Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-07 / 150. szám

gjlynla, 1037. julius 7 szerda LXBX. évfolyam 150. szám Szerkesztőséggé« kiadóhivatal ttjai» Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap í Előfizetés egy ,hőra helyben Főszerkesztő: ! 1.50, vidéken 1.80 pengő DOBAY F ERENC ^ Egyes szám [ára 8 fillér Ne nézzük a keresztlevelet Tagadhatatlan, hogy- a fejlett tehnikáju sajtóegyüttes nem mond csődöt, hanem kifo­gástalanul funkcionál, valahányszor liberális szinezödésü érdekek forognak szóban. Tagad­hatatlanul elismerés illeti meg azt a mindig és mindenkor, a legapróbb részleteket is kel­lőképp kihangsúlyozó összjátékot, amely olyan precízen és olyan nagyszerű megérzéssel rea- 'gál, valahányszor arra a legkisebb mértékben szükség van. De bármennyire összetanultak, bármennyire fegyelmezettek is bizonyos te­kintetben, annyira nem telik ebből a fegye­lemből, hogy kellőképp uralkodni tudjanak magukon és el ne árulják azt a sátáni örö- 1 möt, melyet afölött éreznek, ha azt láthatják, j hogy nem közülük való áldozata is van a j bűnnek. Megnyilatkozásaikon nem a bűn kár- | hoztatása érzik, hanem mintegy önmaguk igazolását látják abban, hogy ime nemcsak j ők a bűn mocsarának lakói, hanem odazu- j hannak azok is, akiktől a társadalom joggal várja, hogy díszes hivatali és társadalmi po- ziciójukban tógájuk makulátlanságára életük­nél is jobban vigyázzanak. Tehát hirdetik a ki nem mondott, de minden sorból, minden hanghordozásból elősüvöltő konklúziót: — sem­mi alapja nincs annak, hogy az állam közi­gazgatási és birói apparátusa olyan kérlelhe­tetlen szigorral üldözze a valutasibereket, a kommunista sejtek összetokorzóit, a hamisan bukókat, a terményhamisitókat, az uzsoráso­kat és annyi más jellegzetes fajtájú virágait az ország életerejét kikezdő bűnök kertjének. Igaza van az egyik hétfői orgánum cikk­írójának : a bűn elbírálásánál nem a kereszt- levél az irányadó. Azaz, hogy igaza volna, ha ők, akik ezt az elvet oly fennen hirdetik, a maguk házi használatára is oly szigorúan alkalmaznák és nem csinálnának faji mártírt, legtöbb lakat alá került egy világnézetre han­golt bűnöző társaikból. Igen, sújtson le az igazságszolgáltatás pallósa mindenkire, minél magasabb polcon van a bűntettes, annál kér- lelhetetlenebbül, a társadalom vesse ki magá­ból a létét veszélyeztetőket, de ez kötelező a társadalom minden rétegére. Ha a bűnpárto­lás büntetést érdemel, akkor üldözni kell azt a bűnpártolást is, amely bizonyos fajú gonosz­tevők babusgatásában, rejtegetésében, bűneik jelentőségének kicsinyíteni akarásában jelent­kezik. Ne a bűnözők keresztlevelét nézzük, hirdetik messzehangzőan és csodálatos, hogy az elmagyarázási akciók kedvezményezettjei­nek egyáltalában nincs keresztlevele, vagy ha van, nem régf keletű. Régi szabály, hogy tá­madj, ha jól akarsz védekezni. Ezt látjuk mind­annyiszor, valahányszor arra van szükség, hogy bizonyos jelenségekről a közvélemény reflektorának fénykévéjét elirányitsák. Gyű­löletükben, mohóságukban sokszor megfeled­keznek az őket egyébként annyira jellemző óvatosságról is. Minket vádolnak gyűlölettel, felekezeti elfogultsággal azok, akik nem tudják és nem akarják tudomásul venni, hogy ebben az or­szágban elsősorban azoknak van joguk emberi tisztes életre, akik errevaló jussukat becsü­letes, verejtékes munkájukkal kiérdemelték. Azok hangoztatják a gyűlölet vádját, akik a munkásezrek nyomorát egykedvűen szem­lélték, akik a dolgozók éhbére mellett súlyos ezreket zártak páncélszekrényeikbe, akik a világháború véres borzalmaiból milliókat ha­rácsoltak össze papirbakkancs és homokkon- zerv szállítással. Azok beszélnek gyűlöletről, akiknek gyáraiban, bankjaiban csak a mun­kás, vagy a szolga tudna keresztlevelet mu­tatni, vagy legfeljebb még egy két kirakatke- resztleveles. Azok vádolnak minket gyűlö­lettel, akik kartelekbe tömörülve teszik elvi­selhetetlenül súlyossá a kezük nehéz mun­kájából élő milliók sorsát. Úgy legyen, ne nézzük soha a keresztle­velet, de azt, aki men munkálja minden tehet­ségével, ereje végső megfeszítésével az or­szág, a nemzet javát, aki ártani tud a ma­gyarságnak, avagy arra törekszik, azt még akkor is ki kell közösíteni a nemzetközösség­ből, ha nincs is keresztlevele. Tehát lassan azzal a keresztlevélemlege- téssel, mert megtörténhetik, hogy a gonoszte­vők statisztikai arányszáma kemény ridegség­gel fog bizonyos irányban goromba igazsá­gokra rávilágítani. Gyűlöletet csak gyűlölet megszüntetéssel lehet megszüntetni, de soha­sem egyoldalulag. Eddig a magyar nem tudta a do, ut des (adok, hogy adjál) elvét, de meg A Békés hasábjain már többizben szóvá- tettük a gyermekjátszótei’ek ügyét. Hogy a dolog jelenlegi állásáról tiszta képet nyerjünk, megkérdeztük dr. Varga Gyula polgármestert, aki alábbi felvilágosítást adta : A gyermekjátszóterek tekintetében kü­lönbséget kell tenni a népkerti és az egyéb városrészek, igy a Miklósváros részére igé­nyelt játszóterek között. Az előbbi 3-6 éves gyermekek részére készül és egy-két napon belül át is lesz adható hivatásának, a többiek inkább a nagyobb, iskolai szünidejét élvező gyermeksereg ezirányu igényeit lesznek hivatva kielégíteni. Itt természetszerűen a nagyobb és szabadabb mozgást biztositó területek rendel­kezésre bocsátásáról lesz szó, ami nem tör­ténhetik meg az uj városrendezési törvény végrehajtása előtt. A magam részéről minden­esetre nagyon fontosnak és szükségesnek tar­tom, hogy az ilyen játszótér iránti kívánalmak is minél hamarabb kielégítést nyerjenek. A város vezetőségén nem múlik ennek a szük­ségletnek a kielégítése, de vannak a dolognak különösen anyagi természetű feltételei, melyek biztosítása nélkül nem lehet a dolgot a meg­valósulásig juttatni. A kisebb gyermekek részére a főispán segítségével most készülő népkerti játszótér a kis gyermekek részére sem elegendő. Itt nagymértékben segít a városban levő négy ovoda, melyek közül egy állami, a másik há­rom városi. Ezek számát is szaporítani kelle­ne, de a város mai közismert anyagi helyze­ténél fogva ez ma csak óhaj marad a jobb idők számára fenntartva. Napközi otthon csak egy van Máriafalván, de az csak negyven gyermeket tud falai közé fogadni, pedig ez is több kellene, de ez is megmarad a jövő meg­oldandó feladatának. Szóvátettük a gyermeknyaraltatás kér­dését. Errevonatkozólag a polgármester vá­lasza ez volt: A pilótahalált halt Dobos István földi maradványait Budapesten, a Szvetenay-utcai bonctani intézet halottas házában ravataloz­ták fel. Hétfőn délután 4 órakor a refor­mátus egyház szertartása szerint megál­dották az elhunyt hős repülőt, majd az Aero Szövetség nevében vitéz Kara alezredes mondott istenhozzádot. Sokan megjelentek a bajtársak és a nagyközönség köréből is, hogy kegyeletük adóját leróják a letört szár­szárny u Ikaros ravatalánál. Majd 5 óra 20 perckor gyászautóra emelik a koporsót, a kormánykerék mellé ül Fiedler Róbert, IV. Károly király egykori pilótája, a háború alatt oly sok légiharc diadalmas hőse és elhozza az elhunyt baj­kellett tanulnia és alkalmaznia kell kifelé és befelé egyaránt, ha nem akar lemondani ezer­éves létéről Élhet itt mindenki békében, nyu­galomban. inkább, mint Európa bármely vidé­kén, de ennek a nyugalomnak a fenntartását a maga részéről is biztosítania kell és azon lennie, hogy aki ezt a nyuglamat, ezt a tár­sadalmi rendet meg akarja bolygatni, abban még akkor is megakadályoztassék, ha vélet­lenül nincs is keresztlevele. Mindez lehet kel­lemetlen, de tagadhatatlanul igaz és gyógyí­tani csak az igazságuk leplezetlen feltárásával lehet, még ha fáj is az. i 928—29. években a fővárosi gyermek­nyaraltatási akcióval kapcsolatban volt Gyu­lán is cserenyaraltatás. A következő évben már felettes hatósá­gaink törölték a nyaraltatási tételt. A társada­lom igénybevételét ma már nem lehet tovább fokozni. Bár a magam részéről megkísérlem a jövő évben ismételten a társadalmi szervek igénybevételével és segítségével a gyermek­nyaraltatás részére lehetőséget teremteni. Bár olyan helyi adottsága kevés alföldi városnak van, mint Gyulának, mégis nem tudjuk azo­kat kellőkép a magunk részére kihasználni. Ez irányban már folyamatban vannak bizo­nyos akciók, igy remélhető, hogy a gyulai gyermekek e tekintetben az eddiginél szebb jövő előtt állanak. Végül arra kértük a polgármestert, le­gyen szives a legutóbb a város vezetőségéhez beadott kérvénnyel kapcsolatban a szabad­fürdő kérdésében is nyilatkozni. A szabadfürdőre engedélyezett helyek kijelölése a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség pedig a tisztiorvos meghall­gatása után dönt. Arra semmiesetre sem haj­landó a rendőrség, hogy a város alatt enge­délyezzen szabadfürdó't, mert a város összes csatornái belefolynak és megfertőzik az élő- vizcsatornát. A Csordásnál fürdeni pedig azért nem lehet, mert ott fertőződnék meg a viz és nem olyan nagy a távolság a Csordás és a Partfürdő között, hogy ez a körülmény fi­gyelmen kívül volna hagyható. Eddig tartott a polgármester nyilatkoza­ta, mely sok eddig ismeretlen adatot tárt fel, de még sok kérdésre nem adott feleletet. A magunk részéről csak azt kérjük a város ve­zetőségétől, hogy minden lehetőt, majdnem azt mondanók: lehetetlent is kövessen el, hogy ezek az igazán közérdekű kérdések végre nyugvópontra jussanak. társat Gyulára, a Szép-utca 13 sz. házba. Reggel hét órakor érkezett meg Dobos Ist­ván tetemeit hozó fekete autó a családi ház­hoz, ahonnan, mint már megírtuk, kedden délután 4 órakor indul el lassú gyászme­netben az uj református temetőbe Dobos István, aki előtt a felhők régióban nem volt távolság és óránként több száz kilométeren zúgott átt. . * * # Kint a Szép-utcában, a körgát közelé­ben, az eperfák árnyéka alatt húzódik meg az elhunyt pilóta családi háza. Vele szem­ben laknak egy kisrégistiiusu házban Dobos István szülei. A gyászházba mentünk. A középső szó­A gyulai gyermekjátszótér ugye Kedden reggel tíyuiára kozták és délután 4 órakor temették Dobos Istvánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom