Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-15 / 132. szám

2 BÉKÉS Gyulai díj, 1 galamb (serie): 1. Dulossy Ist­ván (szegedi Hotis), 2. Kesztner Zoltán, 3. dr. Bertóthy Géza. Gyulai hölgyek dija, páros galambra: 1. Wenckheim György gróf, 2. Vásárhelyi Dezső, 3, Dulossy István (szegedi Hotis). Ezután ebédszünet következett és délután: három óra után folytatódott a mindvégig szép és, érdekes sportot nyújtó verseny a kővetkező ered­ménnyel : Főverseny 30 agyaggalambra- 1. dr. Haviár Lajos (22 találat), 2. dr. Bertóthy Géza (21 ta­lálat), 3. Blaskovits Ernő (20 találat), '4, Vásár­helyi Dezső (19 találat.) Főverseny 5 élő galambra (2 hiba kizár) 1. gróf Wenckheim László, (16-ból 15 találat) 2 Berthóty Géza (16—14), 3. Vásárhelyi Dezső (14—12), 4. báró Benz Éva (5—4.) Utolsónak maradt a vigaszverseny, melynek csak a szürkület vetett véget. A verseny egy élő- galambra folyt és érdekfeszitő versennyé fejlődött ki Benz Éva bárónő és Kováts Sándor között. Minden lövésük talált. Végül is Benz Éva bárónő nyerte meg a versenyt és második Kováts Sán­dor lett. Ezután az értékes dijak kiosztása követke­zett, este pedig vacsora volt a Kaszinóban. Az agyaggaiamb-versenyt uj hajitógéppel bonyolították le és sok külföldi és belföldi ver­senyen résztvett lövészek állítása szerint ilyen nehéz versenyben még nem vettek részt. A gép ugyanis a különböző gyorsasággal, magasra és messzire röpítette az agyagkorongokat és igy csak annál elismerésreméltóbb teljesítmény, ami kor pl. dr. Haviár 10 agyaggalambból kilencet lelő, különösen, ha még figyelembevesszük, hogy a töltények fojtása sem volt mindig kifogástalan és hogy sokszor nappal szembe repült az agyag- korong. Fiendszeres művészi hangversenyek a vidéki városokban Dr. Traeger Ernő a zene kultúra fejlesztéséért Az Országos Közművelődési Szövetség (Országos Közművelődési Tanács) — fővárosi hangversenyeinek sikere nyomán — dr. Tra­eger Ernő miniszterelnökségi osztályfőnök, másodelnök bejelentése kapcsán elhatározta a vidéki városok zeneértő és zenekedvelő nagy- közönségének megszervezését a magasahb- rendü, valóban művészi értékű zenekultúra számára. Az országos zenei mozgalom fontos fel­adatának tekintheti a fiatal vidéki zenemű­vészek felkutatását és tanulmányaiknak a hazai — részben pedig külföldi — főiskolá­kon való folytatását, művészi kiképeztetését. Pályázatok, jutalomdijak és ösztöndíjak álla­nak majd az érvényesülni nem tudó fiatal tehetségek rendelkezésére. ügy a szervezkedésre, mint az abba való bekapcsolódásra készséggel ad minden hozzáfordulónak felvilágosítást az Országos Közművelődési Szövetség (Budapest. VIII., Stáhly-u 1). Kitüntetések Julius 4-én, díszközgyűlés keretében ün­nepli a csabaiak szépmultu sportegyesülete, a CsAK 25-éves fennállása évfordulóját. Ezzel kapcsolatban az Országos Testne­velési Tanács az egyesület vezetése és irá­nyítása körül kifejtett lelkes működésükért alábbmegnevezett vezető tagjait az eg}resü- letnek tanácsi kitüntetésben részesítette. Az érmek és oklevelek ünnepélyes átadása a díszközgyűlésen fog megtörténni. Ezüst érmet kaptak : Beliczey Miklós dr. földbirtokos, Jánossy Gyula dr. polgármester, Uhrin András dr. árvaszéki ülnök és Réthy Károly gyógy­szerész. Bronzérmet kaptak : Filippinyi Sámuel iparművész és Bagyinka János dr. városi fogalmazó. 1937 junius. 15 A Gyógypedagógiai intézet tanévzáró ünnepélye Mindig szívesen megyünk el a gyulai gyógypedagógiai leány intézet tanévzáró ün­nepélyere: Szívesen, mert tudjuk, hogy ott felemelő lelki élményben lesz részünk. így volt ez vasárnap is. Délután ötóra­kor kezdődött az intézet árnyékos udvarán az ünnepély, amely tanulmányi bemutató volt. Meglepett csodálkozással láttuk azokat a pedagógiai mnemotechnikai, rajzkésségi stb. eredményeket, amelyekről az intézet nö­vendékei tanúságot tettek. Ezek a gyerme­kek hasznos tagjai lesznek az intézetből ki­lépve a társadalomnak, mig az intézeti taní­tás nélkül csak terhéro lettek volna a társa­dalomnak és önmaguknak. Ha pedig a kézimunkakiállitás precíz és szép darabjait szemléljük, csodálkozva és megnyugodva ál­lapítjuk meg, hogy ezek a leánykák akár mint szőnyegszövők, akár mint egyéb kézi- munkakészitők, meg tudják majd keresni ke­nyerüket. Helyesen mutatott rá Apor Vilmos báró apátplébános záróbeszédében arra a vég­telen kitartásra, türelemre, leleményességre és sok-sok szeretetre, amellyel a tantestület­nek rendelkeznie kell, hogy ezekből a többé kevésbé beteg fizikumú gyermekek leikéből a ma látott szép eredményt előcsiholják. Szavalatok, énekszámok, babajelenet, a kis boltos cimü jelenet szórakoztatva mutat­ták be a növendékek szerzett hasznos isme­reteit. A rajzos beszédgyakorlat, rajzos szti- lőföldismeret, mit tanultunk földrajzból ? c. jeleneteknél csodálkozva láttuk a tanítványok földrajztudását és azt a szellemes és eredeti módot, mellyel a gyermekek leikébe plántál­ták a tudás mellett a haza és hazaszeretet fogalmát is. Kedves jelenet volt a játékos beszédgyakorlat, a dalos játék. A ritmikus és zenésztorna azt bizonyította, hogy az in­tézetben a léleknevelés mellett a testkultúra is jó kezekben van. Meg kell említenünk még, hogy a tan­intézet ketszólamu énekkara ügyesen adott elő magyar népdalokat és a mindvégig fe­lemelő hangulatú záró-ünnepélyt a Himnusz eléneklésével fejezte be. A gyulai gyógypedagógiai intézet igaz­gatósága és tanári kara nagy és értékes munkát végez, amelyért nemcsak feletteseik, de a társadalom részéről is elismerés és kö­szönet illeti Őket. Itt emlitjiik meg, hogy a kézimunka- kiállítás hétfőn is megtekinthető volt és ér­tékes kézimunkadarabokat igen olcsón lehe­tett ott vásárolni. A gondatlanságért fizetni keli Annakidején megírtuk a Békés hasáb­jain, hogy ez év januárjában Sarkadkeresztur és mezőgyáni-ut, valamint a vasúti sin ke­reszteződésénél vasúti szerencsétlenség történt. Sárközi Ferenc sarkadi földműves, Orsi pusz­táról hazafelé tartott egylovas kocsijával Sarkadra. Kocsiján ült Szegedi Gábor nevű kocsisa és Virág József földműves. Délután három óra felé járt az idő, csikorgó téli nap volt, nagy köddel. Elérkeztek az útkereszte­ződések s nem vették figyelembe, hogy Okány felől jöhet a motor, nyugodtan hajtott a sínekre Sárközi. Hirtelen előttük termett a moteres vonat, a kocsit elütötte, a lovat hesszu ideig maga előtt hurcolta. Mindhár­man kiestek a kocsiból. Kettőjüknek semmi bajuk nem történt. Virág József ellenben sérülést szenvedett, úgy, hogy a mentők a gyulai kórházba szállították. A gyulai kir. ügyész gondatlanságból okozott közveszélyes cselekmény és súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat Sár­közi ellen. A gyulai kir. büntetőtörvényszék Ung­vári-tanácsa szombaton délelőtt tartatta ez ügyben a főtárgyalást s vádlottat bűnösnek mondotta ki a vádbeli bűncselekmény elkö­vetésében s ezért öt 100 pengő pénzbírságra Ítélte. Az ítélet ellen úgy vádlott, mint ügyész felebbezést jelentett be. ❖ Hochauser Imre orosházi gépkocsi-veze- tő ez év január 18-án Orosházán az Aradi- és Horthy Miklós-ut kereszteződésénél meg nem engedett sebességgel vezetett gépkocsi­jával, melynek fékberendezése hiányos volt, az azon időben keresztül haladó AGEV. te- hervonatának neki ütközött. A tehervonat vezetője, amikor látta, hogy az összeütközés el nem kerülhető, ellengőzt adott és evvel megakadályozta, hogy a te­hervonat a teherautót magával vonszolja, de ezáltal több teherkocsi kiugrott a sínről és megrongálódott, A gyulai kir. ügyészség gondatlanság­ból okozott közveszélyes cselekmény vétsé­ge miatt emelt vádat Hochauser Imre gép­kocsi-vezető ellen. Szombaton tárgyalta az ügyet a gyulai kir. büntető törvényszék Ungvári-tanácsa. A meghallgatott szakértő szerint az ösz- szeütközést a gépkocsi nem kellő karbantar­tása és a vezető nem kellő gondossága okoz­ta. Túl gyorsan hajtott az útkereszteződés­nél. A vonat vezetője kötelességszerüen adott ellengőzt, mert ezen ténykedésével elejét vet­te egy súlyosabb katasztrófának. A kisik­lást a hirtelen fékezés okozta, A törvényszék Hochauser Imrét bűnös­nek mondotta ki a vádbeli cselekmény elkö­vetésében és ezért 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. íJjra felmentették Varga Istvánt Varga István pusztaföldvári földművest ifj. Szivák János ez év április hó elején feljelentette, hogy testvérét, Ferencet Varga egy este ugy megverte, hogy az súlyos testisértést szenvedett. A verés okát az ellenséges viszonyban jelölte meg. A megtartott járásbirósági tárgyaláson Var­ga tagadta, hogy megverte Szivák Ferencet és alibit igazolt. A kihallgatott tanuk mind csak a falusi pletyka nyomán kapott értesüléseket mon dották el. A bántalmazás tényét senki sem látta, A vád csak a sértett egyoldalú bemondására volt alapítva. Ezért a járásbíróság vádlottat a vád és következményei alól felmentette. A kir ügyészségi megbízott felebbezése folytán hétfőn tárgyalta a gyulai kir. büntetőtörvényszék Szakolczay tanácsa a fenti ügyet és a járásbíróság itéletindokainál fogva helybenhagyta. PAPÍRSZALVÉTÁK, TOR TAP A PIRÓK szépek, olcsók DÜBAYNÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom