Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-26 / 218. szám

4 BÉKÉS 1937 szeptember 26 Biztosítottnak vehető a téli tflzifaellátás Hiába mosolyog melegen az égről a szep­tembervégi őszi nap, valahogy az ember még­is érzi a levegőben a közelgő tél hűvös lehel­letét s felsötétlenek a téli gondok: a tüzelő, a fa. Bizony sok embernél napi probléma ez ma. Nagyon feltornászta magát ár tekintetében, olyannyira, hogy a szegény fogyasztó úgy te­kint fel rá, mint az ázsiai utazó a Himalája legmagasabb csúcsára. Sokak részére elérhe­tetlen, mert drága és sokáig még drága pén­zért sem volt kapható. Most azonban, hogy a kormány megengedte a román tűzifa behoza­talát, már kezdenek Gyula felé is gördülni a szép és egészséges román bükkhasábbal meg­rakott vagonok, fellélegzik a gyulai polgár s nagyot sóhajtva mondja: — Na, végre valahára jön már a fa, — ha drága is — nem fagyunk megy a télen. Útnak indultak Erdély bérceiről a bükkfa er­dők az Alföld felé. Hogy mennyi fát fogyaszt el Gyula me­gyei város egy év alatt ? Azt megtudhatjuk, ha megnézzük mennyi fa futott be az elmúlt évben Gyula állomására, mennyi közvetlen környékbeli fa került a fogyasztók szükségle­tének fedezésére. Kint a vasútnál az állomásfőnök szívességé­ből megtudjuk, hogy az elmúlt évben városi fogyasztásra vasúton 605 vagon és 70 mázsa fa érkezeit. Ennek a mennyiségnek túlnyomó része Julius hónaptól kezdve került a leszállí­tásra. Ez évben szeptember 1-éig 394 vagon tűzifa futott már be Gyula állomására. A ta­valyi szállításhoz mérten a statisztika adatai szerint nincs baj a fa körül, mert a még hát­ralékos 200 vagon a rendelkezésre álló négy hónap aiatt könnyen lefuthat. Meg azután ha még hozzászámítjuk azt, hogy évről-évre töb­ben térnek át úgy a magánosok, mint a közü- letek a drága fatüzelés helyett az olcsóbb szén tüzelésre. A helyzet nem aggasztó. Mégis unos untalan ezt a panaszt halljuk : — Nincs fám. Régen megrendeltem és még most sem szállították le. Nem sokára itt az esős ősz. Ez azután rávezetett bennünket arra a gondolatra, hogy itt a főbaj a szomszédos ura­dalmak csökkentett fakitermelése folytán elő­állott hiány lehet s hogy mennyi lehet ez a hiány ? Erre feleletet adott Läufer Sándor — aki a gyulai tüzifapiac legalaposabb ismerője, — a következőkben : — Gyula városának évi tüzifaszüksgé- lete kb. 1500 vagon. Ebből a mennyiségből az elmúlt évben az uradalmak 4—500 vagont helyeztek el a kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül a fogyasztóknál. Én a Braun és Czinczár céggel karöltve 270 vagon uradalmi fát adtam el. A szükséglet hátralevő részét az ország más részéből vasúton érkező magyar fa adta ki. Román importfa kevés volt. Ez évben a helyzet az, hogy sem nekem, sem a Braun és Czinczár cégnek környékbeli ura­dalmakból származó fakészletünk nincs. Tu­Ha a hangulatos Körösparton végigme­gyünk és a szomorufiizes parti sétányon le ülünk, nem sokáig kell várnunk, amig egy jó­kora tovasurranó patkány vágtat el előttünk. Ha aztán tovább figyelünk, megállapít hatjuk, hogy népes patkánytársadalom tenyészik kies városunk virányain. Ha aztán kinn sétálunk arra a József-város vége felé, ahol már a li bák és a kacsák is hozzájutnak a szabadfür­dőhöz, azt látjuk, hogy itt is, ott is egy- egy kacsa, liba hápog egy keserveset és már el is tűnt a vízben és a tragédiának csak a vizgyürük mutatják hamar elenyésző nyomait. A patkányok bizony meglehetős vámot szed­nek a liba-kacsaállományból. De a patkánynemzetség nem elégszik meg a vizek partjaival, hanem nap-nap után halljuk a panaszt, hogy