Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-28 / 194. szám

ffiynla, 1937. awfjnsztns 28 szombat iXIX. évfolyam 194. .izám. DT7VT7 C jD12/íVí2/0 Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám ' Telefon ttyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; ÜÖBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Virrad íií€f ipanyolomá^ban A reggeli körúti orgánum egyik hangu­latért lihegő cikkében arról enged el lirai só hajókat, hogy tulajdonképpen miért is gyil­kolják egymást a spanyolok, mikor tulajdon­képpen egy célért küzdenek : a spanyol nép boldogulásáért. És folytat még hasonló gon- dolacfiizéseket, melyekből egy jólelkü ember­barát tépelődését érezhetnők meg, ha nem látszana ki az a bizonyos sokat emlegetett lóláb, mert nézzük csak, hogy is állunk azzal a bizonyos céllal? Vájjon azonos célnak mond­ható-e egy országnak előre kitervezett irtóza­tos kegyetlenséggel, vadállatit megszégyenítő szadizmussal való pusztítása, mint a nemze­tieknek hitükért, hazájukért, nemzetük becsü­letéért, jövőjéért folytatott hősies csatája ? Mert nem arról van szó, amint azt minden gondolkozni tudó és tárgyilagosan gondolkozni akaró ember tudja, hogy ez, vagy az a párt- árnyalat legyen a kormányon, hanem arról, hogy a krisztusi keresztény kultúra elpusztul­jon és helyet adjon mindannak, ami tagadása Krisztusnak, tagadása és kiirtása mindennek, ami ma nemes, ami ma szép, ami erkölcs, amiért mi eddig lelkesedni tudtunk, amiért az életet elviselhetőnek tartottuk. Nem mondjuk mi, hogy eddigi világunk tökéletes volt, nem állítjuk, hogy nem volt benne tömegnyomor, hogy nem volt benne visszataszító, ^ de az bi­zonyos, hogy az, amiért a spanyol népfront hivei és kegyetlen segítői vérbe-vasba borít­ják Spanyolországnak kezükön levő részét, csak az irtózatnak, csak az emberi aljas in­dulatnak uralmát jelenti. Azzal is legyünk tisztában, hogy ez a háború nemcsak Spanyol- ország ügye. Ha győz Franco, Krisztus győz, győz az emberi civilizáció, ha a vörösök kerül­nek felül, újabb tűzfészke lesz az elszabadult gazságnak és a legaljasabb emberi indula­tok sugallta szervezett emberi bestialitásnak. Akkor bekövetkezik nyugat pusztulása. Csodálatos azonban, hogy ma még lehet olyanokat Írni, hogy a spanyol vörösök tulaj­donképpen ugyanazokért küzdenek, mintFran- coék és akadnak, akik még komolyan veszik, sőt azt várják, hogy mindenki igy gondol­kodjék. Azaz, hogy nem egészen igy van, mert ők, akik ezt leírják és akik ezt szivük szerint való Írásnak tartják, nem hiszik a két cél ugyanazonos voltát. Tudják ők nagyon jól, hogy a vörösök uralma egyet jelent a pusz­tulással és a felfordulással, de számítanak a magyarság könnyen felejtésével, kritikátlan­ságával, mely az ö céljaik számára érleli meg az állapotokat. A cél, hogy ők kerüljenek felül és ak­kor majd ők mutatják meg, hogy mi az ön­kény, amelynek vagy engedelmes rabszolgái lesznek a keresztény milliók, vagy pusztulniok kell. Hibátlan logikának bizonyult ez mind­eddig. De már tényleg virrad Spanyolország­ban. Már ott is vége felé közeledik az őrület iszonyú farsangja. A santanderi polgárság megmutatta, hogy csak a legvadabb terror hatása alatt tűrt némán, mert mihelyt az első alkalom nyílik arra, hogy saját akaratát kö­vethesse, lerázza magárói a börtöntöltelékek és őrültek zsarnokságát és ujjongva köszönti azokat, akik nemcsak a spanyol hazának igaz gyermekei, hanem hü katonái Krisztusnak is. De bebizonyosodott a spanyol háborúban az is, hogy a nemzeti érzés nemcsak nincs ellen­tétben a vallásossággal, hanem egyik a másik nélkül jóformán el sem lehet. A keresztény erkölcsi alapokon berendezkedett nemzeti ál­lam a legbiztosabb támasza a krisztusi ke­reszténységnek, aminthogy csak a keresztény világnézeti alapokon állva tud egy ország olyan biztos alapokat szerezni belső élete számára, mely a nemzeti élet legteljesebb ki­bontakozását kellőkép biztosíthatják. Mindezt a letűnt századok története megingathatatla­nul bizonyítja. Hiszen éppen ezért szálka a kereszténység a vörös forradalmárok szemé­ben, mert tudatában vannak annak, hogy ahol Krisztus a király, ott nincs mit keresnie a nemzetközi őrületnek. De érdekes megfigyelni, hogy mikor je­lent me.' az a fentemlitett lirai sóhaj. A világ Franco santanderi győzelmének hatása alatt áll. Valahogy úgy fest a dolog, hogy a nihil uralma lejáróban vau, hívják azt népfront­nak, kommunizmusnak, anarchizmusnak, vagy más ilyen a sátán szótárából kölcsönvett iz­musnak. Nagyon valószínű, hogy felelni kell azért a sok kiontott vérért, azért a mérhetet­len szenvedésért, amit a világbanditizmus a szerencsétlen spanyol népre zúdított. Jó lesz tehát azokat a szegény tömeggyilkosokat, sőt nemzetgyilkosokat íassankint mosogatni, egye­lőre mégcsak gyöngén, alig észrevehető simo- gatással, később egyre erősödő ütemü neki­rugaszkodással, hátha sikerül ezt a már annyi ámitást sikeresen bevett világot az orránál fogva vezetni és elhitetni vei e, hogy azok a szegény spanyol vörösök csup a humanizmus­ból feszítették keresztre a spa nyol gyerme­keket és alapiábavnéve ártatlan kis idealisták, akiknek ha a hajukszála is megg örbül, az em­beriesség nemzetközi ligája azon nal megálla­pítja, hogy ártatlanokat üldöznek. Ezt a sze­rény kis cikkecskét bizonyára még számtalan fogja követni, központi vezényletre megmoz­dul az egész internacionális sajtókéra s és ta­lán inég nemzetközi bonyodalmak is s zármaz- hatnak abból, hogy gazság fölött pálcát tör a biró. De ma már más a helyzet, mint akkor volt, amikor 1919-ben ellenünk uszították az elitéit vörös hóhérok elvtársaikat. Emlékez- i hetünk, vasúti bojkottot provokáltak ki elle- j nünk. Ma már azonban a nemzeti államok js i együttvannak. Ezt jó lesz tudomásul venni. A taDitótaoioIyam hallgatói Békéscsabán Megemlékeztünk arról, hogy a gyulai tanítói továbbképző tanfolyam hallgatói csü­törtökön délután Békéscsabára rándulnak át. Ez a kirándulás tervszerűen meg is történt, amennyiben a tanfolyamnak mintegy 120 tag­ja átment dr. Padányi Antal és Drózdy Gyula vezetésével. A tanítóságot Korniss Gézi dr, békéscsabai kulturtanácsnok fogadta és üdvö­zölte meleg szavakkal. De megjelentek foga­dásukra Tantó József vármegyei népművelési titkár, valamint a békéscsabai iskolaigazgatók és tanitók is. A tanitók Korniss Géza dr. kalauzolása mellett megnézték a strandfürdőt, majd a kö­rösparti sétányon át a városi múzeumban vo­nultak, ahol megtekintették a muzeum értékes képtárát, néprajzi és régiségtani gyűjteményét. Korniss Géza dr. néhány szóval ismertette a muzeum anyagát. Különösen Munkácsy Mi­hálynak az „Ecce homo“ és a „Fonóban“ cimü lestményeit csodálták meg, de nagy tetszést aratott a csabai-szoba is. A múzeumból az önálló gazdasági iskolához mentek, ahol Bocs- kóy András igazgató kalauzolása mellett te­kintették meg az iskola kertészetét, hallgatták az igazgató magyarázatait az iskola működé­séről. Megragadta a figyelmet a sokszínű őszi- rózsatábia, az iskola virágos udvara, a kitűnő csemegeszőlő-tenyészet. Bocskóy igazgató gyö­nyörű kendermagos tyúkjai is nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a látogatók a legjobb benyomásokkal távoztak a mintaszerű telep­ről. Este a legjobb hangulatban töltötték az időt a vonatindulásig a Kászonyi-féle étterem­ben, ahol a város látta vendégül a tanfolyam hallgatóit, akik egy hasznosan és kellemesen eltöltött délután emlékével búcsúztak el Bé­késcsabától és hálás szavakkal mondottak kö­szönetét a szives fogadtatásáért és a gavallé- ros vendéglátásért. A péntek délutáni programot már közöl­tük. Ehhez még annyit teszünk hozzá, hogy a Gyulán teendő körséta után este a Kaszi­nóban gyűlnek össze a tanitók, hogy egy barátságos összejövetel keretében búcsút ve­gyenek egymástól. Szombaton ugyanis már a délutáni órákban sokan eltávoznak tőlünk. Hisszük, hogy nem igen visznek magukkal kellemetlen emlékeket. A miniszterelnök átvette hivatalát Darányi Kálmán miniszterelnök átvette hivatalának vezetését. A miniszterelnök már tegnap fogadta az osztályvezetőket, majd Rő- der vilmos honvédelmi miniszter kereste fel — aki szabadsága alatt a helyettesítési teen­dőket ellátta —, a honvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélések után Bornemisza Gé­za iparügyi és kereskedelmi miniszter érke­zett meg a miniszterelnökségi palotába és ve­le folytatott megbeszéléseket a miniszterelnök. Előreláthatólag a kormány többi tagjai­val való megbeszélésre is sor kerül. A politika hirei közé tartozik, hogy teg­nap a Budapesten tartózkodó nemzeti egység­párti képviselők egyik csoportja szokásos va­csorájára gyűlt össze, amely a késő esti óráig elhúzódott, a vacsorának politikai jellege nem volt, pusztán baráti beszélgetés folyt a képvi­selők között. Egyébként a kormány tagjai Darányi Kál­mán miniszterelnök elnöklésével miniszterta­nácsot tartanak Ezen a minisztertanácson a még távollé­vő Széli József belügyminiszter kivételével, a kormány valamennyi tagja részt vesz. A mi­nisztertanács, hir szerint, folyó ügyekkel és az őszi munkaprogram előkészítésével foglal­kozik Megadta magái 30 ezer spanyol wares katona A nemzeti csapatok santanderi döntő győzelmével befejezettnek tekinthető a spa­nyolországi polgárháború sorsa. Santander elfoglalásának erkölcsi hatása any- nyira átütő erejű, hogy azzal a valenciai kormány többé megbirkózni nem tud. A san­tanderi tartományban szétszórt milicia csapa­toknak már csak foszlányai vannak és min­den ellenállásra képtelenek. A spanyol vörös csapatok északi frontja most már teljesen összeomlott. Az északi fronton most már csak néhány kisebb nem­zeti csapattest jelenlétére van szükség, de né­hány héten belül ezek a csapattestek is fel­szabadulnak és Franco tábornok a győzelmes hadosztályokat a madridi frontra vezényelheti. A nemzeti csapatok szeptemberben nagy tá­madást intéznek Madrid ellen. Salamancai jelentés szerint negyvenöt baszk zászlóalj, mintegy 30 ezer ember meg­adta magát az olasz önkénteseknek. A zász­lóaljak tagjai tisztjeik vezetésével katonás rendben vonultak be az Önkéntesek állá­saiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom