Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-25 / 166. szám
Oy ni a, 1837. július 25 vasárnap LXIX. évfolyam 166. szám, BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szánt Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: POBAY FERENC f Előfizetés egy khőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A magyar írás Kis Péterné, Nagy Zsuzsannát, amiért az általa piacra hozott tejbe 15 százalék vizet kevert pontja alapján . . . pengő pénzbüntetésre Ítélem . . . így kangzik el számtalan ítélet szerte a hazában, csak éppen arra nem volt eddig törvény, hogy azt a raffi- nált méregkeverést, mellyel a magyarság lelkét eddig mérgezték, megakadályozzák. Nem jutott lélegzethez, nem jutott nyilvánossághoz Magyarországon az, aki nem volt hajlandó magyarságát megtagadni legalább is annyira, hogy mindent, ami magyar érték, mindent, ami ennek a nemzetnek szent, inferioris értékűnek, más nemzetek és mentalitások termékeivel szemben értéktelennek, elhallgatni, sőt enyhén pirulva szégyenleni valónak állítani nem volt hajlandó. Óh, nem nyíltan, nem kifejezetten, hanem az irásmüvészet minden raffinált eszközével, virágnyelven, sokszor úgy, hogy talán még az iró maga sem tudta, becsületes Írásműve végeredményben milyen tendenciákat fog szolgálni. Nemcsak egyoldalú, nemcsak egyirányú volt az a terület, ahol a magyar irói tehetségnek meg kellett alkudni a kiadói kívánalmakkal. Nem kívántak ők nemzettagadást, hanem megelégedtek, ha a kiválasztott faj erkölcsi lezserségét úgy állították be, mint a régi, „ósdi“ erkölcsökkel szemben az in tellek tüellek számára egyedül követhető erkölcsi lehetőséget. Az igazán intelligens ember szerintük a házasságtörést családi élete elengedhetetlen velejárójának tartja, a női erény pedig csak azok szemében érték, akik valamely oknál fogva nem tudták elveszteni. Innen magyarázható az a cinizmus, ami még legjobb íróink müveiben is megtalálható. De innen magyarázható az az eljárás is, hogy történelmünk nagyjait pongyolában mutatják be, esetleges emberi gyöngéiket torzítva, felnagyítva. Ha sikerül a magyar lelkekből a múlt tiszteletét kiöln', akkor már sokkal könnyebb lesz ezt az ősi nemzetet degenerálni, sokkal köny- nyebb lesz erkölcsileg és politikailag is anyakára ülni. Nagyszabású, ördögi agyafúrtsággal kidolgozott terv ez, melyben éppen az a legveszedelmesebb, hogy bármely pillanatban lehet alibit bizonyítani, bármely pillanatban lehet arra hivatkozni, hogy ime, a legjobb irók írják az általuk kiadott és terjesztett müveket, azokról pedig csak nem tételezhető fel, hogy nemzetvesztő célok szolgálatába szegődjenek. Sajnos, igaz, sok kitűnő magyar tehetség müvei jelennek meg kiadványaik között, de ezek egy része csak alibi, másrésze pedig esetleg az iró tudtán kívül beleillik defétist terveikbe. Gondjuk van azonban arra, hogy nemcsak egy rétegét a nemzeti társadalomnak mérgezzék meg, hanem a filléres kolportázsmüvektől a drága diszkötéses bibliofil ki admányokig mindenütt ott legyen a megfelelő adag lelki méreg és lehetőleg sehová se jusson el a tiszta magyar szempontból is teljes érték. Övék a pénz, övék a hatalom, övék a siker. Hogy a betű lehet gyilkos is, sőt nemzeteket dönthet sírba, erről nekünk nem kell idegen példákon meggyőződnünk. Magyarország tragédiájának okait tagadhatatlanul a magyarországi könyvkiadók egy részének céltudatos politikájában kell keresnünk. Ez a megállapítás nem kellemetlen addig, mig csak egyesek elszigetelt véleménye, de — ugye — felháborító eljárás, hogy a magyar szellemi élet leghatalmasabb egyesülése nyíltan ki meri mondani, világgá meri kiáltani, rá mer mutatni arra, hogy az irodalomnak ez az útja végeredményben a magyarság pusztulásához vezet. Tűrhetetlen az, hogy akad erkölcsi testület, mely oda meri kiáltani nemzetének, hogy eszmélyen rá, hogy a magyarság van többségben ebben az országban, csak rajtamulik, hogy lelke igaz művészi értékekben fürödjön, hogy olyan irodalmi termékek kerüljenek otthonába, melyeket nyugodtan adhat leánya ke zébe és pirulás nélkül olvashatja felesége, sőt édesanyja is. Meg meri mondani, hogy igazi érték elsősorban a magyar művészi lelkek ihletett szüleménye, hogy Jókay, Arany, Petőfi olyan értékek, akiket nem fog elhomályosítani a ma áramvonalas nagyságai közül soha senki. Olyan értékek ezek, akiket irigyel tőlünk a világ minden nációja és az ő erkölcsi világukban megmaradni nemcsak érdem, de egye nesen kötelesség. Vannak ma is a magyarságnak abszolút értékei, akiket szóhoz kell juttatni, akiket meg kell menteni attól, hogylelkük gyöngyeit a disznók elé szórják. A magyar társadalomnak már kell annyira nagykorúnak lennie, kell annyi birálóképességének lennie, hogy meglássa az Egy júliusi délelőttöt kinntöltöttünk a gyulavári határban és elmondhatjuk, hogy életünk kevés félnapján jutottunk annyi és és olyan értékes tanulnivaíóhoz, mint akkor délelőtt. Dr. Lóczy Lajos, egyetemi nyilv. r. tanár, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója és dr. Kreybig Lajos, főgeológus, a termeléstechnikai felvételek vezetője, valamint dr. Török László vegyészmérnök társaságában mentünk ki a gyulavári Paradicsom majorba és ott a helyszínen végzett agrogeologiai ak- názások, fúrások és az azokhoz fűzött magyarázat kapcsán kialakult bennünk az a szilárd meggyőződés, hogy ezek a munkálatok Magyarország gazdasági életének lökésszerű előbbre vitelét fogják eredményézni. És csak azon csodálkozik az ember, hogy mind-e tudomány alig pár éves és hogy lehetett gazdálkodni mindazoknak az ismereteknek az alkalmazása nélkül, amelyeket ezek a terme léstechnikai és geológiai vizsgálatok nyújtanak. Eddig — egy kis jóakaratu tudással el lehet mondani — úgyszólván va-banque gazdálkodtunk. Csak akkor tudtuk meg, hogy jó-e, vagy nem egy földparcella, ha erről a takarási eredmények adtak felvilágosítást. Empirikus módon eljutottunk bizonyos ismeretekhez, amelyeknek egyrészét már meg kellett változtatni. A helyszínen látott talajtani vizsgálatok lefolyásáról legközelebb részletesen beszámolunk, ez alkalommal azt a nagy- érdeklődésre méltán számottartó nyilatkozatot közöljük, amelyet dr. Lóczy Lajos munkatársunk előtt tett. A Magyar Királyi Földtani Intézet — kezdte nyilatkozatát dr. Lóczy Lajos — különböző kutatásokat végez az egész országra kiterjedően. Ilyenek: a termeléstechnikai felvételek, melyeket dr. Kreybig I ajos vezetése alatt nyolc talajvegyész végez, vizsgálva regionálisan a termőföldeket és azokat fizikai, kémiai és biológiai szempontból térképezik, feltüntetve a térképeken a termelési viszonyokat is. Ezzel párhuzamosan folynak a síkvidéki geológiai kutatások is, melyeknek eredményei hivatva vannak az altalaj összetételéről, minőségéről felvilágosítást nyújtani. 10 — 30 méteres fúrások alapján ejtik meg az idevonatkozó vizsgálatokat. A geológusok a fúrási adatokból következtetéseket vonnak le az egykori földrajzi viszonyokra. Ezekből megállapítják, hogy hol voltak a régi folyómedrek. Ilyen módon a geológiai térképen rekonstruálják az egykori térszíni viszonyokat és a földrajzi tagoltságot. Következtetéseket vonnak le nemcsak az alluviális, hanem a diluviális korszakokra vonatkozóan is. A geológus munkájának segítségére vannak az ősrégészeti leletek is Ezekből következtetést lehet vonni értéket abban a miiben is, amit nem magasztal a túloldal fejlett, tendenciózus beállítottságú reklámszervezete, sőt meglássa még akkor is, ha odaátról lekicsinylőleg, sőt becs- mérlőleg nyilatkoznak. Megértjük, hogy egyhangúan felhördül a kiválasztott sajtó, hogy szellemi egykézről beszélnek affektált fölényükben, hiszen nemcsak üzleti hasznuk forog komoly veszélyben, hanem megszűnik a lehetősége a magyar lelkek továbbmérgezésé- nek. Ezt megvalósítani pedig nemcsak a magyar társadalomnak kötelessége, hanem a magyar hatóságoknak is meg kell tenni mindent, hogy a magyar lelkek tömegfertőzése véget- érjen. Igen, ha kell, legyen szellemi egykéz, de az a kéz tiszta magyar kéz lesz és csak azon lehet csodálkozni, hogy a magyar nemzet tiltakozó lelkiismerete előbb nem jelentkezett. jégkorszak világára és az eljegesedések közötti, intraglacialis korszakokra is. A síkvidéki geológiai kutatások természetesen gyakorlati érdekeket is szolgálnak. A termőföld és a talajgenezisére kapunk igen fontos útbaigazításokat. így megállapítást nyert, hogy a szikek a legtöbbször dikuviális löszképződméények által felépített hátságokon alakultak ki. A sikvidék geológiai kutatások amellett igen fontos adatokat nyújtanak az öntözőmüvek elkészítésére vonatkozólag is. Ott, ahol pl. a régi diluviális folyómedri kavics, vagy homokrétegek vannak a mélyben, ott nem tanácsos víztároló medencét készíteni, mert könnyen megesik, hogy a vizet a kavics, vagy homok a mélybe elvezeti és a tároló- medencén kívül, a gátmögött a viz felfakad. Igen fontos a talajvizkutatás is. A Földtani Intézet a Vízrajzi Intézettel karöltve regisztráló talajvizkut-hálózatot épített ki. Az éveken át vizsgált talajvizingadozások adatait összegyűjtik. Ily módon idővel meg lehet szerkeszteni a talajvíz-térképet, amelyek az öntözést, valamint általában a termelést illetően igen nagyfontossággal bírnak Beható rendszeres ártézivizvizsgálatok is folynak ma Békésmegyében, melyek hivatva vannak a hidrosztatikus nyomás alatt álló víztartók, illetve viznivók mélységét megállapítani. A Földtani Intézetnek ma pontosan ve- vezett ártézikut-katasztere van, melynek alapján sokszor szakértői kiszállás nélkül is szaktanácsot lehet adni az érdeklődőknek. Békésvármegye nagyszámú ártézi kútja általában 200 — 450 méter mélység közötti nívóval termel felszökő vizet. Megvan a lehetősége aunak is, hogy nagyobb mélységből: 700—1000 méternyiről ásványos termális vizet lehessen felszöktetni, amely a népes békésmegyei városokat és nagyközségeket termális strand- és gyógyfürdőkhöz juttatná, ami népegészségügyi szemponlból volna rendkívüli fontosságú. Az ártézikutak nagyrészéből földgáz is tör elő. Mig a sekély fúrások tőzeggázokat szolgáltatnak, addig a mélyebb, mint a békési, vagy orosházi ártézikutakból már a szószoros értelmében vett jóminőségü földgáz tör elő. Nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy nagyobb, 1500—2000 méteres mélységből kitermelésre érdemes nagymennyiségű földgázt, esetleg földiolajat is lehetne feltárni. Eddig tartott Lóczy Lajos nyilatkozata é-s* nekünk az az érzésünk, hogy ha a tudós sza k- emberek folyamatban levő munkája akadály nélkül tovább folyhat, nehány éven belül egészen megváltozik hazánk gazdasági struktúrája. Morszakos jelentőségű termelésteclmikaf, ogrogeologfat vizsgálatok, talaj viz kutatások folynak JBék és vár megy éken