benn a város legla- kottabb részeiben is — mint amilyen a Ha- ruckern-tér és egyéb belvárosi utcák — egy- re szaporodó arányban kellemetlenkednek ezek a nem éppen kívánatos élősdiek. Össze­rágnak, elpusztítanak ezek a rusnya férgek mindent, amivel foguk inegbirkózhatik és bi­zony sokszor pótolhatatlan károkat okoznak De még ennél is sokkal nagyobb veszedelmet jelentenek, mint betegségterjesztők. A pana­szok annyira megszaporodtak, hogy értesülé­sünk szerint a város vezetősége komolyan domásunk szerint a csökkenő termelési lehe­tőségek miatt az uradalmak is csak körülbe­lül 250—300 vagon tűzifát helyeztek el köz­vetlenül a fogyasztóknál, tehát a más piacról kielégítendő faszükséglet 1200 vagon. Ennek fedezésére sajnos belföldi tűzifa nem áll ren­delkezésre, mert az ma teljesen eltűnt a for­galomból. Az okot nem akarom bővebben ma­gyarázni, mert az ma már mindenki előtt vi­lágos. így azután román tüzifaimportra va­gyunk sajnos utalva. Ezt a kényszerhelyzetei ki is használta a román tüzifaszindikátus, amely ma Budapesten, tehát Magyarországon diktálja az árakat. Nézetem szerint a tüzifaellátásban zavar most már nem lehet, mert a hátralevő 7—800 vagon tűzifa négy hónap alatt könnyen lebo­nyolítható lesz, hacsak abnormis időjárás köz­be nem jön. Az utcák sáros volta mindeneset re akadályt fog képezni, de reméljük, hogy a szép őszi napos idő még sokáig tart. Hogy állunk a fa árával ? kérdeztük ez­után Läufer Sándort. — Amint tudjuk, a fa ára ma maximál­va van, tehát mindenhol egyformának kellene lennie, — felelte Läufer — mégis mondhatom, hogy az egész megyében legolcsóbb árak Gyulán vannak. Rt a prima bükkhasáb vagon tételben, házhoz szállítva, készpénzfizetés mel­lett mázsánként 3 pengő 96 fillér, 20 mázsán felüli megrendeléseknél az ár 4 pengő 14 fil­lér. Ezzel szemben például már Gyomán a fa vagontételben 4 pengő 08 fillér, 20 mázsán felüli mennyiségben 4 pengő 20 fillér. Nem mulaszthatom el kifejezésre juttatni azt, — folytatta tovább Läufer — hogy mi a fát a román tüzifaszindikátustól vagononként 367 pengő 20 fillérért kapjuk ab Gyula állo­más. Ezután van minimálisan 2 százalék man­kó (hiány) beszállítási költség vagononként 15 pengő Úgy hogy egy vagon fánál, ha jól megy minden, keresünk 10 pengőt. Ez oly minimális haszontétel, hogy nem igen érdé mes ma tűzifával foglalkozni. Ezzel szemben azután igaz az, hogy Pesten a tiizifanagyke- reskedők által fenntartott gőzfavágó üzemek indokolatlanul megdrágítják a tűzifa árát, kü­lönösen a 2 mázsán aluli tételeknél, amely antiszociális, mert éppen a legszegényebb nép-, osztályt szolgáltatja ki a nagytőke mohó profit éhségének. Mi, a vidéki közvetítő kereskede­lem alig keresünk annyit a fán hogy rezsin­ket fedezhessük. Ennek ellenében horribilis j hasznot vág zsebre a román tüzifaszindikátus j és a budapesti tüzifanagykereskedők és gőz­favágók kisded csapata. Én nem is tartok ap­rított fát. Itt mázsánként 25-30 fillérért min­denki felapróztatja s nem kell ezért mázsán­ként közel másfélpengős többletet fizetni. Ezek után megnyugtat bennünket az a tudat, hogy ha drágán is, de Gyula városának tüzifaszükséglete most már biztosítottnak ve­hető. hozzálát, hogy véget vessen eme gangsterek garázdálkodásának. A polgármester megbízta dr. Szánthó István tisztiorvost, hogy a kellő intézkedések megtétele iránt tegyen javasla­tot. Dr. Révész Béla hatósági állatorvos érint­kezésbe lépett a budapesti „Phylaxia“ szérum­termelő rt. vezetőségével, ahonnan megfelelő irtóanyagra kért árajánlatot. A válasz értesülésünk szerint még nem érkezett meg. így most már remélhető, hogy a budapesti patkányok után a gyulaiak sem kerülik el sorsukat: a jól megérdemelt kiir­tást. Valószínű, hogy nem megy az ma d na­gyon könnyen, de kitartással és komoly aka­rattal bizonyára elérhetünk majd annyit, hogy a mainál jóval kevesebb számban fognak ezek a kellemetlen rágcsálók garázdálkodni. Kocsi, auíóféoyezésí és kárpitozást szakszerűen és jutányosán készít STASZENKA JÁNOS kocsifényező és kárpitos mester. GYULA, Templom-utca 4. Vidékre sze­mélyesen megjelenek. 796 2* Jó és olcso ! j ' csere pkalyháini > minden igényt kielégítenek. A ill ' mai időknek megfelelően jót szállítok, olcsón 7 KELEMEN JÓZSEF ;! ! kályhás mester. 1 ii S gróf Battyányi Lajos-utca 5 ám.sz INNEN-ONNAN Kivonat a Magyar Katonai Szemléből. Abesszínia kolonizálásával megindult a rendszeres forgalom megszervezése is. Masz- szana és Adisz-Abeba között már állandó au­tóbuszforgalom van. Az 1240 kilométeres utat öt szakaszban lehet megtenni. Abesszíniában ezideig mintegy százezer olasz telepedett le Rövidesen igen nagy szá­mú asszony és leány fog utánuk kivándorolni. Úgy számítják, hogy 1937 végéig az olaszok száma 500.000-re fog nőni. Az olasz telepítési tervek szerint az összes olasz gyarmatokon 1940 végéig öt millió telepest fognak el­helyezni. A szovjet idei költségvetése 20'1 milliárd rubelt irányoz elő hadügyi célokra. Ez az ösz- szeg a harmadát teszi ki az egész orosz költ­ségvetésnek. A kiadások zömét a mechanizált hadosztályokra és a légi hadseregre fordítják. Ezek az utóbbi alakulatok felszerelését a spa­nyolországi tapasztalatok felhasználásával lé­nyegesen módosítani fogják. Csehország legközelebb el fogja rendelni, hogy minden állampolgára köteles magát gáz­álarccal ellátni. Először az iparvidékekre és a határmenti helyiségekre kerül a sor. A sze­gényeknek ingyen fogják adni a gázálarcot. Az orosz légihaderő 1936. év folyamán 95 százalékkal növekedett és jelenleg állítólag 7000 repülőgéppel rendelkezik. Cot francia légügyi miniszter nyilatko­zata szerint Franciaország az anyaország vé­delmére jelenleg 1000 elsővonalu repülőgéppel rendelkezik, de a legújabb német fegyverke­zésre való tekintettel a kormány elhatározta, hogy ezt a számot a következő három év alatt 1500-ra emeli. A zuhant bombázást Franciaországban behatóan gyakorolják. E célra alkalmas iskola- repülőgépek még nem állanak rendelkezésre. A gyakorlást ideiglenesen Moräne 230-as tí­pusú gépekkel végzik. A világháború alatt, amikor még a légi haderő tevékenysége sokkal szükebb keretek közé volt szorítva, Nagy—Londont 25 légitá­madás érte. Ezek során 594 személy életét vesztette, 1708 megsebesült, 793 épület pedig rombadőlt, illetőleg súlyosan megrongálódott. Az anyagi kár kb. ötvenmillió pengőre be­csülhető. Bedfordban megtartott elsötitési gyakor­lattal kapcsolatban megállapításokat végeztek különféle fényszürő készülékekkel. Legjobb­nak bizonyult a tompított kék fény, amely csak 700 méteren aluli magasságokból volt megfigyelhető. Az egyptomi mocsarak lecsapolására az egyptomi kormány nagyszabású terveket dol­gozott ki. A munkálatokra négy millió egyp­tomi fontot irányoztak elő és a munkálatok 12 évet vesznek igénybe. 1723 3-4pv. Aranyágban huszanhárom hűld küld gyUmöl­esőssel, 35 számú tanyával, teljes gazdasági felszereléssel, jőszágállománnyai együtt, üli Mi felül süliül éli Érdeklődni lehet Jókai Mór-u. 17 sz. a. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPAPI ROK szépek, olcsók DOBAYNÁL Halál a patkányokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom