Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-27 / 193. szám
gyala, 1937. angnsztns 27 péntek LSIX. évfolyam 193. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szán Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő : POBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér- I Legyünk tárgyilagosak Azt szokták mondani, hogy akinek halálhírét költik, soká él. Ezen az alapon a Nemzeti Egység szervezete örökéletü lesz. Annyi szór állapították meg valami misztikus távdiagnózis alapján, hogy bomlik a NÉP, hogy belső egyenetlenkedések züllesztik, hogy már ma, vagy legkésőbb holnap vége van a nemzeti egységnek. Természetesen mindezt hosszan indokolták, bizonyára azért, mert önmagukat akarták meggyőzni, önmagukat akarták és akarják elámitani azzal a hatalmas hangorkánnal és betüzuhataggal, amit évek óta csodálatos szívóssággal, helyesebben makacssággal ontanak teljes összehangoltsággal a Konti- utcától a Körútig és mindenfelé, ahol demokratáknak, liberálisoknak stb. mondják magukat. Egyik legelszántabb és a legtöbbet jósló sereg: (illetve annak vezérei) a független kisgazdának nevezett alakulat. Hányszor hallottuk, hogy egy hónap leforgása alatt megbukik a mai kormányzati rendszer és átveszik ők a régen áhított uralmat, beleülnek az any- nyiszor megóhajtott bársonyszékbe. De nemcsak azt jósolták meg állandóan prolongálva a határidőt, hanem azt is bejelentette a független kisgazdapárt vezére éppen egyik Gyulán tartott népgyülésen, hogyha az ő kezébe kerül az ország gyeplője, 24 óra alatt megszünteti az ország minden baját. Risum tene- atis — ezt komolyan mondotta. Kapott is érte olyan hangos éljent, hogy bármelyik operaénekes világhiresség lemaradt mögötte, ha még olyan fortissimo vágta is ki a magas C-t. De hagyjuk ezt a hangot. Sokkal értékesebb rétege a nemzet egyetemének a magyar kisgazdatársadalom, semhogy ne kellő komolysággal tárgyaljunk mindenről, ami ezzel a réteggel összefüggésben van. Teljes tár- gyillagossággal kívánunk ezalkalommal a kérdésről egy-két gondolatot ideiktatni. Elöljáróban kijelentjük, hogy mi nem tudunk külön kisgazdakormányzatot, külön kisgazdapolitikát elképzelni Amint már any- nyiszor hangsúlyoztuk, ezalkalommal is leszögezzük, hogy a Nemzeti Egység koncepciója a nemzet egyetemét felöleli, tehát nem lehet sem kisgazda, sem tisztviselő, sem munkáskormányzatról, sem pedig ilyen külön — hogy ugy mondjuk — kasztpolitikáról beszélni. Mi csak egyetemes magyar szemszögből látjuk a magyarság sorsát, csak ilyen politikát tudunk követelni és csak ezt az egyetemes magyar eszmét szolgáló magyar kormányt tudunk elképzelni az ország élén. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Egység kormánya és politikája ne juttatná kellőkép érvényre mindama jogos igényeket és törekvéseket, amelyet a józangondolkodásu kisgazdaelemek a magukénak vallanak. De hiszen, aki elfogulatlanul szemléli és bírálja a Nemzeti Egység kormányának ténykedéseit, az mindenesetre láthatja, hogy a kormánygesztiók elsősorban a földmüvelőrétegre vannak tekintettel és minden tekintetben kihangsúlyozzák, hogy a sorrend a bajok orvoslásánál a kis- gazdarétegek bajainak lehető orvoslásánál kezdődik. Azzal, hogy ezeknek az intézkedéseknek horderejét csökkenteni akarjuk, nem tehetjük meg nem történtté azokat. A gazdatársadalom maga ráeszmél, hogy amióta a Nemzeti Egység kormánya belenyúl a gazdasági termények értékesítésének kérdésébe, amióta megszüntette a buzahatáridős játékot, azóta nem vásárolhatja össze a kufár spekuláció úgyszólván fillérekért a magyar gazda egész évi munkájának eredményét, hogy azután uzsoraáron adja tovább a fogyasztónak, esetleg magának a gazdának. Ma már érdemes földet művelni, mert a gabona, az állatárak reálissá és rentábilissá teszik a gazdálkodást. Itt van a földreform kérdése, itt vannak az alföldnek hosszú évtizedek óta megoldásra váró problémái, amelyek a maguk ezernyi szétágazásaikkal ma már mind nemcsak a tervek homlokterében, hanem részben már a megvalósulás utján vannak. Igaz, hogy nem 24 óra alatt valósulnak meg, ezt nem is Ígéri a kormány, viszont igaz az is, hogy nem agitáló beszédben hangzanak el a kormány Ígéretei. Magyarország lakosságának nagyrésze agrárfoglalkozású, csak természetes, hegy az agrárkérdések mindig a kormánypolitika elején állanak és ha valaki elfogulatlanul szemléli a már eddig megvalósult részeit a kormányprogramnak, valamint beletekint az előkészítés alatt levő tervekbe, meggyőződhet róla, hogy semmiféle más irányzat nem tudna többet tenni az adott körülmények között, mint a Nemzeti Egység és az ország kormányzója bizalmából az ország ügyeit irányitó Darányi-kormány. Azt is be kell azonban látni minden józanul gondolkozó embernek, hogy az országban nemcsak agrárelemek, hanem más réte- geződésü lakosság is van. Csak természetes, hogy ezeknek a sorsa sem lehet közömbös és elhanyagolható a kormányzat szempontjából, de nem lehet az a többi, illetve éppen a kisgazdaréteg szempontjából sem. Ha bármely rétege a társadalomnak összeomlana, magával rántaná a nemzet egyetemét is. Nemcsak termelők, hanem vásárlóképes fogyasztók is kellenek, hogy egészséges gazdasági élet alakulhasson ki. Csak ezeknek a kérdéseknek lehető megoldása után jöhetnek a közérdeklődés homlokterébe egyéb — bármilyen fontos kérdések is, amelyeket a Nemzeti Egység szintén meg akar becsületesen oldani. Kitünően érzik magukat Gyulán a tanítói tanfolyam hallgatói A legszélesebb közérdeklődésre méltán számot tartható értékes előadások folynak a gyulai országos tanítói továbbképző tanfolyamon. Olyan témakörből, melyen nemcsak a szakembernek, hanem minden gyermekét igazán szerető szülőnek jó tisztában lenni. Ilyen cimü előadások voltak például kedden : „A népiskolás gyermek lelki világa* dr. Padá- nyi Frank Antal előadásában. Ugyancsak ő volt előadója az alábbi két témakörnek is : „Az iskolai nevelés módszertana“ és „A történelem a nemzetnevelés szolgálatában“. Kedden tartott előadást Drózdy Gyula is „A helyesírás tanítása és a nyelvi gyakorlatok módja.“ Drózdy Gyula előadását bemutató tanítás keretében tartotta meg. Bemutató tanítást tartott Árvay Béla, gyulai róm. kát. tanító is „Mit köszönhetünk Szent István királynak ?“ cimmel. Csütörtökön dr. Padányi Frank Antal „A kisgyermek lelkivilága“ és „A családi nevelés (Családvédelem)“ cimmel tartott előadást, azon kívül még „Iskolánki- vüli népművelés, szülőföld tanulmányozása“ címen. Drózdy Gyula bemutató tanítás keretében „A természet és a gazdasági ismeretek tanítási módja“ címen tartott előadást. Bemutató tanítást tartott Hey Margit mezőberényi állami tanítónő is. Az előadásokat mindennap déli 12 és 2 óra között vita követi, amikor is a felvetett pedagógiai problémákat beszélik meg, vitavezetők dr. Padányi Frank Antal és Drózdy Gyula. Pénteken is értékes előadások vannak, dr. Padányi Frank Antal „Korunk néhány lélektani és pegagógiai iránya“, továbbá „Az elhanyagolt gyermek felkarolása (Gyermek- védelem)“ címen ad elő, Dózdy Gyula pedig „A földrajz tanításának módszere“ tárgykörből tart előadást és bemutató tanítást. Az énektanítást bemutató előadás keretében ismerteti Péterffy Sándor, békéscsabai állami elemiisko- lai igazgató, körzeti iskolafelügyelő. Program szerint bonyolódnak le a délutáni tanulmányi kirándulások is. Szerdán délután megtekintették a gyulai állami kórházat, majd Stéberl András üzemét. Stéberl András igazi magyar vendégszeretettel fogadta a tanitóságot. Mintegy 160 tanfolyamhallgató jelent meg. Az üzem megtekintése után Stéberl András bőséges kóstolóval szolgált az udvaron megtérített asztalok mellé invitált tanítóságnak. Az üzem elsőrendű készítményei, valamint a töpörtős pogácsa kitűnőnek bizonyult és jólesett minderre a jóizü bor. Vidám hangulatban a késő esti órákig maradt együtt a társaság, 160 tanító éneke messze hangzott a környéken. A tanítóság ezúton is hálásan köszöni Stéberl András lekötelező kedvességét és a gavalléros vendéglátást. Kijelentették, hogy sokan húzódozva, kelletlenül jöttek Gyulára, de megismerve Gyulát és a gyulaiakat, nagyon örülnek, hogy ebbe a kedves városba eljöttek. Kellemesen csalódtak és nagyon jól érzik itt magukat. Csütörtökön, mint már megemlékeztünk róla, Békéscsaba város vendégeiként a békéscsabai látnivalók megtekintésére rándultak át a szomszéd városba. Pénteken délután a gyulai várat tekintik meg Implom József tanár kalauzolása mellett. A vár udvarán az Erkel dalkör magyar dalokat fog énekelni. Utána körsétát tesznek a tanítók a várban, hogy megismerkedjenek a város nevezetességeivel. A gyulai Nemzeti Egység nagygyűlése A nyári szünet már a legvégét járja. A pihenő szervezeti élet is nemsokára teljes erővel megindul a Nemzeti Egység gyulai szervezetében. Ennek első nagyarányú megnyilvánulása a szervezetnek a szeptember hó folyamán megtartandó nagygyűlés lesz, melynek előkészítési munkálatai már folynak. Ez alkalommal a gyűlés napirendjén aktuális társadalmi, politikai és gazdasági kérdések szerepelnek. A mindennek, csak nyugalmasnak nem mondható nyári hónapok után szükséges, hogy a nagyközönség megbízható, tárgyilagos tájékoztatást nyerjen az aktuális és a nemzet, sőt az emberiség életében oly fontos szerepet játszó problémákat illetően. Szükséges az, hogy az egymásnak ellentmondó, legtöbbször tendenciózus beállítású hírlapi és egyéb kósza hírek helyett olyan értesülései legyenek a közönségnek, melyeket márcsak a hírforrás tekintélyes és felelősséget vállaló voltánál fogva is megbízhatónak fogadhat el. Szükséges ez különösen azok miatt, akik a mai zűrzavaros állapotokat felhasználva szeretnék a maguk kis pecsenyéjét megsütni. A közönség tisztánlátása érdeke a Nemzeti Egységnek is, mert legerősebb fegyvere az igazság, amely a- legalkalmasabb a lelkek helyes irányba vezetésére. A nagygyűlés pontos helyét, idejét, valamint a felszólalók névsorát rövidesen közölni fogjuk.
