Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-13 / 182. szám
Qyola» 1937. augusztus 13 péntek LXIX, évfolyam 182. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Gjitia Vároüliáí-ak'a 7 szám Telefon iiy ula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; BOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben J.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Ha kell, még az egyházat is védik Megvédik ők, még az egyházat is, mégpedig a keresztény egyházat. Talán elpirul az újságpapír, amikor a konti-utcai redakcióbán hasábokat szentelnek annak, hogy milyen kegyetlen vallásüldözés folyik Németországban, ahol még a kereszteket is sorra kidöntögetik, stb., stb. Felháborodik egész valójában a cikkek szerzője, hogy ime, mily szörnyű istentelen barbárok ezek a harmadik birodalmi németek, akik hát ilyen kegyetlen vallásüldözésben tombolják ki faji dühöket. Felsorakoztatják a katolikus főpapokat, sőt magát a római pápát hurcolják meg hasábjaikon idézvén nyilatkozatait. Nyilván a keresztény kul- turvilág egyeteméhez akarnak felebbezni, hogy vessenek már egyszer véget a Németbirodalomban tomboló szörnyű vallásüldözésnek. Mert hisz ez a legszentebb szabadságjognak, a vallásszabadságnak brutális lábbaltiprása. Ezt a modern Európa el nem tűrheti, elvégre nem süllyedhet vissza a világ az ős germán pogányságba. Mi nem akarunk most állást foglalni a németországi eseményekkel szemben. Mi most csak egy kiálló képmutatásra akarunk rámutatni, melyet ugyan megszoktunk és egyéb esetben szóvá sem tennénk. Most azonban arról van szó, hogy esetleg jóhiszemű olvasók kezébe kerülhet az az irás és azok is szent felháborodással fognak rámutatni, hogy ime, milyen borzalmas keresztényüldözés folyhat ott Németországban, hogy még a Népszava is felháborodik, az a Népszava, amely pedig sem az orosz, sem a spanyol viszonyokat nem találta olyanoknak, hogy ne tekintse azokat kizárólag egy állam belső ügyének, amelyhez egy külső tényezőnek semmi köze. Németországban nyilván még sokkal rettenetesebbek a viszonyok, ha már ez az annyira tartózkodó orgánum is kénytelen megszólalni és az emberiség nevében megbélyegezni a német barbárságot. Mert lássuk csak, mi is történt például Oroszországban? Nem a Népszava alapján közöljük az alábbiakat, mert — mint említettük a Népszava bizonyos irányokban rendkívül loya- lis és nem foglalkozik egyes országok bizonyos természetű belügyeivel — hanem meg kell elégedjünk azokkal a kevésbé tapintatos angol és más nemzetiségű híradásokkal, melyek olykor mégis csak megemlítettek egyet-mást. így elmondták azt, hogy a Szovjet belügyekkel kapcsolatban olyan csekélységek történtek, hogy először elvették a papoktól az élelmiszerjegyet, ami körülbelül egyértelmű volt az éhhalálra ítéléssel, azután elvették a templomokat, de hát azokra igazán szükségük volt, hol proletárkaszino, hol mozi, hol meg hát istálló céljaira. Azok a papok pedig, akik ebbe nem akartak beletörődni és még csak éhen sem haltak, magukra vessenek, ha a cseka végelbánás alá vette őket és tömegesen falcnak állítva őket, gépfegyverrel végig pásztázta soraikat, vagy kegyelemből a szibériai ólombányákba vitték őket, hogy a Megváltó kínszenvedését megközelítvén méltóbbaknak találtassanak a mennyekországára. Semmi más mindez, mint sommás belügyi intézkedés, amely igazán nem tartozik idegen országok elbírálása alá. AmiDt nem tartozik oda az sem, hagy az istentelenek a szovjetparadicsom területén hatalmas körmenetekben gúnyolják ■Istent, az egyházat, általában mindent és mindenkit, ami és aki a vallással összefügg. Az meg azután igazán legbelsőbb belü- gye Spanyolországnak, hogy a vörösök papokat, apácákat keresztrefeszitenek, hogy halomba hordva őket össze megkötözötten egy gödörbe halmozzák, benzinnel leöntik és elevenen meggyujtják. Elvégre ilyet megtettek a római imperátorok, különösen Nero és akkor sem lett belőle nemzetközi konfliktus. Hogy A gyermekvédelem a spanyol vörösöknél oda tökéletesedett, hogy hős katonáik ártatlan kis gyermekeket a házak falára és balkonjaira sorba kiszegeznek, hát ez is a legbelsőbb belügy kell legyen, mert a konti- utcai orgánumban egyetlen sort sem lehetett és lehet ezekről felfedezni. A munkásság ve- rejtékes filléreiből elég tisztességesen kereső népvezérek és titkárok minden esetre tudják, hogy mi való a közvélemény elé. De ha már mindezt elhallgatva a német viszonyokat any- nyira felháborítóknak találja az a bizonyos sa;- tótermék, — akkor nemdebár? — az következik mindebből, hogy Hitlerék országában mindennél sokkal nagyobb borzalmak történnek. Vagy nem úgy van ? Hát nem úgy van. Hanem úgy van, hogy mindaz, ami mostanában a konti-utcai sajtóban ilyen irányban Németországgal kapcsolatban Íródik, a legnagyobbfoku, — hogy ne használjunk erős kifejezést — hipokrizis. Nem a vallás, nem a kidöntött keresztek dolga, nem is az oltáriszentség fáj nekik, hanem fáj nekik Németország, általában minden nemzeti alapon berendezkedő ország megerősödése, mert nagyon jól tudják és érzik, hogy mindennap köKongatás verte fel csütörtökön hajnali három óra tájban a békésen szendergő lakókat, a Petőfi-utcában és környékén. Úgy három óra előtt pár perccel haladt el a Városház- és Petőfi-utca sarkán lévő Tisch Ernő kéezrubaáruház cs férfiszabóság üzlet- helyisége előtt Nájmann János gyulai földbirtokos és dr. Dutkay István meglepetve látták, hogy a fenti áruház rollóvfri lezárt ajtaja alól vastagon gomolyog a fekete füst és erős égett szag tölti meg a szűk Petőfi utcát. Rosszat sejtettek s felverték álmából a házban lakó tulajdonost, Willi Jánost, aki gyorsan intézkedett, hogy a tűzoltóság minél előbb értesítést kapjon a bolti tűzről. A tűzoltók pillanatok f alatt megjelentek a helyszínen. Először az üzlet Városház utcára nyíló ajtaján hatoltak be. Itt azonban annyira fojtó füst fogadta őket, hogy kényte- telek voltak kijönni az [üzlethelyiségből, miután látták, hogy a tűz főfészke a Petőfi-utcai részen, az üzlet hátsórészén van, felfeszitették a Petőfi-utcai állandóan lezárt üzleti ajtót és szembe találták magukat a tűz főfészkével. Erősen megfeszített munka után lokalizálták is a tüzet. Csütörtökön délelőtt kiszállt a helyszínre a tűzrendészed bizottság, amelyben a városi tüzőrség részéről Bagi Sándor műszaki főtanácsos, Góg István tüzoltótiszt, a vármegyei tüzőrségi felügyelőség részéről Várkői Alajos járási felügyelő, a rendőrség részéről Dr. Érdi Lajos rendőrfogalmazó és Jászóy István detektív csoportvezető vettek részt. Megállapítást nyert, hogy a tűz az üzlet hátsó részében levő használaton kívül helyezett üzleti bejárat előtt álló szabászasztal és a páncélszekrény között keletkezett, ahol a szabáshoz előkészített szövetek állanak. Amikor a tűzoltók az üzletbe behatoltak, hirtelen lángra kapott a lappangó tűz és a lángok a légjárás útját követve, az üzlet mennyezetére aggatott női kabátok egyik Régi ismerőse a büntető hatóságoknak Horváth Júlia háztartási alkalmazott, aki lopásért már több Ízben volt büntetve. Legutóbb Mezőberényben Winter Mártonnénál. követett el betöréses lopást. Lefeszítette az ablakról a dróthálói, a nyitott ablakon át bemászott a zelebb hozza azt az időt, amikor a nemzeti államok megerősödésével megoldódnak becsületesen a munkás, általában a szociális problémák, amikor nem lesz már talaja a nép lelkében a rombolás próféciájának, amikor nem lehet osztályharc, és osztálygyülölet jelszavával a tömegeket a barrikádokra vinni, amikor igazán testvére lesz egymásnak minden nemzet fia de akkor nem lesznek proletárok, hanem csak polgái’ok. Ezt pedig ők minden eszközzel meg szeretnék akadályozni és ezért öltik magukra az egyházvédő lovagi tógát, de kilátszik a lóláb. Ismételjük, nem foglalunk állást ez alkalommal a németországi események kérdésében, de az ellen már mégis felemeljük szavunk, hogy azok lépjenek fel az egyház védelmezői gyanánt, akiknek tanítása és esetleg uraiomra- jutása egyet jelentene mindannak a maradéktalan kiirtásával, ami csak nyomokban is emlékeztet a kereszténységre. Hisz a kommunizmus legelső számú közellensége Jézus Krisztus. És a Népszavából vettük régen a kijelentést, illetve megállapítást, hogy a szociáldamokrá- cia a kommunizmus szálláscsinálója. Ez pedig talán mégsem keresztény érdek. oldalát végig égették. Megállapítást nyert az is, hogy az autón Budapestre utazott Tisch Ernő üzlettulajdonos könyvelője, Megyeri Ferenc és Cyprisz Adolf élelmiszerkereskedő társaságában a tűz kitörését megelőzően reggel két óra tájban felnyitották az üzlet Városház-utcai frontján levő redőnyt és ajtót, s a pénztárra elhelyezett üvegtányérról Megyeri Ferenc elvette a Tisch által ottfelejtett gépkocsivezetői igazolványt. Ezután az üzletet rendesen bezárták s eltávoztak, ök akkor a tűznek semmi nyomát nem észlelték. Ezután Tisch Cyprisszel autón eltávozott, mig Megyeri hazament lefeküdni és csak reggel értesült a tűzről. Bent az üzletet még a helysziniszemle alkalmával is megtöltötte az égett ruhák szaga és a falon, valamint a menyezeten végig húzódó vastag fekete sáv, élesen mutatja a lángok pusztító útját. Égett szövetdarabok, ruhák és egyéb holmik rendetlen összevisszaságban hevernek az üzlet hátulsó részében. A tűzoltóság példaszerűen végezte munkáját, feleslegesen nem tett tönkre semmit vízzel. Az üzlet hátulsó falán álló poleokon elhelyezett szövetek legnagyobb része épen maradt, s a locsolás nyomai csakis a tűz főfészkénél látszanak. Megállapította a bizottság, hogy az üzlet petőfi-utcai részén használaton kiviil helyezett bejárat vasredőnye lezárva nem volt s az alján levő lakat is nyitva volt. Az üzlet üvegajtajában kívülről a kulcs benne volt. Az ajtó előtt lévő szabászasztal is félre volt tolva annyira, hogy egy ember beférhetett. Bent az üzlet hátulsó részében álló páncélszekrényről a zárakat védő vaslemez le volt verve. Megállapította a bizottság azt is, hogy a tüzet nem rövidzárlat okozta, sem pedig gondatlanság esete nem forog fent. A kár összege egyelőre nem ismeretes. A tűz keletkezésének okát a meginduló rendőrségi nyomozás fogja megállapítani. Az üzlet tűzkár ellen biztosítva volt. lakásba, összeszedte a kezeügyébe kerülő fehérneműt és ruhaneműt és ujpmnazon az utón távozott. A csendőri nyomozás azonban hamarosan eredménnyel járt és a tolvaj cselédlány most a gyulai ügyészség fogházában várja birái Ítéletét. Belső íüz a Tisch rnhaárnházban Hurokra került tolvaj cseléd
