Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-03 / 224. szám
2 BÉKÉS 1937 október 3 Hagyobbitani és korszerűbbé akarják tenni a vágóhidat A minap adtunk hirt ro'Ia, hogy egyik husiparosunk aranykoszorus mester lett, a másik meg aranyérmet kapott az őszi ipari vásáron. Ezek a kitüntetések méltán érték a gyulai mestereket, mert a gyulai sertéshuské- szitmények elsőranguak és ma már elmondhatjuk, hogy világhírűek. De nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is örvendetes fejlődést mutat a gyulai hentesipar. Ennek természetszerű következménye, hogy a hus- iparosok minden lehetőséget biztosítani akarnak a maguk részére ahhoz, hogy iparukat minél intenzivebben és minél zavartalanabbá folytathassák. Egyik igen fontos tényező a husiparosok szempontjából a korszerű vágóhíd. Gyula város vágóhídja ugyan még mai állapotában is magasan áll az ország sok olyan városának hasonló intézmény, melynek ugyanannyi a lakosság száma, mégis a gyulai erős ütemben ifejlődő hentesipar szükségleteit és igényeit már nem tudja megfelelően kielégíteni. Erre való tekintettel a Gyula és vidéke ipartestület húsipari szakosztálya beadványnyal fordult a város képviselőtestületéhez kérve, hogy a vágóhidat a mai követelményeknek megfelelően nagyobbitsák és korsze rüsitsék. Amikor ennek a megmozdulásnak hírét vettük, felkerestük Szentes Károly városi főjegyzőt és megkértük tájékoztassa a Békés nyilvánosságát az ügy állásáról. A főjegyző az alábbiakban válaszolt : A husiparosok beadványa tényleg beérkezett. Ebben előadják, hogy ma, amikor az országban minden olyan város, ahol csak valamennyire kifejlett húsipar is van, keresztül viszi a vágóhidak modernizálását és bővítését, arra kell kérniök a képviselőtestületet, hogy ebből az elgondolásból kiindulva, meg a tényleges szükségletnek megfelelve Gyula város vágóhidját is nagyobbitsák meg és korszerűsítsék. Az általuk javasolt, illetve kért nagyob- bitási és átalakítási munkálatokat a következőkben foglalták össze: kérik a gőzkop- pasztó felszerelését, felső csiga-sort, a sertós- vágóhidnak háromszorosára való megnagyob- bitását, fedett és nyitott perzselőhelyiség létesítését, a lóvágóhidnak a marhavágóhidtól való elkülönítését, elegendő és megfelelő ser- tésakol építését, a hűtőberendezés kibővítését és fülkerendszerre való átalakítását. Mindez a kérelmezők véleménye szerint mintegy 150— 200.000 pengőbe kerülne. Ezt az összeget — úgy mint több más városban — OTI—MABI kölcsönből gondolják fedezhetni. A város vezetősége a husiparosok kívánságát indokoltnak és annak teljesítését szükségesnek tartja. Természetesen, mielőtt az ügy a képviselő- testület elé kerülne, megfelelő előkészítésre van szükség. Előzetesen tanulmányozni kell az ország olyan városainak berendezését, melyeket mostanában építettek, vagy mostanában tettek korszerűekké. Ebből a tekintetből a ceglédi, a kispesti, á székesfehérvári és a kaposvári vágóhidak jöhetnek elsősorban számításba. Ezeknek a tanulmányozása céljából október negyedikén Bagi Sándor Gyula m. városi műszaki tanácsnok, Sióréti József városi főmérnök, Stéberl András, a húsipari szakosztály elnöke és én elmegyünk ezeket a vágóhidakat a helyszínen megtekinteni, elkérjük azoknak terveit, melyeknek alapos áttanulmányozása és a nyert tapasztalatok alapján elkészítjük a Gyula városának megfelelő terveket. Ezeket az elgondolásokat bemutatjuk a földmivelésügyi minisztériumban. Ennek megtörténte után érintkezésbe lépünk az illetékesekkel az OTI, illetve MABI-kölcsön megszerzése iránt és csak, ha mindezt sikeresen elintéztük, visszük az ügyet a képviselőtestület elé. Ha minden jól megy, egy és fél, két esztendő múlva történhetik meg a terv keresztülvitele. A mai vágóhíd már több, mint negyven éves, bár nem régen az akkori lehetőségeknek megfelelően kibővítették, mégis a gyulai hentesipar mai fejlettsége mellett már nem felel meg a követelményeknek. Eddig tartott Szentes főjegyző nyilatkozata, melyhez a magunk részéről csak annyit füzünk hozzá, hogy a kibővítés és korszerűsítés ma már égetően szükséges és a kétéves határidőt lehetőleg minél rövidebbre kellene leszállítani, mert az élet és a fejlődés két évre meg nem akasztható. A gyulai hentesipar ma már nemcsak helyi jelentőséggel bir, hanem mint kiviteli tényező is egyre jelentősebbé kezd válni és ezért nagyon fontos, hogy a husiparosok kérelmének minden esetleges akadálya lehetőleg minél hamaráb elhárittasék. TUDJA-E MÁR....? HOGY lemondás, türelmetlenség, bizalmatlanság mindig a legrosszabb tanácsadó. Időszerű, szükséges és sürgős egy osztály sorsjegy vétele, mert önbizalmat, reménységet, jóleső érzést ad. Hol lehet 10, 15, 20, 25, 30. 35, 40, 45, 50, 55, 70. 100, 300, 400 ezer pengős nyereményt nyerni öt hónap alatt? * HOGY milyen demokratikus, közkedvelt intézmény az osztály sorsjáték? minden egyes sorsjegynek egyenlő az ára és mindenkinek foglalkozására, nemre, korra, rangra, vagyonra való tekintet nélkül — egyenlő a joga és egyenlő nyerési esélye. * HOGY ön is maga nyit utat szerencséjének, vagy akadályozza meg boldogságának előfelté- -H teleit. Ezért ne késlekedjék, hanem vegyen vagy rendeljen egy sorsjegyet bármelyik főárusitónál, mert váratlanul vagyonhoz § jutni most csak egy osztálysorsjegy által 2 lehet. HOGY minél előbb vesz, vagy rendel sorsjegyet, annál jobb. Az érte járó összeget — 1/8 -= 3.50 P, ‘A = 7 P, Vs = 14 P, egész = 28 P — fizetheti legkésőbben az október 16-i húzás előtt és pedig legcélszerűbb postabefizető lappal. * HOGY mily helytelen, sőt káitokoző, ha a fő- árusitók által előzékenységből küldött sorsjegyet — ha azt nincs szándékában megtartani — nem küldi azonnal vissza. Kifizetetlen sorsjegyre nincs nyereményjogo- sultság! * HOGY a szerencse forgandó 1 Ha nem nyert eddig, ne adja fel reményét, legyen kitartó, hátha most sikerül! A segítség, a szerencse ott van a legközelebb, ahol a szükség, a baj a legnagyobb. 43.000 nyereményt sorsolnak ki közel 10 millió pengő készpénzben az uj sorsjátékban, tehát szerencse fel 1 Ugrásszerűen emelkedett a borfqgyasztás Gyulán Munkában a hentesipar Gyula megyei város fogyasztási adóhivatalának kimutatása szerint az elmúlt szeptember hónapban a következőképen alakult a város fogyasztása. Levágás alá került marha 54, borjú 65, ló 2, juh, bárány és egyéb 56, sertés 724 darab. Behoztak a városba 5152 kilogram különféle husnemüt. A fentiek fogyasztási adója a vágóhídi dijakkal együtt 7314 pengő 92 fillért tesz ki. Az italnemüek fogyasztási adója az elmúlt hóban a következőképen alakult. Elfogyasztásra került borból 105,985, mustból 780, sörből 5191, szeszből 559, likőrből 493 liter. Az elfogyasztott ásványvizek adója 68 P. 30 fillér, mig a szikvizé 410 pengő 30 fillért tesz ki. Az italnemüek után kifizetett fogyasztási adó végösszege 7626 pengő 15 fillér. A város szeptember havi fogyasztási adója összesen 14,94t'08 fillért tesz ki. Ha a múlt év hasonló időszakának eredményével hasonlítjuk össze, amely 11,804 pengő 29 fillért tett ki, láthatjuk, hogy ez évben több, mint négyezer pengővel szaporodott a város szeptemberi fogyasztási adó- bevétele. Ha pedig az ez évben elért eredményeket vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy hónap- róJ-hónapra javuló tendenciát mutat a fogyasztási adó bevétele. Ez az eredmény egyrészt a lassú gazdasági javulás jele, amely a fogyasztás emelkedésében nyer kifejezést, másrészt azt mutatja, hogy a város legfontosabb jövedelmi forrásának ellenőrzése jó kezekben van. Megjegyezni kívánjuk még,hogy a levágott sertések száma közel száz darabbal emelkedett szeptember hóban, ami azt mutatja, hogy a gyulai hentesiparnál megkezdődött az őszi kampány. Az italnemüeknél visszaesett a sör és szeszfogyasztás. BABITS MIHÁLY összes VERSEI megjelentek ÁRA: 12 PENGŐ KAPHATÓ: (RÉSZLETRE IS)---------- DOBAV ti Á NOS TE l.EfrON 32 KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN. Igazgató választmányi ülés a Gyümölcstermelők Egyesületében A Gyümölcstermelők Egyesülete igazgató választmánya október 3-án vasárnap délelőtt 11 órakor a Vármegyeháza kistermében választmányi ülést tart vitéz dr. Márki Barna alispán elnökletével. A gyűlés tárgysorozata nemcsak az egyesület életére, de az egész gyümölcstermelésünkre is jelentős és kiható előterjesztéseket tartalmaz. Ezért az Elnökség ezúton is kéri a meghívott választmányi tagokat, hogy a gyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Súlyos szerencsétlenség egy építkezésnél Csorváson az állomás épülete mellett egy lakóházat építettek. Már a szarufákat is felrakták az épület oldalfalára, amikor pénteken délután az eső elkezdett cseperegni. Hogy a házat az esetleges beázástól megóvják, kezdték a tetőt cseréppel berakni. Greek Pál 23 éves nőtlen napszámos munkás feladatát képezte, hogy a cserepeket a padlásról feladogassa a tetőn dolgozó cserepező munkásoknak. A hevenyében felrakott szarufákat úgy látszik nem erősítették meg jól, mert az szétvált és a rajta lévő nagj csomó cseréppel együtt reá zuhant a padláson álló Greek Pálra és pedig olyan szerencsétlenül, hogy bokáját teljesen eltörte, úgy hogy csak egy kis izomszál tartja. A súlyosan sérült napszámost a sürgősen kihívott mentők a gyulai állami kórházba szállították. Nem emelkedik a zálogolások száma Gyula megyei város adóhivatalának szeptember havi kimutatása szerint Gyulán az elmúlt hónapban zálogolást 2151 esetben alkalmaztak, mig az árveréskitüzések száma 365 volt. Árverést egy alkalommal tartottak meg. A fenti zálogosok számában bennfoglal- tatik a helyszínen alkalmazott tengeri foglalás is. Mint örvendetes tényt említjük meg azt, hogy a zálogolások száma az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva nem mutat emelkedő tendenciát. Jóés olcsó o T o: (M ^ ||| i O) II ! cserépkályháim minden igényt kielégítenek. A mai időknek megfelelően jót szállítok, olcsón KELEMHV JÓZSEF kályhásmester, gróf Battyányi Lajos-utca 5 azám.
