Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-22 / 214. szám

2 BÉKÉS 1937 zeptember 22 Orvosnapok Gyulán Most, hogy befejeződött Gyulán az Or­szágos Orvosi Továbbképzés békésmegyei bi­zottságának 25. évi továbbképző tanfolyama, alábbiakban röviden szeretnénk rátérni azokra a nagyjelentőségű előadásokra, melyeket úgy az előadóknak országos, sőt világviszonylat­ban is kiváló sora, mint a továbbképző tan­folyamon résztvett orvosok nagy száma messze az átlagon és a helyi viszonylatokon felül emelt. A rendes sikert a békésmegyei bizottság elnökének, dr. Mészáros Gábornak, a gyulai kórház igazgatójának és fáradhatatlan társa­inak érdeme. A tanfolyam kiváló előadói : Dr. báró Korányi Sándor, a világhirü tudós, dr. Kramár Jenő, a szegedi egyetem nagynevű professzora, dr. Johan Béla, a valóban nagy orvos-államtitkár, dr. Tomcsik József profesz- szor, az Országos Közegészségügyi Intézet hires igazgatója, annyi orvost vonzottak ide, amennyi Gyulán még sohasem volt. Kétszáznál több orvos hallgatta állan­dóan az előadásokat feszült figyelemmel. Helyi előadók, a Békésmegyei Orvosképzés érdemek­ben gazdag megteremtője : dr. Zöldy János, dr. Páll Gábor, dr. Gáli Géza és dr. Szathmáry Sebestyén voltak. Az ország legkülönbözőbb részéről sereg­lettek ide tisztiorvosok és OTÍ orvosok, akiket dr. Röthler István, megyei m. kir, tisztifőorvos és dr. Lőrinczy Aladár OTÍ főorvos hivatásuk és városunk iránti nagy szeretettel fogadtak és kisértek ittlétük alatt. Dr. Johan Béla és dr. Tomcsik József professzorok, már a mult- évben megkapták a békésmegyei orvosok dr. Kaczvinszky János plakettjét, amely vitéz Técsy László szobrászművész kitűnő munkája, dr. báró Korányi Sándor és dr Kramár Jenő professzoroknak most ezt meleg szavak kisé- retéban dr. Mészáros Gábor elnök adta át. * Dr. báró Korányi Sándor, akiről bátran elmondhatjuk, hogy ma Európa legnagyobb belgyógyásza, aki úgyszólván a belgyógyászat minden terén korszakalkotót teremtett, két nap időzött városunkban, mint gróf Almásy Denise vendége. A 72 éves professzor, korát meghazud­toló fiatalsággal tartotta meg a maga remekbe készült előadásait és hallgatta meg a nálánál jóval fiatalabb előadókat. Időt szakított arra is, hogy dr. Purjesz Béla kíséretében meg nézze a kórházat, különösen annak őt legkö­zelebbről érdeklő mintaszerű belgyógyászati osztályát. Megtekintette dr. Gáli Géza kíséretében a tüdőbeteggondozó intézetet is, amelynek munkássága a professzor legszemélyesebb ér­deklődési körébe tartozik. A magyar tüdővész elleni küzdelmet, nagynevű apja, báró Korányi Frigyes indította meg és városunk nagy ven­dége ezen a téren is méltó fia halhatatlan apjának. * A békésmegyei orvostársadalom a tovább­képző tanfolyam immár tradicionálissá váló megrendezésével, Gyula városát, amelyet az idén is felejthetetlen két nappal ajándékozott meg, valóban nagy hálára kötelezte. Belezuhant a Körösbe Békés­csabán egy kétlovas kocsi Különös esethez kérték segítségül vasár­nap délután fél 4 órakor a békéscsabai tűz­oltókat. A Felsőkörös-sor 69 számú ház előtt állt őrizetlenül Szikora András kétlovas ko­csija. A lovak egyszercsak valamitől megijed­tek és elindultak. A lejtős utón azonban a kocsi hátrált, úgyhogy pillanatok alatt a Kö­rös-csatornába zuhant. A lovakat az odaérke­ző embereknek sikerült hamarosan kiszabadí­tani és kihúzni a vízből. A kocsi kihúzásához azonban már a tűzoltók segítsége volt szük­séges, akik ki is húzták azt rövidesen. Sze­rencsére úgy a kocsi, mint a lovak sértetlenül kerültek ki a vízből s igy kár nem szárma­zott. Hirdessen i jür-to. Október elsején lezárják az Eucharisztikus Vtlággkongresz­szusra való Bizonyára sokan vannak olyanok, akik nem szívesen veszik tudomásul, hogy nekik már most kell jelentkezniük a jövő év máju­sában kezdődő kongresszusra. Hiszen sokan ma még nem tudhatják, hogy akkor mehet­nek-e, vagy nem jön e közbe valami. A kon gresszus előreláthatólag oly óriási arányú és látogatottságu lesz, amilyenre hazánkban még nein volt példa. Már több alkalommal irtunk azokról a nagyszabású előkészületekről, ame­lyeket a rendezőbizottságnak feltétlenül meg kell tennie és azokkal idejében feltétlenül el kell készülnie, ha azt akarja, hogy a nagy arányú megmozdulás ne fulladjon óriási ká­oszba. Megemlékeztünk már a vonat és ha­jóközlekedés megfelelő beállításának szüksé­gessé való nagy munkájáról, mely közlekedési eszközök igénybevétele oly óriási mértékű lesz, hogy külföldről kell majd vasúti kocsikat beszerezni; mozdonyokat külföldről nem ka­punk és igy elképzelhető, milyen óriási fela­dat lesz a vasúti forgalom zavartalanságának biztosítása. Ennek előkészítéséhez idő kell, tudnia kell a bizottságnak a jelentkezők szá­Kuruzsolt-e a A kötegyáni * községi orvos többizben tett feljelentést Kiss Ferenc kötegyáni gyógy­szerész ellen kihágások miatt. A gyulai kir, büntető járásbíróság négy Ízben is hozott már ítéletet, amely három Ízben felmentéssel egy ízben pedig elitéléssel végződött. Az első esetben a vád szerint Feleki Istvánné megégetett kezével elment a gyógy­szertárba, ahol a tulajdonos bekötözte a se­bét. A járásbíróság a bizonyítási eljárás le­folytatása után Kiss Ferencet felmentette a kuruzslás vétségének vádja alól, mert vádlott csak elsősegélyt nyújtott. Ténykedésért pénzt nem fogadott el, hanem csak a kötszer árát fizettette meg és nem rendszeresen foglalko­zott sebek kötözésével. Második esetben Szőke MJiályné bement a gyógyszertárába s kérte Kisst adna-e vala­mit férjének csuklás ellen. A gyógyszerész ajánlott is valami cseppeket. A járásbíróság kuruzslás vétségének kísérlete miatt 40 pengő pénzbüntetésre Ítélte ezért Kisst, mert orvosi rendelet nélkül akart gyógyszert kiszolgál­tatni, de a büntetés végrehajtását három évi MF. a német munkafront egy újabb in­tézményt valósított meg. Hiszen már kb. két éve fogtak hozzá a „Werkscharen“ szervezet felállításához, de annak nagy kerete csak most alakult ki véglegesen. A magyar nyelv­ben nem találunk megfelelő kifejezést és ezért meg kell magyaráznunk, hogy a „Weikscha- ren“ intézménynek mi a célja. A „Werkscharen“ úgyszólván minden egyes ipari üzemben a népközösség és az üzemközösség toronyőrei. Kiválasztott mun­kásokról és alkalmazottakról van itt szó, akik­nek egyéni jellemvonásai, bajtársias szelleme, fegyelme, kötelességtudása példás kell hogy legyen. Az üzemekből kiválasztják a munkások és alkalmazottak legjobbjait, akik aztán pél- daadásukkal nevelőleg hatnak az illető üzem többi munkásaira. A „Werkschar“ tehát egy „üzem munkáscsapat“, a^nlynek számtalan szo­ciális és kultrális feladat jut osztályrészül. Ők választják ki az egyes üzemekből azokat a munkásokat és alkalmazottakat, akik énekelni vagy valamilyen hangszert tudnak játszani. Ők állítják fel az üzem énekkarait, zenéit, ők gondoskodnak a szabadidőknek megszervezé­séről, a programmok kidolgozásáról, ők igye­keznek az egyes munkásban rejlő művészi vagy más hasznos ügyességeket felfedezni és a tökéletesbitést előmozdítani. Vannak egyes nagyüzemek, amelyeknek munkásai között igen sok kiváló tehetség van, csak fel kell őket fedezni, nekik a lehetőséget nyújtani, hogy tovább kiképezzék magukat és lelentlsezM inát, mert csak igy tud szállításukról gondos­kodni. Ehhez járul az elhelyezés, az élelme­zés stb., stb. kérdése. A tagsági jegyet a he­lyi bizottság utján kapja meg mindenki, ezt is csak elő kell készíteni. Már ezek maguk­ban véve is kellőkép igazolják annak szüksé­ges voltát, hogy a jelentkezések idejében megtörténjenek. Tehát mindenki használja ki ezeket az utolsó napokat és jelentkezzék meg­felelő számban, hogy Gyula is megfelelően képviselve legyen ezen a csodálatosnak Ígér­kező grandiózus keresztény manifezstáción. Ha már most megtörténik az, hogy most jelentkezik valaki és közbejött akadályok miatt májusban nem mehet fel, pénze akkor sem vész el, mert a tagságijegy másra átru­házható és májusban bizonyára nagy keletje, sőt agioja lesz. A kongresszuson való résztvé- tel, ha mindent a rendezőbizottságtól kérünk (élelem, szállás, utazás), 23 pengőbe kerül, ha pedig mindenről magunk gondoskodunk, csu­pán a tagsági jegyért, az útmutatóért és je­lentkezési díj címén összesen IP 10 fillért kell fizetnünk. gyógyszerész ? próbaidőre felfüggesztette. Harmadik esetben Pallag Józsefné ment be a gyógyszertárba tejcukorért. Amikor az árat megtudta, drágába azt. A tulajdonos aján­lotta, hogy ve/yen helyette hordenziv cukrot, az olcsóbb. Ezen esetben a járásbiróság vád­lottat a kuruzslás kisérletének’vádja alól fel­mentette. Negyedik esetben Kiss Ferenc Bujdosó Lajosnénak az orvosi előírástól eltérően más hasonló összetételű gyógyszert adott, mert az előirt gyógyszer nem volt raktáron. A járás­biróság vádlottat az ellene emelt közegészség elleni kihágás vádja alól felmentette. Az ügyészi megbízott felebbezése folytán hétfőn került mind a négy ügy a gyulai kir. törvény­szék büntető felebbviteli tanácsa elé. A vád és védbeszédek elhangzása után Ungyári ta­nácselnök kihirdette a törvényszék végzését, amelynek értelmében, — Szókéné kivételével a többi három sértett hihallgatása rendeltetett el a bűncselekmény elkövetése időpontjának megállapítása céljából. akkor nemcsak saját maguknak, de az egész üzemnek igen sok kedves és hasznos órát, vagy teljesítményt adhatnak. Ők a munkaköz­ben mindig arra is ügyelnek, hogy veszedel­mes munkálatok elvégzése közben, könnyelmű­ségek folytán balesetek elő ne forduljanak. Óvják, intik bajtársaikat. Ők maguk kék egyenruhát viselnek ünnepélyes alkalmakkor, ki vannak képezve a gáz- és légi támadások elleni elhárítási vagy védelmi teendőkben. Az üzem tűzkár elleni intézkedéseit ellenőrzi, ja­vítja és a praxisban ők gondoskodnak a he­lyes kivitelről. Ők segítői minden egyes mun­kás bajlársnak nemcsak az üzemen belül, de a családi életben is, amennyiben tanáccsal, segítő kézzel annak megsegítésére vállalkoz­nak. Ők rendezik a szabadságoltak utazásait, ők adnak tanácsokat a „Kraft durch Freude“ valamennyi intézményének kihasználása ér­dekében. Beszédekben, kórusokban, játékok­ban mindig a magasabb cél, a nemes cél ér­dekében működnek. Mivel kiváló baj társak, akik minden esetben vállalják a másik segíté­sét és támogatást, úgy ők jó példával elől­járván, magukkal ragadják az egész üzem munkásait és alkalmazottait, ezekre nevelőleg is hatnak. Az üzemen belül minden szabályta­lanságnak, rendetlenségnek véget vetnek és amennyiben azoknak elintézése nem a saját jogkörükbe tartozik, kötelesek azokat az üzemvezetőségnek tudomására hozni. Ők gon­doskodnak a „munka szépségének“ az üzem­ben való megvalósításáról. Egyszóval a szo­ciális és kulturális munka rohamosztagjai. A német munkafront egv uiabb intézménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom