Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-14 / 156. szám
flyala, 1937. julisis 14 szerda LXIX. évfolyam 156. szám, BÉKÉS Síerfeeüxtfíség^és ktadóblvatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DÖBAY FERENC f Előfizetés egy kbőra helyben 1.50, vidéken 1.8B pengő Egyes szám ;ára 8 fillér Buzakiáiiitás, vagy tájékoztató előadások? Emlékezetes még, hogy néhány évvel ezelőtt megindult a szépen sikerült buzakiálli- tások sorozata. Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Békésen úgy szakszerűség, mint látogatottság szempontjából jelentős eredményű megmozdulások voítak ezek a kiállítások, amelynek szakszerű megrendezése körül a békéscsabai vegykisérleti állomás igazán példás munkát végzett. Három-négyszáz különböző helyről vett buzaminta megvizsgálása, osztályozása, sikértartalomnak és egyéb, a kenyérmagvakat jellemző tulajdonságoknak, pontos és részletes szemléltető feltüntetése minden dicséretet megérdemel. Mint minden ilyen nagyobb kiállításnak, ezeknek a buzakiállitásoknak is volt egy teljesen ki nem küszöbölhető hibája, az ti, hogy a nagy anyag együtt arra jó volt, hogy bizonyos buzditási célokat szolgáljon, de nem lehetett a kiállítás ideje alatt a kiállítás tanító lehetőségeit kiaknázni. A kiállításoknak frappáns voltuk mellett olyan könnyen hozzáférhető tanulási lehetőségeket kell a gazdaközönség számára nyújtani, melyek minden különösebb szakismeret nélkül könnyen felfoghatók és megjegyezhetek. Ezt természetesen egy ilyen kiál itás nem nyujhatja. Idő sincs arra, hogy a kiállítás minden részletében alaposan áttanulmányozható legyen. Mindezek tudatában is feltűnést és általános sajnálatot váltott ki az a hir, hogy esetleg nem lesz módja a vármegyének a buzakiállitásokat megrendezni, amennyiben erre a célra szolgáló külön alapja nincs. Amennyire mi várme gyénk vezetőségét ismerjük, merjük remélni, hogy a maguk részéről megtesznek minden lehetőt, hogy ez a végeredményben a gazdakö- könség érdekeit szolgáló szép mozgalom abba ne maradjon. Mert hiszem, ha csak a kifejlődött nemes verseny már eddig elért és még elérhető és a búza minőségének és mennyiségének feljavulásában jelentkező eredményekre gondolunk is, máris minden okunk megvan rá, hogy a kiállítások fennmaradását kívánjuk. Ha azonban erre nem,'vagy legalábbis egyelőre nem volna lehetőség, úgy gondolkozni és gondoskodni kell olyan megoldási módozatról, amely fenti eredményeit a kiállításoknak minden na gyobb anyagi előfeltétel nélkül nyújtja. Erre megfelelő lehetőségnek látszik a tanfolyamok, előadások rendezése. Gazdakörök, egyesületek, összejövetelek közönsége elé kell vinni ezeket a problémákat előadások, tanfolyamok formájában. Ott bemutathatok a vegykisérleti állomás vizsgálatainak eredményei, ott megvan a lehetősége annak, hogy a környéket illető talajvizsgálatok eredményei alapján a gazdák megfelő szaktanácsot kaphassanak a földjükön legcélszerűbbnek mutatkozó termelési módozatot illetően. Mindezzel szemben fel lehet hozni, hogy anyagi adottságok nélkül ez sem lehetséges és sok előadó és egyéb szakszemélyzet állan dó foglalkoztatásával volna csak megoldható. Ez igaz, de egyrészt sokkal kisebbek a kiván- tató anyagi feltételek, másrészt pedig a szükséges szakszemélyzet rendelkezésére áll. Minden járásnak van, vagy rövid időn belül lessz gazdasági felügyelője és egészen bizonyos, hogy a vármegye kiváló gazdatisztikara szívesen vállalkozik ilyen természetű előadások tartására, amely előadásokra bőven találnak anyagot a saját tapasztalataik gazdag tárárában. Ahol megfelelő körhelyiségek nincsenek, ott az iskolatermekben az iskolánkivüli népművelés keretében lesznek ezek az előadások megtarthatók. Ilyen előadások alkalmával a termelés részletkérdéseiben való elme- rülésre adódik alkalom és folytatólag a prob léma közelvihető az elsősorban érdekelt kisgazdatömegekhez . Egyetlen nehézség egyelőre a talajtani, úgynevezett agrokémiai vizsgálatok költséges volta körül mutatkozik. Szerencsére ez a nehézség is időlegesnek mondható. Már megemlékeztünk róla, hogy az agrokémiai és agroge ológiai felvételek vármegyeszerte megindultak és nemsokára el fog készülni minden község idevonatkozó részletes térképe is. Akkor a helyzet ebben a tekintetben lényegesebben könnyebb lessz. Addig is gondoskodás történt róla, hogy a békéscsabai, vagy akár a budapesti vegykisérleti állomás, illetve Földtani Intézet méltányos dij ellenében álljon a gaz- | dák rendelkezésére. Van azonban a dolognak egy nem anyagi természetű, bár nem kevésbbé fontos része, az ti., hogy a gazdaközönséget hozzá kell szoktatni a tervszerű gazdálkodás és a többA Békéscsabán folyó hó 25.-én lebonyolításra kerülő uszómérközés iránt az egész vármegyében óriási érdeklődés nyilvánul meg. Ez érthető is, mert a verseny remek sportot végez, mint elárul az a nagy érdeklődés is, ami hivatalos részről jelentkezik. Már megírtuk, hogy vitéz dr. Ricsoy-Uh- larik Béla vármegyénk kiváló, minden szép és nemeset fölkaroló és támogató főispánja, milyen érdeklődéssel kiséri az előkészületeket, amit most kiegészíthetünk azzal, hogy a ver senyen ifjú feleségével agyütt megjelenik. De ott lesz a versenyen vitéz nagybányai ifj. Horthy Miklós a M. U. Sz. elnöke, vitéz dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium testnevelési ügyosztályának főnöke, dr. Kelemen Kornél országgyülási képviselő, az 0. T. T. elnöke, Békésvármegye törvényhatósági kisgyü- lése julius 13-án d. e. 9 órai kezdettel kisgyü lést tartott a főispán elnöklete alatt, aki a Nemzeti Hiszekegynek közösen történt elmondása után megnyitotta a kisgyülést. Azonnal rátértek a tárgysorozat letárgyalására. Az első pontot a vészé—gerla—békés—tarhosi th. közutakkal szomszédos területrészek megvételére 1000 pengőt megszavaztak. A Békésmegyei Gazdasági Egyesületnek buzaminőségi vizsgálati költségek fedezésére 400 pengőt szavaznak meg. A GyAC támogatására 100 pengőt adnak. Több szülésznői oklevél meghirdetését tudomásul veszik. Nyugdíjazzák vitéz Tóth István mezőberényi községi rendőrbiztost, Makai József endrődi községi irodatisztet. Özv. Veres Gyuláné kettős nyugellátásának ügyét rendezték. A Magyar Uszószövetség vándordíj alapítására 150 pengő segélyt kap. A füzesgyarmati Földművelő és Munkásegylet, valamint a Gyuiavezér Bajtársi Egyesület 100—100 pengő segélyben részesülnek. Hozzászólás nélkül elutasítják a gyulai nyomdatulajdonosoknak Gyulaváros sokszoro- sitógép-vásárlása ellen beadott felebbezését. Több hozzászólás után elutasítják az endrőd—kondorostanyai orvosi állás tárgyában beadott felebbezést. Három kisebb jelentőségű öcsödi ügy elintézése után a békéscsabai árusitóbódéic elhelyezésével kapcsolatban felhívták a város polgármesterét, hogy méltányosan járjon el az árusokkal. Orosháza elöljáróságának egy határozatát visszaküldik, mert az ügy a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Csorvás termelés, mégpedig a minőségileg is jobbtermelés eszközeinek igénybevételéhez. Idevonaí- kozólag már javultak a viszonyok. A kiállításon látott szép eredmények felkeltették az érdeklődést és a termelés javításának propagálói már sokkal könnyebb talajra találnak. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a kiállítások rendezését egyszersminden- korra be kellene szüntetni. Sőt a kiállítások és a föntebb részletezett előadások együttes propagativ ereje lesz hivatva arra, hogy Békésvármegye búzatermelését nemcsak megtartsa az eddig elért minőségi szinten, hanem még fejlessze is, amire egyébként az egyre erőteljesebben jelentkező verseny létkérdést vetve fel kényszeríti is Békésvármegye mezőgazdasági ügyeinek intézőit. vitéz Béldy Lajos vezérkari ezredes, lovasdandár parancsnok, a M. U. Sz. társelnöke és a vidék legfőbb irányítója és még sokan mások, a magyar uszósport vezetői és barátai közül. Vitéz Jánossy Gyula, Békéscsaba város népszerű polgármestere is szeretettel karolja fel a versenyt és igyekszik odahatni, hogy mind a város magas vendégei, mind az ország minden részéből összejövő .válogatott versenyzők és azok vezetői jól érezzék magukat. A versenyre Orosházáról és Békésről az Alföldi Első Gazdasági Vasút külön vonalakat indít, de Gyula, Szarvas és a többi városokból, illetve községekből is tömegesen jelentkezik a lelkes közönség. községet kötelezték, h©gy a Ladics-örökösök- kel szemben is járjon olyan méltányossággal el, mint egyéb esetekben. Nagyszénás község egy irodatiszti állást szervez, ehhez hozzájárulnak. Gyula megyei város a pénzügyminiszter rendeletének megfelelően módosította a fogyasztási adó szabályrendeletet, ehhez is hozzájárulnak. A békéscsabai tanítók évi 50 pengő közlekedési általányt kapnak. Gyoma község a pocosi falurészben ingyen telkeket adományozott azzal, hogy 20 év múlva az ott épülő házak a község tulajdonába mennek át. Egy átruházással kapcsolatban, utasítják a község elöljáróságát, hogy az egészségtelen lakótelepet a határidő lejártával szüntesse meg. Több kisebb jelentőségű ügy után hozzájárultak ahhoz, hogy Vésztő pénztári ellenőri állása irodakezelői állássá szer- veztessék át. Füzesgyarmaton 4 irodatiszti állás szervezéséhez járultak hozzá. Szarvas község törölte a mezőgazdasági alkalmazottak behajthatatlan kereseti adóját. Békéscsaba vágóhíd épitésére 140 ezer Mabi és OTI. segélyt vesz fel: pártelólag terjesztik fel a miniszterhez. Ugyancsak jóváhagyták Békéscsaba város több kisebb jelentőségű ügyét. Orosháza közmunkákra akar 400 ezer pengő ugyanilyen természetű kölcsönt felvenni, szintén pártolólag terjesztik fel. Dobozon ingyenes iskolai fogászat lesz. az orvos évi 200 pengő tiszteletdijat kap. Gyulavári község 1000 pengőért ménlovat szerez be, Dobra József volt községi rendőr részére rokkantsági járulékot állapítottak meg. Előkelőségek a kerületközi uszémérkőzésen Csak hét gyulai vonatkozású ügy szerepelt a kisgyülésen
