Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-30 / 170. szám

2 BÉKÉS 1937 juüua 30 Tármegyei kis hírek Békéscsaba: Az Andrássy-ut és Szent István tér keresztezésénél egy paraszt­szekér elütötte Darida János 60 éves békés­csabai föld mívest, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. — Machalik János gazdálkodóba-- zát vitt őrölni a Rosenthal-malomba. Az Élő­víz csatorna partján lovait kissé hangosabban biztatta a kelletténél, mire lovai megijedve hátrálni kezdettek és a kocsit belevitték a vizbe. Machaliknak még idejében sikerült a kocsiról leugrania, amely vízben felfordult. A mentők a lovakat kifogva, a kocsit nagy ügy- gyel-bajjal kiemelték a vízből, az öt zsák liszt azonban használhata'Ian lett. — Jóváhagyták a város ezidei költségvetését, a pótadó ötven százalék. — Kesjár János 23 éves békéscsa­bai fiatalembert a rendőrség keréppárlopás gyanúja miatt előállította. A kihallgatás során több kerékpárlopást ismert be. Orosháza: Tóth Emilia Mező-utca 15 szám alatti lakos a tyúkólban meggyujtott egy árpaszalma csomót, hoyg üstjével az pttlevő férgeket kiirtsa. Eköz­ben a nádtetős ól kigyuladt. Az elősiető tűzoltók és a szomszédok oltották el a tüzet. — Terjedőben van a ló rühkór. — A monori ta­nyákon kigyuladt egy disznóól Horváth Dávid nevű gazdálkodónál. A tüzet szerencsére ész­revették és az elősiető tűzoltók eloltották. — Jován Ambrusnét, egy bolgárkertész kerék­pározó feleségét egy stráfkocsi elütötte, a bicikli összetört, az asszony pedig fején és kezén szenvedett súlyos sérüléseket. Újkígyós: Franck György 15 éves fiú munka küzben szecskavágóval véletlenül levágta az egyik ujját. A szerencsétlenül járt gyermeket beszállították a békéscsabai kór­házba. Gyoma: Az országos vásárt ez évben augusztus hó 6, 7, 8-án tartják meg Gyomán. Vésztő: Az országos vásárt ez évben augusztus hó 4-én fogják megtartani Vésztőn. Augusztus ötödikén a „Fekete Mária“ előadásra filléres gyors indul Gyuláról Szegedre Augusztus hó 5 én legalább 500 utas je­lentkezése esetén a Máv. üzletvezetősége, Sarkadról —Szeged Rókusig és vissza filléres vonatot helyez a forgalomba. A filléres vonat augusztus 5-én dé után 15 órakor indul Sarkadról, Gyuláról 15 óra 22 perckor, Csabáról 15 óra 50 perckor indul és 17 óra 56 perckor érkezik Szeged—Rókus állomásra. Vissza Szeged—Rókusról augusztus 5-érői 6-ára virradó éjszaka 0 óra 40 perckor indul, Csabára 2 óra 30 perckor, Gyulára 2 óra 56 perckor és Sarkadra 3 óra 15 perckor érkezik. A menettérti jegy ára egységesen 2 pengő 90 fillér. Megjegyezzük, hogy ugyanaznap a sze gedi szabadtéri színpadon a „Fekete Mária“ cimü teljesen uj színmüvet adják elő. A betörő cigány legény Néhány nappal ezelőtt vakmerő betörést követett el Horváth János 19 esztendős ci- gányszenész Szegeden, Gátszegi József rend őrségi tisztviselő lakásában. Horváth János a délutáni órákban behatolt a lakásba és körül­belül 400 pengő értékű ékszert markolt össze, majd igyekezett simán eltávozni. Közben azon­ban a házbeliek észrevették és üldözőbe vet­ték a gyanús alakot, de akkor még nem tud­ták, hogy a házban kit károsított meg. A ház előtt sikerült egy másik cigánylegényt elfogni, Horváth Károly személyében, aki mint kide­rült, a betörő fivére volt. Horváth János pe­dig menekült és a Felhő-uccán rohant keresz­tül, ott aztán a 4-es számú ház kertjébe ha­jította Gátszegitől ellopott ékszereket. Később ő is kézrekerült. A két cigánylegényt most vonta felelősségre a szegedi törvényszéken dr. Bókay János törvényszéki egyesbiró. A tolvaj cigány bevallotta a lopást és azt han­goztatta, hogy a fivére nem volt sem felbuj­tója, sem „falazója“, nem is sejtett semmiről semmit. A ház előtt fivérét megállította és arra kérte, hogy várjá meg, neki valami dolga van a házban. Fivére teljesen gyanútlanul álldogált ott, amikor elfogták. így vallott Hor­váth Károly is. A bíróság Horváth Jánost nyolchónapi börtönre ítélte, fivérét ellenben felmentette. Az Ítélet jogerős. Megdrágult két fillérrel Gyulán a kenyér Alig hangzott el Pesten a pékkar tel jel­szava „drágítani“, a gyulai nagy pékek sajnos nagyon hamar reagáltak a felhívásra. Nem vették figyelembe azt, hogy Pesten a községi kenyér-gyár nem látta időszerűnek a kenyér­árak emelését, mert hiszen ma még a buza ára kialakulás alatt áll, mehet az fel is és el is lanyhulhat. A mostani kenyérárak Gyulán a március eleji magas lisztárakhoz igazodtak. Azóta, habár a lisztárak visszaestek, nem látták szükségesnek az árleszállítást. Ma ami­kor nem történt semmi egyébb, csak a liszt ár a március elején érvényben volt árakhoz igazodott, egyszerre drágítanak és pedig a (a^3SBB2BB^aaBaBBRaHMMMMBBaMBMBBBaBHHMMMHMMHHMH buzakenyérnél 2 fillérrel, a. rozskenyórnél 4 fillérrel kilogrammonként. Ez pedig nem egyébb mint a buza és liszt esetleges áremelkedésé­nek előre való megjátszása, tehát spekuláció. Egyékbént ma Gyulán még a következő lisztárak vannak érvényben : 0-ás 34, 2-es 33, 4-es 32, 5-ös 30 pengő q ént ab malom. Ezzel szemben a kenyérárak : zsemlekenyér 42, fehér kenyér 36, félbarna 34, rozs 34 fil­lér kilogrammonként. A drága kenyérügyben sürgősen tenni kellene valamit és megakadályozni az anti­szociális spekulációt. Verekedés Máriafalván Szerdán este hat óra tájban az Oláhréten és az Árendáson dolgozó mezei és cséplőmun­kások hazafelé tartottak, de közbe be-be tér­tek egykissé italozni is, a korcsmákba. Az el­fogyasztott ital annyira emelte azután a harci kedvet, hogy amint a Máriafalva átfutó sár kadi országutat keresztező Fehér-Körös hid- jához értek kettő közülök összeszólalkozott. Eleinte csak úgy szóval folyt a csata Magasz- talgatták egymásnak apját, anyját és le- és felmenő ronkonságát. Majd amikor már nem bírták tovább szóval, komolyabbra fordult az ügy. Pofonok csattantak Egymásnak estek és valóságos dijbirkozás vette kezdetét kettőjük között. Ez időtájban haladt arra a napi tarasz tó munkájából hazatérő Töröcsik Benedek 42. éves mezőgazdasági munkás, aki tempósan lépegetett és előre gondolt arra, hogy az asz- szony milyen jó vacsorával várja otthon a Szentpálfalva 5. szám alatti lakásán. Amint a hid közelébe ért, hangos szitko- zódás ütötte meg fülét. Figyelmes lett és látta, hogy két munkáskülsejü ember össze­akaszkodva, igen ütlegeli egymást. A jóindu­latú Töröcsik nem tudta nézni embertársai j , csúnya tusáját, hozzájuk lépett és igyekezett ! őket szépszóval szétválasztani. Igen ám, de : az italos verekedők másként fogták fel a jó­szándékot és illetéktelennek, sértőnek találták Töröcsik jóakaratát. Felhagytak a verekedés­sel és egyesült erővel Töröcsik ellen fordultak. Az egyik közülök megragadta a szerencsétlen embert és úgy vágta hozzá a hidat körülfutó vaskorláthoz, hogy az ajultan esett össze az úttesten. Amikor azután látták a verekedők, hogy áldozatuk nem mozdul, megijedtek tet­tük következményeitől és kereket oldottak az ut porában hagyva Töröcsiket. A közelben dolgozó munkások azután reátaláltak az ájultan fekvő emberre. Miután látták, hogy itt súlyosabb természetű sérü­lésről lehet szó, értesítették a gyulai mentő­ket, akik ezután a súlyosan sérült embert a gyulai állami kórházba szállították be. Itt azu­tán gondos ápolás és vizsgálat alá vették a verekedés áldozatát és megállapították, hogy Töröcsik bordatörést és zuzódásokat szenve­dett. A kórház az esetről jelentést tesz a gyu­lai államrendőrség kapitányságának, ahol szi­gorú nyomozást fognak megindítani, a tette- l sek személyét illetően. A szegény Töröcsikné pedig szerdán este 1 hiába főzte ura részére a jó vacsorát. A japánok elfoglalták Pekinget Az elmúlt huszonnégy óra kisebb-nagyobb csatározásai után teljes erővel megkezdődött Peking ostroma. A japánok három oldalról támadják a császárvárost. Az északkinai tartomány kor­mányzója elrendelte az általános mozgósítást. Megjelent az első hivatalos japán harctéri je­lentés, amely több város elfoglalásáról számol be. Japán repülőgépek jelentek meg Peking fölött, amelyekről röpcédulákat szórtak le, felszólítva a lakosságot, hogy tartózkodjék a harcokban való részvételtől. A Pekingben élő külföldi állampolgárok most már valamennyien a községi negyedben tartózkodnak. Az európai államok követsé­geinek őrségét közös parancsnokság alá helyez­ték és a vezetést az amerikai követség ka­tonai attaséja Marton ezredes vette át. A nemzetközi negyed falait és kapuit az európai csapatokból összeállított őrségek őrzik. A Pe­king körül folyó harcokon kívül Tiencin ki­kötőjében is megindultak a harcok a japánok és a kínaiak között. Nagyobb japán csapat érkezett a kikö tőbe, amelyet a kínai katonák lőni kezdtek. A japán katonaság rohamra indult, a kínaiak barrikádok mögül védekeztek. Japán kormánykörökben újból kijelen­tették, hogy most már semmi remény sincsen az északkinai viszály békés elintézésére. Kinai forrásból nyert hir szerint a 29-ik kinai hadsereg ma reggel kiürítette Pekinget, amelyet a japánok megszóltak. Tientsin és Peking között megszakadt a távirati és táv­beszélő összeköttetés. A Tientsin és Peking között 120 km.-es vasútvonalon a harcok mind gyorsabban terjednek. Véres sztrájkok Franciaorszagban Franciaországban az elmúlt hónapban a sztrájkok még nagyobb mértékben jelentkez­nek, mint a tavaszi sztrájkhullám idején. Az összes francia folyamokon és csatornákon szünetel a hajózás. A folyami sztrájk nagyon megbénítja az ország gazdasági életét Ezzel a sztrájkkal párhuzamosan léptek sztrájkba a vágóhídi al­kalmazottak, akiknek munkabeszüntetése kü­lönben most a forró nyári idényben nagyon sok kárt okoz. A gazdasági életben fontos két szakma sztrájkján kívül most nagyméretű földmives- sztrájk tört ki Franciaországban. A hosszú idő óta tartó sztrájkmozgalmakban a francia föld- mivesek mindezideig nem vettek részt, ez az első eset, hogy ők is beszüntették a munkát. Eddig mintegy húsz északfranciaországi köz­ségben sztrájkolnak a földmives munkások. A kisgazdák, törpebirtokosok családtagjaikkal és önként jelentkező arató munkásokkal igye­keznek betakarítani a gabonát. A gazdák gyűlést tartottak, amelyen ha­tározatiig kimondották, hogy bár súlyos hely­zetben vannak a munkások munkabeszünte­tése miatt, semmiesetre sem hajlandók tár­gyalni a földmunkások szakszervezetével. Hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni, de csak abban az esetben, ha a szakszervezet teljes kizárásával kizárólag a földmunkások­kal tárgyalhatnak. A szakszervezet ezeket a tárgyalásokat megakadályozta és a helyzet annyira súlyos­bodott, hogy több községben véres összetű­zésekre került a sor: a sztrájkolok és a tár­gyalni, dolgozni akaró földmunkások között. Miután attól tartottak a hatóságok, hogy a felizgatott sztrájkolok esetleg gyújtogatni fog­nak a földeken^ azokba a községekbe, ahol összetűzések voltak, erős karhatalmat vezé­nyeltek ki. A karhatalmat szolgáltató nem­zetőrség a zavargásokba több helyen kényte- ten volt beleavatkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom