Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-31 / 196. szám
liyitla , 1937. anfgnsztns 31 kedd LXIX. évfolyam 196. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal ßlHla Városház-utca ? szám Telefon gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: BÖBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér • • Összegyűlnek... Megzengették a lármafát, zugnak a sófá- rok, televan a világ a vészkiáltással: veszélyben a demokrácia ! S. 0. S. ! mentsük meg a modern világ leginagasztosabb vívmányát: a demokráciát! Mi lesz az emberiségből, ha szélsőséges, diktaturás nacionalista barbárok szállják meg a világ irányitó emporiumait. Mintha a múlt kisértetei rajzanának elő dohos odvaikból, úgy lehet nemzeti, hazafias szólamokat hallani világszerte. Ma itt, holnap ott mozdulnak meg a nacionalista reakciósok és ahol megvetik lábukat, ott vége a demokrata világnak, ott a reakció ver tanyát és még számoukérő széket is tart. Ma már ott tartunk, hogy Spanyolországban komolyan kell számolni a reakció újra felburjánzásával. Itt van tehát az ideje, hogy a demokraták összegyülekezzenek és minden lehetőt megtanácskozzanak, hogy a világot ettől a fenyegető veszedelemtől megmenthessék. Párizsba hívták össze ezt a világ- és civilizációmentő kongresszust. Ennek a gyülekezetnek élén a legfőbb hangadó Sztalinék demokráciája, de ott vannak a spanyol vörösök, bizonyára itt vannak a német „emigránsok“ és azok a „magyarok“, akik a kommunizmus demokrata szuperlativusza után jobbnak látták más virányokra áttenni áldott működésűk szinterét. Tanácskozni és határozni fognak arról, mikép lehetne a világot ismét az ő képükre és hasonlatosságukra átformálni. Ebből a gyülekezeti buzgalomból két dolog állapítható meg : az egyik, hogy még mindig lehet Európába hazug jelszavak alatt az emberiség kultúrájának, civilizációjának kiirtásáról tárgyalni, a másik,hogy mégmindignyil- tan lehet azokat a terveket szövögetni, melyeknek célja a keresztény és nacionalista millióknak a legvadabb barbárságuelnyomatásba kényszerítése. Ők a demokraták harcot hirdetnek. Ha az ember nomenklatúrájuk alapján akar elindulni, akkor azt kellene gondolni, hogy a demokrácia szemben áll az arisztokráciával — szószerint a legjobbak uralmával — szemben áll az oligarchiával — kevesek uralmával — hogy a demokráciát: a nép uralmát megvalósítsa. Soha még ilyen perfidül vissza nem éltek egyes kifejezések félremagyarázhatásával, mint azok, akik most Párizsban összeülve hirdetik, hogy ők a nép érdekeiért, a nép uralmáért harcolnak. Nem kell nekik az arisztokráciával, mint kizárólagosan uralmat gyakorló tényezővel szembefordulniok, hiszen ma éppen arisztokrata van legkevesebb a kormányon és az is nem azért, mert arisztokrata, hanem mert nem lehet az egyébként tehetséges és arravaló közéleti férfiakat csak azért elütni, mert arisztokraták és átadni a helyet másoknak csak azért, mert „demokraták.“ De nézzük csak, mit jelent az a bizonyos demokrácia a valóságban ? Jelenti azt, hogy azok tartják kezükben a politikai pozíciókat, akiknek erre a gazdasági pozíciók megtarthatása céljából van szükségük. Gazdasági téren a gazdasági libralizmus, a szabadelvüség a cégér. Ez is szép fonetikai alkotás, de a tartalom, amivel megtöltötték, jelenti a legszélsőségesebb kizárólagosságot bizonyos gazdasági csoportok számára, melyek végeredményben a milliók kiuzso- rázásával, azoknak gazdasági rabszolgaságban tartásával akarták a maguk világuralmát, ezt az igazi legkegyetlenebb oligarchiát, sőt tiran- nizmust pézügyileg alátámasztani. A megerősödő nemzeti irányzat pedig mindenütt ezt a kizárólagosságot dönti meg, nem falanszterpáriát, hanem emberi sorsot élő embert akarnak a nép fiaiból is teremteni. Kihull tehát a gazdasági egyeduralom a kiválasztott kezekből és ez már azt jelenti, hogy komolyan kell szá- molniok azzal, hogy bitorolt és hazug jelszavak hangoztatásával és a tömegek jóhiszeműségének kihasználásával rablott pozícióikat át kell adniok azoknak, akik ezt a pozíciót tényleg a nép jólétének biztosítására használ ják fel. Ezért kell tehát a tanácskozás, ezért ülnek össze Párizsban, hogy a világnak leigázására, nyomorba döntöntésére találjanak ki ujabb agyafúrt módokat. És vannak öngyilkos nemzetek, melyek mindezt tűrik, melyek módot adnak ilyen tanácskozások megtartására. De hiába minden. Lehet, hogy itt-ott még sikerülni fog nekik ideig-óráig bajba, nyomorba dönteni embermilliókat, de már ez végső erőlködés, már kétségbeesett kísérlet menteni, ami menthető jelige alatt. Az Isten utjai biztosak. Nem lehet az igazságot, az isteni és emberi erkölcsi törvényeket büntetlenül sokáig lábbal tiporni, mert a bosszú nem marad el. A gazság önmagában hordja büntetését. Az oroszországi rémuralom legerősebb támasza az istentelenek szövetsége volt. És azt röpítette szét a világba a táviró, hogy Sztálin feloszlatta az istentelenek szövetségét és az egész vezetőség a cseka börtöneiben várja pillantig sem kétes sorsát. Egy mozgalom, vagy uralmi rendszer bomlásának legbiztosabb jele, hogy saját hívei, ez esetben cinkosai fordulnak ellene és elkezdik egymást irtani. Ez a folyamat már megkezdődött úgy az oroszországi, mint a spanyol vörösök között. A veszedelem tehát nagy, ezért ülnek tehát sürgős tanácskozásra össze a világ banditái, hogy veszendő uralmuk megmentéséről tanácskozzanak, vagy ha kell módot keressenek a süllyedő hajóról való menekülésre. Ők megmenekülnek súlyos vagyonokat mentve magukkal, nyomuk mérhetetlen pusztulás és nyomor marad. Erről tanácskoznak, ezt szeretnék most előkészíteni Párisban, mert ezt jelenti az ő demokráciájuk. Felhőszakadás, Jégverés vasárnap ismét Úgy látszik, az idei enyhe kifejezéssel szeszélyesnek mondható időjárás leginkább a vasárnapi kirándulók örömeit akarja megrontani. Az egész országon végigvágott zivatar valóságos istenitéleti idő formájában tombolta ki magát újból Gyula városa felett. Tizenkét óra után már felgyülekeztek a vihart sejttető sötét fellegek, egyre közelebbről hallatszott a szüntelen dörgés, majd megeredtek az ég csatornái és zudult alá az eső ritkán látott mennyiségben, végül pedig egyes helyeken galambtojás nagyságú jég szakadt a városra. A rövid idő alatt hihetetlen meny- nyiségben — 36 mm. — aláömlő csapadék úgyszólván pillanatok alatt elárasztotta az úttesteket. Még, ahol csatornanyilás volt is, ott sem tudott lefolyni az óriási vizár. Az ut testek, a gyalogjárók magas viz alá kerültek, úgy hogy komoly közlekedési akadály támadt Az Erdélyi Sándor-uton a gépkocsik nem tudtak kijutni a vasútállomáshoz, mig a viz le nem folyt. Az állomásról gyalog a város felé igyekvők a kocsiút közepén döntetlen maradt keskeny sávon tudtak csak úgy, ahogy előrejutni. De ilyen volt a helyzet a város más részein is, különösen, ahol még csatorna sem volt, Néhol a házak falain meglátszik, hogy milyen magasságban volt elöntve az úttest. Jég csak egyes vonulatokban volt, de ahol volt, ott nagyobb mértékben esett, miut a múltkor, vasárnapi jégverés alkalmával. A vármegyében egyéb helyeken is pusztított az orkán. Orosháza környékén például olyan erővel zudult alá, hogy sok helyen a tengericsöveket is leverte. Részletes kárjelentés még nem érkezett be. Takácsy Dénes az A gyulaiaknak régi kedves emlékezetében van még néhai Takácsy Lajos rom. kát. kántor, aki hosszú éveken át emelte a hívők áhítatát a templomi orgona mellett. Ugyancsak kedves emléket őriznek a gyulaiak Takácsy Lajos fiáról, Takácsy Dénesről, az aranytorku káplánról, akinek énekében már több ízben volt alkalmunk gyönyörködni. Mint értesülünk róla, hogy gr. Wenckheim József kegyúri meghívására Lindenberger János, apostoli kormányzó Takácsy Denest ujkigyósi plébánossá- nevezte ki. Örömmel regisztráljuk ezt a hirt, mert eltekintve azoktól a kedves kapcsolatoktól, amelyek Gyulát az ujkigyósi plébánossal összefűzik, tudjuk azt, hogy az ujkigyósiak nemcsak egy istenáldotta müvészlelkü, de kiváló szónoki tehetséggel felruházott lánglelkü papot is kaptak, akinek áldásos munkája bizonyára nem marad eredménytelen hívei lelki életében. ujkigyósi plébános Néhai Takácsy Lajos és családja tősgyökeres benszülött família. Itt nőtt fel körünkben Takácsy Dénes testvéreivel, kik közül dr. Takácsy Lajos, Gyula megyei város volt főorvosa, jelenleg miniszteri titkár, dr. Takácsy Imre budapesti törvényszéki biró, Takácsy Béla kétegyházi kántor-tanitó és Takácsy Erzsébet budapesti zenetanárnő .Édesanyjuk egyik legrégibb előkelő gyulai család sarja, szül. Uffer- bach Betty, amint értesülünk lelkész fiával Újkígyósra költözik. Takácsy Dénes iskoláit Gyulán és Nagyváradon végezte, ahol pappá szentelték. Gyulán kivül más helyeken is káplá- noskodott. Művészi hajlama a fővárosba vitte, ahol mint a nagyváradi káptalan énekes káplánja és hittanár működött. Időközben elvégezte a zenei főiskola egyházzenei tanfolyamát. Mint énekművész igen sok helyen szerepelt. Isten áldását kívánjuk az uj plébános működésére. Hidat kell építeni a különböző társadalmi osztályok között —■ mondotta Marscball Lelkes hangulatban folyt le Tóth Pálnak a Nemzeti Egység szarvasi képviselőjének beszámolója Szarvason. A beszámolón megjelent dr. Marschal Ferenc földművelésügyi államtitkár, kit elkísértek vitéz Kenyeres János, Mezey Lajos, Jenes András, Losonczy István képviselők. A 3—4000 főnyi hallgatóság nagy lelkesedéssel hallgató képviselőjének és az államtitkárnak felszólalását, majd a frontharcosproblémákat tárgyaló vitéz Kenyeres Jánost. Félegy órakor az Árpád-szálló nagytermében közebéd volt, ahol Marschall Ferenc államtitkáron kivül felszólaltak az összes képviselők. Marschall Ferenc arról beszélt, hogy nemcsak a folyókat kell áthidalni, hanem a államtitkár Szarvason magyar társadalom egyes osztályai között is fel kell építeni az összekötő hidat. Mezey Lajos, majd Jenes András után Losonczy István beszélt a mezőgazdaság problémáiról, a digó- zásról, szikjavitásról, melyre vonatkozólag Tóth Pál képviselő kijelentette, hogy a főispánnak ismét rendelkezésére fog állani bizonyos összeg a talajjavítás folytatására. A közebéd után az államtitkár megtekintette a szarvasi mezőgazdasági tanintézetet. Meg akarta tekinteni a duzzasztót is, de a hatalmas eső az utakat járhatatlanokká tette és igy gépkocsin visszatért Budapestre, kijelentvén, hogy úgy a gyűlés méltóságteljes lefolyása, mint annak magas színvonala kellemesen lepte me
