Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-27 / 167. szám

fftyala, $937. Julius 27 hedd LXiX. évfolyam 167. szám. BÉKÉS gzerkcszlőséju és kiadóhivatal Gys-la Városiiáí*ötfa 7 Niára Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy ,hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A földreform Megjelent a m. kir. kormány 100,000 sz. rendelete a földreformtörvény végrehajtásáról és mint az természetes és előrelátható is volt, megmozdultak az érdekeltek. Szóban és írás­ban jönnek a kommentárok. Az egyik oldalon azt hangoztatják, hogy a mai alkotmányos parlamenti rendszer mellett nem lehet ennek a törvénynek azt a nagy politikai alátámasz­tást megadni, ami ilyen nagy nemzetélotfor- máló törvény végrehajtásához elengedhetetlen. Ma — amint mondják — a kisbirtok korsze­rű gazdálkodását és a többteimelését kell mindenek előtt lehetővé tenni, biztosítani an­nak anyagi és szellemi előfeltételeit. Ilyen radikális megoldáshoz nem lehet nyúlni mind­addig, am g ez a kísérlet nemzeti termelé­sünk mennyiségi és minőségi hátraesésél je­lenti. A másik oldalon azt mondják, hogy ez mind féirebeszélés akar lenni, csak arra jó, hogy elterelje a közfigyelmet a radikális földreform hatalmas kérdéskomplexumától. A szellemi és anyagi felkészültséget a legtelje­sebb mértékben biztosítani kell a földhöz- juttatandóknak, de a lényeg azon van, hogy a földetváró magyar kisemberek minél hama­rabb földhöz jussanak. A kormány tervezett megoldása szerintük csak félmegoldás, vagy még annyi sem, mert hiszen hosszú évekre elosztva akarja amúgy is vérszegény elgon­dolásait keresztülvinni. Az egyik oldalon az anyagilag erősen érintett nagybirtokososztály aggodalmai szó­lalnak meg, a másik oldalon nem akarják ki­engedni kezükből az eddig oly szépen bevált politikai tőkét. Ha egyéb nem, már ez a szembenállás is a kormány álláspontjának és eljárásának helyességét igazolja. Nem üres szólás-mondás, hogy ugrásszerűen ilyen nagy horderejű gaz­dasági, végeredményben államéleti rendet nem lehet átállítani anélkül, hogy annak szellemi és anyagi — legtöbbször igen bonyolult elő­feltételeit minden tekintetben ne biziositanák. Hogy erre idő kell, annak bizonyítására kár szót vesztegetni. De nemcsak a kisgazdálko- dás racionálissá és rentábilissá tételét kell minden körülmények között biztosítani, ha­nem a nagy és középbirtok gazdálkodása te­kintetében is szinte forradalmi átrendezés előtt állunk. A termeléstechnikai és agrogeo- logiai most folyó munkálatok meglepő ered­ményeket produkálnak és közelállunk ahhoz, hogy a gazda rövidesen olyan segédeszközök és ismeretek birtokába jut, melyeknek segít­ségével nem találomra és az időjárás retteg­ve várt szeszélyeitől feltételezetten fogja kal­kulációit megejteni, hanem reálisan számolhat a várható terméseredményt illetően. A kémi­kus, a fizikus, a geológus, a meteorológus, stb. mind összefogva kutatja a föld és a le­vegőég titkait és máris olyan eredmények birtokába jutottak, melyek nagymértékben csökkenteni fogják a termelés bizonytalansá­gát. Ma már ott tartunk, hogy nagy valószí­nűséggel évekre, de egy évre mindenesetre meglehet állapítani, illetve ki lehet számítani az időjárást. Hankó tanár lapunk más helyén ismertetett tudománya a más alkalommal már szintén részletesen ismertetett talajtani tudo­mányokkal korszakalkotó jelentőségű módon és mértékben fogják előbbre vinni a világ köz- gazdasági életét. És büszkén mondhatjuk, hogy ezen a téren a magyar tudósok végez­tek és végeznek úttörő és alapvető munkát. Igen, ennek a kívülről sokak által tri­anoni halálra Ítélt nemzetnek tudósai ma is a világ kulturális és gazdasági előrehaladásáért küzdenek, ez a belülről annyit gáncsolt kor­mány, a Nemzeti Egység kormánya, a ma gyár pazdasági élet számára biztosítani akar­ja mindazt, ami majd a földreform megvaló­sulása esetén rendelkezésre kell álljon min­den magyar gazdálkodónak, hogy az ország egy reábizott daradján százszázalékbau elér­hesse azt az eredményt, amelyet ma minden be­csületesen gondolkozó magyarnak, álljon bár­milyen munkahelyen, feltétlenül el kell érnie. Hogy ez nem megy marói holnapra, az természetes, de a munka már megindult és éppen Békés vármegyében indult meg. A vár­megye vezetősége, mindenek előtt a főispán a kérdés roppant horderejét átérezve mindent megtettek, a lehetőséghez képest még anyagi áldozatott is hozott a vármegye iörvényható- sága, hogy Békés vármegye gazdaközönsége első legyen azok között a törvényhatóságok között, amelyeknek a búza csatában a leghaté­konyabb fegyverek állnak rendelkezésre. A ; Nemzeti Egység kormánya felelősség mellett 1 intézi az ország sorsát és ez a felelősség ve- f zeti intézkedései megtételében és ez a felelős­ség nem enged meg hirtelen, kockázatos ug­rásokat, de ez a felelősség annak is biztosí­téka, hogy a kormány idejében megtesz min­dent, semmit el nem mulaszt, ami arra szük­séges, hogy a magyar föld problémája mél­tányos és igazságos megoldáshoz jusson, ugyan akkor azonban a föld is olyanok kezébe kerül­jön, akik arra minden tekintetben a legmél­tóbbak. Addig pedig Írják a tanulmányokat, cik­keket mindkét, sőt több oldalról, ami magá- bavéve helyes, mert igen sok egészséges eszme vetődik fel a kérdés megvitatása során. A kormány azonban nem várhatja meg az elmé­leti vita eredményét, hanem dolgozik, mert magyar milliók várnak munkájára. iffj. Horthy Miteids a békési sportuszodáért Vasárnap délelőtt a leventék diszszáza- da, a tűzoltók, a frontharcosok diszbeöltözött alakulatai, a magyarruhás lányok színes csa­pata és mintegy ezerfőnyi tömeg várta Béké­sen ifj. vitéz nagybányai Horthy Miklós és dr. vitéz Ricsóy'Űhlarik Béla főispán és fele­sége megérkeztét. Amikor az előkelő vendé­gek megérkeztek, dr. Marsall Ferenc főszol­gabíró a békési járás közönsége nevében mondott üdvözlő beszedet, dr. Molnár Jenő főjegyző a község köszöntését tolmácsolta. Ezután kimentek a Köröspart ama részére, amely a sportuszoda céljaira kijelöltetett. Ifj. Horthy Miklós a kiszemelt helyet a sportu­szoda céljaira kiválóan alkalmasnak találta és kijelentette, hogy minden lehetőt el fog kö­vetni, hogy a békési sportuszoda megépüljön, mert lehetetlen állapot, hogy egy harmincezer lakosú községnek ne legyen uszodája. A köröspartról a főszolgabíróhoz mentek Békés illusztris vendégei, ahol értekezlet volt a részletek megbeszélése céljából. Az érte­kezleten az előkelő vendégeken kiviil részt- vettek dr. Marsai Ferenc főszolgbiró, dr. Te- legdy Lajos, Varga István, Vass alezredes, a község főjegyzője és bírája, Megyeri Sándor, aki kijelentette, hogy azt a partrészt, amelyet az uszoda céljaira legmegfelelőbbnek találtak és amelynek nagy része az ő tulajdonában van, készséggel átengedi a kívánt célra. Békésről a békéscsabai uszóversenyre mentek az illusztris vendégek. Fantasztikusnak, elfogadhatatlannak nevezi a kínai kormány a Japánok állítólagos; kékefeliéíeleil Japán forrásból közlik, hogy az Észak- j kinában létrejött megállapodás a kinai és a japán katonai hatóságok között a következő pontokat tartalmazza : 1. Kina kötelezte magát arra, hogy el­bocsátja valamennyi japánellenes gondolkozá su tisztjét és állami tisztviselőjét, továbbá 2. elfojtanak minden japánellenes pro­pagandát és 3. japán cenzúra alá bocsátják az iskola- könyveket. A nankingi központi kinai kormány kör­nyezetében kijelentették, hogy a szóbanforgó megállapodás tartalmáról mit sem tudnak. A Japán részéről közölt feltételeket ezekben a körökben fantasztikusnak és elfogadhatatlan­nak mondották. Dnnántnl nyerte a Ilorthy-knpát Nagy napjuk volt a békéscsabai sporto­lóknak vasárnap. Hatalmas közönség előtt szép sportot nyújtva folyt le a kerületközi uszóverseny a Horthy-kupáért. A versenyen megjelent ifj. vitéz nagybányi Horthy Mikiós a Magyar Uszószövetség elnöke, dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán is feleségével és még sok más közéleti és társadalmi előkelő­ség A bejáratnál egy bájos csöppség, S. Nagy Katóka adta ái a Csabai Úszó Egyesület fe- hér-kékszalagos virágcsokrát a főispánnénak,ez­után az előkelőségek a díszpáholyba vonultak. A díszpáholyban ott láttuk még Berthóthy Ká­rolyt, Fehér J. Istvánt és feleségét, dr. Marsait Ferencet és feleségét, vitéz Pallér Józsefnét, dr. Rell Lajost, dr. Kelenffy Gyulát és dr. Bor dás Árpádot, a csabai rendőrkapitányság ve­zetőjét. Dr. Medovarszky, békéscsaba helyettes polgármestere mondott megnyitó ünnepi be­szédet, melynek elhangzása után kezdetét vet­te ?. simán lebonyolódott verseny. A startok jól sikerültek, csak az 1500 méteres indítást kellett egy előreugrás miatt megismételni. Eredmények a következők : 400 m. gyors­úszás : L, Kuhinka (Kelet) 5 : 15'8, 2., Angyal (Dunántúl) 5 : 25*2, 3., Kertai (Kelet,) 5 : 25*8. — 100 m. hátuszás : 1., Heiser (Kelet) 1 : 12*8, 2., Galambos (Kelet) 1 : 16*8, 3., Angyal (Du­nántúl) 1 : 18 2. — 100 m. gyors : 1., Abay-Ne- mes (Dunántúl) 1 :02*8, 2., Szász (Dél) 1 : 03, 3., Mai’óti (Dél) I : 03*2. — 200 m. mell : 1., En­gel (Dél) 2 : o7.4, 2., Borsos (Kelet) 3 : 00*4, 3., Bilits (Dunántúl) 3 : 03'4. — 1500 m. gyors : 1., Pleplár (Dél) 22 : 25'2, 2., Szaniszló (Du­nántúl) 23: 11*3, 3., Webermann (Kelet) 23 : 44-2. — 4x200 gyorstaféta : !., Dunántúl 9 : 55'4, 2., Kelet 9 : 56*4, 3., Dél 10 :03*8. — Műugrás: 1., Vécsey (Dunántúl), 2., Hajszán (Dél), 3, Bállá (Ke'et) A ponteredmény alapján a Horthy-ván- dordijat az 1937. évre a Dunátnul védi 66 ponttal (3 győzelem) 2., Kelet 66 pont (2 győ­zelem) 3, Dél 63 ponttal. A verseny után az úszók és a sport- baiátok vacsorára ültek össze a Csaba-szálló éttermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom