Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-25 / 166. szám

Oy ni a, 1837. július 25 vasárnap LXIX. évfolyam 166. szám, BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szánt Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: POBAY FERENC f Előfizetés egy khőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A magyar írás Kis Péterné, Nagy Zsuzsannát, amiért az általa piacra hozott tejbe 15 százalék vizet kevert pontja alapján . . . pengő pénzbüntetésre Ítélem . . . így kangzik el szám­talan ítélet szerte a hazában, csak éppen ar­ra nem volt eddig törvény, hogy azt a raffi- nált méregkeverést, mellyel a magyarság lel­két eddig mérgezték, megakadályozzák. Nem jutott lélegzethez, nem jutott nyilvánossághoz Magyarországon az, aki nem volt hajlandó magyarságát megtagadni legalább is annyira, hogy mindent, ami magyar érték, mindent, ami ennek a nemzetnek szent, inferioris ér­tékűnek, más nemzetek és mentalitások ter­mékeivel szemben értéktelennek, elhallgatni, sőt enyhén pirulva szégyenleni valónak állí­tani nem volt hajlandó. Óh, nem nyíltan, nem kifejezetten, ha­nem az irásmüvészet minden raffinált eszkö­zével, virágnyelven, sokszor úgy, hogy talán még az iró maga sem tudta, becsületes Írás­műve végeredményben milyen tendenciákat fog szolgálni. Nemcsak egyoldalú, nemcsak egyirányú volt az a terület, ahol a magyar irói tehet­ségnek meg kellett alkudni a kiadói kívánal­makkal. Nem kívántak ők nemzettagadást, ha­nem megelégedtek, ha a kiválasztott faj er­kölcsi lezserségét úgy állították be, mint a régi, „ósdi“ erkölcsökkel szemben az in tellek tüellek számára egyedül követhető erkölcsi lehetőséget. Az igazán intelligens ember sze­rintük a házasságtörést családi élete elenged­hetetlen velejárójának tartja, a női erény pe­dig csak azok szemében érték, akik valamely oknál fogva nem tudták elveszteni. Innen ma­gyarázható az a cinizmus, ami még legjobb íróink müveiben is megtalálható. De innen magyarázható az az eljárás is, hogy történel­münk nagyjait pongyolában mutatják be, eset­leges emberi gyöngéiket torzítva, felnagyítva. Ha sikerül a magyar lelkekből a múlt tisztele­tét kiöln', akkor már sokkal könnyebb lesz ezt az ősi nemzetet degenerálni, sokkal köny- nyebb lesz erkölcsileg és politikailag is anya­kára ülni. Nagyszabású, ördögi agyafúrtsággal kidolgozott terv ez, melyben éppen az a leg­veszedelmesebb, hogy bármely pillanatban le­het alibit bizonyítani, bármely pillanatban le­het arra hivatkozni, hogy ime, a legjobb irók írják az általuk kiadott és terjesztett müve­ket, azokról pedig csak nem tételezhető fel, hogy nemzetvesztő célok szolgálatába szegőd­jenek. Sajnos, igaz, sok kitűnő magyar tehet­ség müvei jelennek meg kiadványaik között, de ezek egy része csak alibi, másrésze pedig esetleg az iró tudtán kívül beleillik defétist terveikbe. Gondjuk van azonban arra, hogy nemcsak egy rétegét a nemzeti társadalom­nak mérgezzék meg, hanem a filléres kolpor­tázsmüvektől a drága diszkötéses bibliofil ki admányokig mindenütt ott legyen a megfelelő adag lelki méreg és lehetőleg sehová se jus­son el a tiszta magyar szempontból is teljes érték. Övék a pénz, övék a hatalom, övék a siker. Hogy a betű lehet gyilkos is, sőt nem­zeteket dönthet sírba, erről nekünk nem kell idegen példákon meggyőződnünk. Magyaror­szág tragédiájának okait tagadhatatlanul a magyarországi könyvkiadók egy részének cél­tudatos politikájában kell keresnünk. Ez a megállapítás nem kellemetlen addig, mig csak egyesek elszigetelt véleménye, de — ugye — felháborító eljárás, hogy a magyar szellemi élet leghatalmasabb egyesülése nyíltan ki meri mondani, világgá meri kiáltani, rá mer mutatni arra, hogy az irodalomnak ez az útja végeredményben a magyarság pusztulásához vezet. Tűrhetetlen az, hogy akad erkölcsi tes­tület, mely oda meri kiáltani nemzetének, hogy eszmélyen rá, hogy a magyarság van több­ségben ebben az országban, csak rajtamulik, hogy lelke igaz művészi értékekben fürödjön, hogy olyan irodalmi termékek kerüljenek ott­honába, melyeket nyugodtan adhat leánya ke zébe és pirulás nélkül olvashatja felesége, sőt édesanyja is. Meg meri mondani, hogy igazi érték elsősorban a magyar művészi lelkek ihletett szüleménye, hogy Jókay, Arany, Petőfi olyan értékek, akiket nem fog elhomályosítani a ma áramvonalas nagyságai közül soha sen­ki. Olyan értékek ezek, akiket irigyel tőlünk a világ minden nációja és az ő erkölcsi vilá­gukban megmaradni nemcsak érdem, de egye nesen kötelesség. Vannak ma is a magyarságnak abszolút értékei, akiket szóhoz kell juttatni, akiket meg kell menteni attól, hogylelkük gyöngyeit a disz­nók elé szórják. A magyar társadalomnak már kell annyira nagykorúnak lennie, kell annyi birálóképességének lennie, hogy meglássa az Egy júliusi délelőttöt kinntöltöttünk a gyulavári határban és elmondhatjuk, hogy életünk kevés félnapján jutottunk annyi és és olyan értékes tanulnivaíóhoz, mint akkor délelőtt. Dr. Lóczy Lajos, egyetemi nyilv. r. tanár, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója és dr. Kreybig Lajos, főgeológus, a termelés­technikai felvételek vezetője, valamint dr. Török László vegyészmérnök társaságában mentünk ki a gyulavári Paradicsom majorba és ott a helyszínen végzett agrogeologiai ak- názások, fúrások és az azokhoz fűzött magya­rázat kapcsán kialakult bennünk az a szilárd meggyőződés, hogy ezek a munkálatok Ma­gyarország gazdasági életének lökésszerű előbbre vitelét fogják eredményézni. És csak azon csodálkozik az ember, hogy mind-e tu­domány alig pár éves és hogy lehetett gaz­dálkodni mindazoknak az ismereteknek az alkalmazása nélkül, amelyeket ezek a terme léstechnikai és geológiai vizsgálatok nyújta­nak. Eddig — egy kis jóakaratu tudással el lehet mondani — úgyszólván va-banque gaz­dálkodtunk. Csak akkor tudtuk meg, hogy jó-e, vagy nem egy földparcella, ha erről a takarási eredmények adtak felvilágosítást. Empirikus módon eljutottunk bizonyos isme­retekhez, amelyeknek egyrészét már meg kel­lett változtatni. A helyszínen látott talajtani vizsgálatok lefolyásáról legközelebb részlete­sen beszámolunk, ez alkalommal azt a nagy- érdeklődésre méltán számottartó nyilatkoza­tot közöljük, amelyet dr. Lóczy Lajos munka­társunk előtt tett. A Magyar Királyi Földtani Intézet — kezdte nyilatkozatát dr. Lóczy Lajos — kü­lönböző kutatásokat végez az egész országra kiterjedően. Ilyenek: a termeléstechnikai fel­vételek, melyeket dr. Kreybig I ajos vezetése alatt nyolc talajvegyész végez, vizsgálva re­gionálisan a termőföldeket és azokat fizikai, kémiai és biológiai szempontból térképezik, feltüntetve a térképeken a termelési viszo­nyokat is. Ezzel párhuzamosan folynak a síkvidéki geológiai kutatások is, melyeknek eredményei hivatva vannak az altalaj összetételéről, mi­nőségéről felvilágosítást nyújtani. 10 — 30 mé­teres fúrások alapján ejtik meg az idevonat­kozó vizsgálatokat. A geológusok a fúrási adatokból következtetéseket vonnak le az egykori földrajzi viszonyokra. Ezekből meg­állapítják, hogy hol voltak a régi folyómedrek. Ilyen módon a geológiai térképen rekonstruál­ják az egykori térszíni viszonyokat és a föld­rajzi tagoltságot. Következtetéseket vonnak le nemcsak az alluviális, hanem a diluviális korszakokra vonatkozóan is. A geológus mun­kájának segítségére vannak az ősrégészeti le­letek is Ezekből következtetést lehet vonni értéket abban a miiben is, amit nem magasz­tal a túloldal fejlett, tendenciózus beállított­ságú reklámszervezete, sőt meglássa még ak­kor is, ha odaátról lekicsinylőleg, sőt becs- mérlőleg nyilatkoznak. Megértjük, hogy egy­hangúan felhördül a kiválasztott sajtó, hogy szellemi egykézről beszélnek affektált fölé­nyükben, hiszen nemcsak üzleti hasznuk fo­rog komoly veszélyben, hanem megszűnik a lehetősége a magyar lelkek továbbmérgezésé- nek. Ezt megvalósítani pedig nemcsak a ma­gyar társadalomnak kötelessége, hanem a ma­gyar hatóságoknak is meg kell tenni mindent, hogy a magyar lelkek tömegfertőzése véget- érjen. Igen, ha kell, legyen szellemi egykéz, de az a kéz tiszta magyar kéz lesz és csak azon lehet csodálkozni, hogy a magyar nem­zet tiltakozó lelkiismerete előbb nem jelent­kezett. jégkorszak világára és az eljegesedések közötti, intraglacialis korszakokra is. A síkvidéki geológiai kutatások termé­szetesen gyakorlati érdekeket is szolgálnak. A termőföld és a talajgenezisére kapunk igen fontos útbaigazításokat. így megállapítást nyert, hogy a szikek a legtöbbször dikuviális löszképződméények által felépített hátságokon alakultak ki. A sikvidék geológiai kutatások amellett igen fontos adatokat nyújtanak az öntözőmü­vek elkészítésére vonatkozólag is. Ott, ahol pl. a régi diluviális folyómedri kavics, vagy ho­mokrétegek vannak a mélyben, ott nem ta­nácsos víztároló medencét készíteni, mert könnyen megesik, hogy a vizet a kavics, vagy homok a mélybe elvezeti és a tároló- medencén kívül, a gátmögött a viz felfakad. Igen fontos a talajvizkutatás is. A Föld­tani Intézet a Vízrajzi Intézettel karöltve re­gisztráló talajvizkut-hálózatot épített ki. Az éveken át vizsgált talajvizingadozások adatait összegyűjtik. Ily módon idővel meg lehet szer­keszteni a talajvíz-térképet, amelyek az öntö­zést, valamint általában a termelést illetően igen nagyfontossággal bírnak Beható rendszeres ártézivizvizsgálatok is folynak ma Békésmegyében, melyek hivatva vannak a hidrosztatikus nyomás alatt álló víztartók, illetve viznivók mélységét megálla­pítani. A Földtani Intézetnek ma pontosan ve- vezett ártézikut-katasztere van, melynek alap­ján sokszor szakértői kiszállás nélkül is szak­tanácsot lehet adni az érdeklődőknek. Békésvármegye nagyszámú ártézi kútja általában 200 — 450 méter mélység közötti ní­vóval termel felszökő vizet. Megvan a lehető­sége aunak is, hogy nagyobb mélységből: 700—1000 méternyiről ásványos termális vizet lehessen felszöktetni, amely a népes békés­megyei városokat és nagyközségeket termális strand- és gyógyfürdőkhöz juttatná, ami nép­egészségügyi szemponlból volna rendkívüli fontosságú. Az ártézikutak nagyrészéből földgáz is tör elő. Mig a sekély fúrások tőzeggázokat szolgáltatnak, addig a mélyebb, mint a bé­kési, vagy orosházi ártézikutakból már a szó­szoros értelmében vett jóminőségü földgáz tör elő. Nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy nagyobb, 1500—2000 méteres mélység­ből kitermelésre érdemes nagymennyiségű földgázt, esetleg földiolajat is lehetne feltárni. Eddig tartott Lóczy Lajos nyilatkozata é-s* nekünk az az érzésünk, hogy ha a tudós sza k- emberek folyamatban levő munkája akadály nélkül tovább folyhat, nehány éven belül egészen megváltozik hazánk gazdasági struk­túrája. Morszakos jelentőségű termelésteclmikaf, ogrogeologfat vizsgálatok, talaj viz kutatások folynak JBék és vár megy éken

Next

/
Oldalképek
Tartalom