a vas­úti kedvezmény mértékét a kereskedelmi mi­niszter a vezetőség kérésére 57 százalékról 75 százalékra emelte, ami azt jelenti, hogy a fővonalakon filléres vonatok közlekednek a Kongresszus hetében. (A filléres vonatok ki­induló, illetve csatlakozó állomásáig 50 száza­lékos a kedvezmény.) A kedvezményre feljo­gosító utazási igazolvány ára 100 km-es kör zeten belül 1.50 P., azon túl 2.50 P. MFTR és DGT hajókon a Kongresszus hetében 50 százalékos menetdijkedvezményt sikerült kieszközölnünk, ugyancsak az utazási igazolvány ellenében 3» A légsBéíétl^ebb szállás árát (iskola­helyiségekben elhelyezett szalmazsák és fej­párna, lepedő és takaró nélkül) naponkint egy pengőben szabták meg, bár a szállások léte­sítésével felmerülő költségek ennél jóval na gyobbak. A népkonyha-szerű legegyszerűbb élel­mezés árát (egyszeri3 meleg főétkezés) á na­pi egy pengőben állapították meg. Akik nem vonaton, (hajón vagy MÁVAUT autóbusszal) óhajtanak feljönni, hanem magán­gépkocsin, kerékpáron, vagy gyalogosan, azok­nak Tagsági jegyet kell váltaniok 1 P-s ár­ban. Ez a Tagsági jegy a főünnepség színhe­lyére való belépésre jogosít. Ülőhely jegyet külön kell váltani, de ennek ára ne:., lesz több, mint az önköltség : esetenkint 50 fillér. Beszélgetés a legrosszabbul járt németországi munkással Napokkal ezelőtt beszámoltunk a gyulai munkások németországi élményeiről. Azóta nyomozást folytattunk, hogy a németországi munkások közül ki jött haza hat hónap után a legkevesebb eredménnyel. Megtaláltuk em­berünket Oláh Endre személyében. Ok : be­tegség, asszony s ami ezzel összefügg. Nagyon szerencsétlen ember volt már itthon is Oláh. Nyolc gyermek és egy könnyelmű asszony s a háborúból hazahozott betegsége nagy nyomorba sodorták. Májusban ő is je­lentkezett s kiment Németországba. Rongyo san, soványan, meggyötört testtel . s feldúlt lelkiállapotban ment ki. Megfiatalodva, jól öltözve, de pénz nélkül, jött haza. Megkérdez­tem tőle : — Miért nem tudott egy kis pénzt ösz- szegyüjteni, talán nem jól bántak magával, talán úgy járt, mint a Friss Újságban leirt hevesmegyei munkások, akiket csúnyán kiu- zsoráztak a németek ? — Hát, hogy őszinte legyek — mondotta emberem - én vagyok az oka annak, hogy nem hoztam pénzt haza, mint a többiek, mert testileg nagyon leromlott állapotban mentem ki. Sokat betegeskedtem. A hat hónapból hár­mat kórházban töltöttem. Meg azután, amikor megtudtam, hogy az asszony megszökött leg­jobb barátommal Pestre s nyolc gyermekemet bitangjára hagyta, — hát igazat megvallva - nagyon megbillent lelki egyensúlyom és bi­zony inni is kezdtem. így azután nem csoda, h;j nem jöttem pénzzel haza. — Igaz-e, hogy a németországi magyar munkások a rossz bánásmód és a tulerőltető munka miatt 8—10 kilót fogytak? — kér­dem ? — Szó sem igaz belőle kérem. Tessék reám nézni. Még én is, aki fele időt átbete­geskedtem, nemhogy fogytam volna, hanem híztam pár kilót, — Hát az igaz-e, hogy nem kerestek semmit ? — Nem tudom honnan vette a Friss Új­ság információit, — mert én is olvastam a cikket s igen felháborodtam az abban foglal- I tak miatt, — de teljesen tévesek és rosszin- dulatuak lehetnek, mert ahogy én láttam és tapaszfaltam másokon, mindenki igen szép ösz- szeget hozott haza. — Milyen volt a bánásmód a német munkaadók részéről ? — A lehető legjobb. Megbecsülték azt, aki dolgozott és jól rneg is fizették. Amikor én úgy vasárnaponként átöltöztem a magam­mal vitt frontharcos formaruhámba, előre üdvözöltek a régi bajtársak, sőt a hitleri ifjú­ság is. A menyecskék és a leányok is utánam pislogtak titokban, amikor az asszony hűtlen­sége miatti bánatomban kissé beborozva, sáp­eiEBÜKK* # ZÖLD-HORDÓBA I I liter bor nyársapáti, vagy szegedi ka­dar 70 fillér, utcán át 5Ö fillér. Egy- ketted deci pálinka 16 fillér. j MINDEN ESTE ZENE!_ Mielőtt téli ruhaszükségletét beszerez­né, keresse fel KÁLLAYT, aki kedvezményes áron részletfizetésre is készít szakmába vá­gó mindennemű munkát. Törvényszék mel­lett : Zöldág-utca. 9 sz. 1303. 61—* Hócipőt, hócsizmát é* gazdáknak gumrai csizmát óriási választék mellett Hungária, Emergé Wimpassing és Stylle gyártmányok a TANAI divatházban Merkur bevásárlási helye 1342 2—* PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPA PIRÓK szépek, olcsók DOBAYNÁL kámat szememre vágva végigénekeltem a hideg türingiai utcák esti csöndjében, hogy Hideg szél fuj édesanyám, adja ki a kendőm, Még ma éjjel felkeresem a régi sze­retőm. . Ismeretségbe kerültem egy volt német főhadnaggyal is, aki a háború alatt Magyaror­szágon teljesített sokáig katonai szolgálatot s járt Pesten, Debrecenben, Püspökladányban. Nyíregyházán. Több Ízben meglátogattam s rádiójában sokat hallgatta:* Pestet s ez na­gyon jól esett. — Hogy fértek össze a németországi munkásokkal ? — Nagyon jól. Nem volt ott semmi baj. Én tűrhetően megtanultam beszélni németül. Becsületet szereztünk a magyar kosztnak és a paprikának. Az egyik nyári estén, úgy munka után tüzetgyujtottunk s a még hazul­ról hozott szalonnánkat nyársra huzva pirí­tottuk. Nagy szemeket meresztettek a néme­tek s hallottam amint egymásnak mondot­ták : — No nézd csak a bolondokat, hogy el­pocsékolják a drága zsírt. Bár értettem mit mondanak, nem szól­tam semmit, hanem amikor a szalonnám meg­pirult s a nagy karéj fehérkenyér telecsor* gott az illatos sült szalonna zsírjával, meg­kínáltam belőle őket, amit eleinte gyanakod­va fogadtak, de azután hallottam, amint mon­dották : — No ez pompás, nagyon izük. Mi is megpróbáljuk. A legnagyobb eredményt akkor értem el, amikor a magam-főzte paprikásból kínál­tam meg őket. Annyira Ízlett, hogy másnap már még az inspector is szaladt a városba, a gyógyszertárba, — paprikáért. — Mennyit dolgoztak naponta ? — Tíz órát. Ami igazán elviselhető, ha arra gondolunk, hogy idehaza látástól-vaku- lásig kell rendszerint dolgozni. Ha néha elő­fordult, hogy a munkaidőt pár órával meg kellett toldani, akkor felemelt munkabért kap­tunk. Lakásunk nagyon rendes volt. Minden­kinek külön ágy. — Mik a tervei jövőre ? — Nagyon szerelnék újból kimenni, mert most már megerősödtem, jobban bírnám a munkát. Ki is ruháztam már magam és ki­vinném tizennégy éves fiamat is, — fejezte be beszámolását Oláh Endre, aki a legszeren­csétlenebb volt a Gyuláról kiment munkások között, de birt azzal a férfias önérzettel, hogy hibáit nem kente rá a német munkaadókra és felháborodott a Friss Újságban a németor­szági munkásokról irt cikkben foglalt, — sze­rinte valótlan kitalálásokon. Ingatlanforgalom Murvai Andrásné Hajnal utca 16 szám alatti lakos eladta szeregyházai szántóját Var­ga György Szegedi Kiss István utca 4 szám alatti lakosnak 1300 pengő vételárért. — Lud­vig Mihály örökösei Kneifel utca 5 szám alatti lakosok eladták pejréti szántójukat öz­vegy Béres Ferencné Siórét 11 szám alatti lakosoknak 300 pengő vételárért. — Köböl Imre Damjanich utca 31 szám alatti lakos el­adta beltelkes házát Endrész Jánosné és tár­sai Komáromy utca 17 szám alatti lakosoknak 3000 pengő vételárért. — Jeszenszky Béla Szent István ut 39 szám alatti lakos eladta beltelkes házát Góg József és neje Siórét 101 szám alatti lakosoknak 8000 pengő vé­telárért. BÉKÉS politikai napilap. Megjelenik minden hétköznap este. Felelős szerkesztő és kiadó Dobay Jenő Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában GYULA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom