Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-29 / 169. szám
ISyiElft» H9S7. fütliiis 29 csütörtök LXIX. évioiyani 169. szám i^srkcüüíőséji és bíadőhívaíal 6yaJa VárosháE-utea 7 szám Telefon Gynla SS. Hadüzenet Nem a távol nyugaton., nem is keleten, hanem itt, Magyarországon, egészen közel üzente meg a harcot a szociáldemokrata párt, mert amint mondja, az állam preventív ereje a horogkeresztes gangszierekkel szemben csak halvány nyomokban mutatkozik. Mert — amint ugyancsak állítják — az államhatalom gondosan ügyei arra, hogy valamelyiknek sérelme ne essék. Gondosan őrzi az állampolgár jogait azokkal szemben, akiknek elve az állampolgári jogok letagadása. Meggyanúsítja a Népszava a magyar bíróságot, hogy kétféle mértékkel mér. tehát hűtlen sáfára az igazságnak. Ezt hirdeti naponta, anélkül, hogy bárkinek eszébe jutna megérdemelten eljárni ellenük. Újra és újra kiviláglik folytatja megállapításait a Népszavában a szociáldemokrácia, hogy bizonyos látszatokból, szabadlábrahe- lyezésekből és enyhe minősítésből azt a következtetést vonják le, (már mint a nyiiaske- resztesek) hogy nekik mindent szabad. Erre aztán igy folytatják tovább : Nos, lehet, hogy szabad, de nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert ők nem engedik, ők védekeznek. gaz az, hogy joga van mindenkinek vé dekezni, ha jogosulatlanul megtámadják. Jogosulatlan erőszakra jogosult az erőszakos visszautasítás. Ezt jogos védelemnek nevezi a biintetőtörvénykönyv. De ugyanez a törvény jogos védelemnek nevezi azt az erőszakos beavatkozást is, amely nem a saját szemé* mélyünket fenyegető veszedelem elhárítására szolgál, hanem más fenyegetett érdekeinek a megvédését célozza. Hát mélyen tisztelt sérelmet szenvedett, vagy panaszló alanyok, olyan ártatlanok minden egyes esetben azok a normafai, azok a római parti kirándulások ? Mi, békésmegyeiek, közelebbit is tud- ! nánk éppen mesélni ilyen természetimádó csoportosulásokról De tudna erről a magyar bíróság is, de az — ugy-e ? ~~ elfogult és amennyire enyhén kezeli a nácik szörnyű atrocitásait, annyira brutálisan reagál a szo- cik szelíd és ártatlan természetimádására. Mert édes Istenem, miről is van szó azokon az egészen jámbor és ártatlan szabadtéri szeánszokon ? Csekélység az egész. Mindössze annyi, hogy ezt az országot ismét ártatlan Kun Bélák, galamblelkü Szamuelik zsákmányává kell tenni. Hadd folytassák ismét ők természetimádó szelíd szertartásaikat, amihez ugyan elengedhetetlen kellék egy kis tömeg- gyilkolása a burzsujoknak, de hát ki tagadná meg ezt a kis szórakozási lehetőséget a tér- j mészet ideális lelkű imádóitól? Nem, mi nem veszünk védelmünkbe sem- j miféle bűntettet. A jogtalanság vegye el méltó bérét, errevaló a független magyar bíróság, amelynek ítéletében azonban mi megnyugszunk akkor is, ha jobboldali cégér alatt elkövetett bűntett megtorlásáról van szó, aminthogy nem találjuk enyhének ítéleteit akkor sem, ha vörös gonosztevők nemzetvesztő ter- vezgetéseire tesz pontot. Azt azonban elvárjuk rendfenntartó hatóságainktól, hogy azok szájára is lakat kerüljön, akik a magyar független bíróság nyilvános megrágalmazásával akarják a magyar igazságszolgáltatás hatóere jét csökkenteni. Mert emlékszünk még jól, annak idején is az volt a sorrend, hogy először a hatóságok tekintélyének lejáratásával demoralizálták a tömegeket, majd a katonaságot züllesztették szét, mig végre azután kedvük szerint akasztathatták a magyarság legjobbjait. Nos hát, mélyen tisztelt természetbarátok, abban te'jesen egyet értünk, hogy itt nem rendezhetnek tömeges gyilkosságokat, de még a természet szelíd rajongói sem. Itt nem boríthatják fel a köznyugalmat, itt nem ölhetik meg ez ellenkező politikai véleményen levőt. Itt nem tűrjük, hogy az alkoholbamártett viPolltikai napilap Főiszerkesztő ? IIOBAY FERENC f Előfizetés egy Íróra helyben í.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér | lágnézet, az aljemberek hitványságának prog- ! rammaíikus kiélése, az ölvágy csak úgy egy- \ szerűen diadalt üljön. Hát ezek aranyba foglalni való kijelen- | tések, kedves népszaváét. Mindennek meg | van az az előnye is, hogy igaz még a íermé- ! szetbarátok szelíd seregével szemben is és ta Ián lehet, hogy velük szemben a legfrissebb aktualitásu. Nagyon jó lesz ezt egy kissé befelé is niegszivelni és azokon a természet ölén rendezett szelíd szeánszokon erre is felhívni az ott egybegyűltek figyelmét, nehogy megint a bíróság legyen a kívánatosnál energikusab- ban preventív. Az okszerű őntőzőgazdalkodás feltételei Minthogy szándékunkban van a várme- | gye vitális nagy kérdéseit állandóan napiren- í den tartani, azért most madari Kreybig La- i jós dr.-hoz, mint a kérdésnek országos vi- j szonylatban egyik legalaposabb ismerőjéhez ! fordultunk, hogy az öntözés lényegét világítsa | meg. Kreybig Lajos dr. az alábbiakban vá- j laszolt : Magyarországon már régen sok gazda- j ság kísérletezett öntözésekkel, de sok esetben j nem találta meg hasznát és igy a régi öntö- i zők legnagyobb része nem látta úgy kihasz- ! nálhatónak az öntözést, hogy az a gazda ér* ! dekét szolgálta volna. Ennek oka abban van, hogy az öntözővíz racionális használata, valamint az öntözéssel kapcsolatos trágyázási kérdések, a honi kiima és termelési viszonyok között levő ösz- szefüggés nincs kellőkép felderítve. Ha tehát az öntözés általános hasznát tényleg komolyan élvezni akarják, akkor annak feltételeit előbb igen mélyreható tudományos kutatásokkal és gyakorlati kísérletekkel fel kell deríteni. E cél érdekében az uj jonnan alakult m. kir. öntözésügyi hivatal külön viz- és táplá- lálóanyag-gazdálkodási osztályt állít fel, mely- ! nek kötelessége, hogy a szükséges tudomá ! nyos munkálatokat elvégezze, vagy pedig a kapott eredményeket és megállapításokat a gyakorlatba átültesse. A megoldandó kérdéseket három csoportba lehet osztani : Az első csoportba tartoznak azok, amelyek a raconális vizszolgáltatási, a másikba azok, amelyek a racionális vizhasználati, a harmadik csoportba pedig azok, amelyek a racionális trágyázási és művelési kérdésekkel vannak összefüggésben. Messzire vezetne e kérdéseknek beható tárgyalása, csak megemlítjük röviden azokat a feladatokat, amelyek megoldása a gyakorlat szempontjából elsőrendű fontosságú. Ezek a gyakorlat által támasztott kérdések a kcj vetkezők : ! 1. Mennyi vízre van szüksége a talaji nak, hogy az legkedvezőbb mélységig átnedvesedjen ? 2. Milyen mélységekig a legcélszerűbb a rendelkezésre álló talajon az öntözés. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy ez minden talajféleségen más és más. Ha ezekben a kérdésekben nem járunk el helyesen, akkor az öntözés nemcsak hogy hasznot nem hoz, hanem károkat is okozhat. 3. kérdés, hogy mennyi vizet szükségeinek a különböző tér tn esztett növények és fejlődésük mely stádiumában kívánják legjobban az öntözést ? 4. Milyen az adott talaj táplálóanyagforgalma és milyen trágyázási módozatokat milyen mütrágyaféleségekkel kell a különböző növényeknél alkalmazni ? 5. Milyen működési módozatokkal tudjuk a különböző talajokon a különböző növények mellett a legnagyobb hasznot biztosítani ? 6. A sajátos talajadottságok és a környék gazdasági viszonyainak figyelembevételével, mely növények termelésével és milyen vetés forgó alkalmazása mellett érheti el gazda a legnagyobb harcot. 7. Milyen talaj javítási módszerek és ezeknek miképpen való alkalmazásai ajánlatosak? 8. Milyen öntözési módszert kell a gazdának sajátos adottságainak figyelembevételével alkalmazni ? 9. A szükséges öntözési vizet milyen i elosztásban és időegységenkinti mennyiségben I kell nekik adagolni ? 10. Milyen vizeiosztási módozatot alkalmazzon a gazda, hogy az öntőzőviz az öntözendő területet egyenletesen nedvesítse át ? Minden gazda, aki ezeket a kérdéseket átgondolja, látni fogja, hogy a racionális öntő. zés gyakorlati megvalósítása nem olyan egy szerű, mint ahogy azt sokan gondolják. A főispán szabadságon Most érkezett le a belügyminiszter leirata a vármegyéhez, mely szerint dr. vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla Békésvármegye főispánja részére alábbiak szerint engedélyez szabadságot. A főispán két részben veszi ki szabadságát és pedig: augusztus 15-től szeptember l-ig bezárólag, második részben pedig szeptember usati 20-ától október hó 9-ig. Amint értesülünk, szabadságának első részét Ausztriában tölti a főispán, mig második részét Németországban, A főispán távolléte idejére az adminisztratív főispáni teendők ellátásával dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt bizta meg a belügyminiszter. Szeptemberben megnyílik az orosházi ev. gimnázium Az orosházi evangélikus hívek a tanácsteremben tegnap délután 4 órakor értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték, hogy a pénteken tartandó képviselőtestületi közgyü lésnek ajánlják, hogy az ev. gimnáziumot szeptember hó 1-én nyissa meg, a gimnázium céljaira engedje át a központi iskola 2 tantermét és a községi segély jogerőre emelkedéséig a gimnázium dologi kiadásait is fedezze. Az értekezlet tárgyalási modora miud- végig teljesen higgadt és méltóságos volt és mindenkit megerősített abban az elhatározásában, hogy az orosházi Evangélikus Gimnázium szeptemberben való megnyitása az egyházközségnek legfontosabb teendője. Értesülésünk szerint a gimnázium ügye iránt vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán igen nagy érdeklődést tanúsít.
