Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-08 / 151. szám
LXIX. évfolyam 151. sxi\m Qynla, 1937. jnlius 8 csütörtök BÉKÉS «> Szerkesztőség ,és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő ; DOBAY FERENC f Előfizetés egy ,hőra helyben í .50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Ne erkölcsbiráskodjanak, hanem hamut | rendezzük Nem lehet egyszerre zsiványt és hintve fejükre mellüket verjék és tűnjenek el ! zsandárt is játszani. Ha van közéleti erkölcs- a közszereplés színteréről. Ha tehát a priuszt [ telenség, az kumulálva található ott, ahol kutatjuk, arrafelé sokkal több a lelet, mint j leghangosabb vásári zajjal kiáltják világgá a errefelé, ahol ők akarnak erkölcsi autodafét j közéleti morált, ha van nemzetvesztő dema- tartani. Húzzák csak fel azt a keztyüt, de j gógia, nem kell Népszaváéknak a más portá- csak azért, hogy amihez ők hozzáérnek, meg I jára átkiabálni. Söpörjenek — a maguk ajtaja ne fertőződjék. j előtt, mert portájukhoz az Augias is — fényes, Nem lehet a múltat meg nem történtté 1 tiszta szalon, tenni azzal, ha a magunk bűneit másokra ök- — A Nemzeti Egység endrődi szervezete mozgalmat indított egy állami gabonaraktár felépítése iránt A priusz A politikai morál teljes mértékben kötelező arra, aki a közélet fórumán ágálva akarja polgártársait valamely irányba vezetni és velük a maga felfogását, világnézetét elfogadtatni. Közkelet szólásmondás formájában ez úgy hangzik, hogy akinek vaj van a fején, az ne menjen a napra. Teljes mértékben érthető, ha a közéleti szereplő egy szép napon arra ébred, hogy fejére olvassák múltját, néha nem egészen az igazságnak megfelelő formában. Ismételjük a közéleti szereplőnek áilani, sőt kiáltani is kell minden bírálatot. Minden közéleti szereplésre alakult közűiét, legyen az politikai párt szervezet, vagy egyéb tömörülés, bizonyos morálisnak tartott alapelvet vall magáénak. A legkevesebb, ami az ilyen csoporttól elvárható, hogy alapelveit illetőleg következetes legyen elsősorban önmagát illetően. Ha ez a következetesség megvan, akkor legalább önmaga előtt feljogosítottnak érezheti magát annak a csoportnak minden tagja, hogy mások felett ítélkezzék Akkor joga van bizonyos társadalmi ferdesé- geket ostorozni és minden lehető módon kipellengérezni. Aki azonban ezzel a salvus conductussal nem rendelkezik, ne merjen bírói talárt magára ölteni, mert könnyen megeshet, hogy hamarosan leráncigálják róla és maga kerül a vádlottak padjára. Mindezt pedig elmondjuk abból az alkalomból, hogy a Reggel cimii hétfői sajtótermék egy nehány nyilaskeresztes vezető állítólagos kommunizmus alatti múltját szellőztette meg. A Népszava pedig habzsoló kéjjel rekapituálta az egész elmefuttatást. Ne tessék félre érteni, nem a nyilaskeresztesek feje fáj nekü k. A maguk dolgát majd elintézik ők. Minket a Népszava viselkedése lep meg; nem teljes következetlenségét illetően, mert hisz azt megszoktuk, de ez már a Conti-utca tájékáról is sok, hogy amit nem is olyan régen feltétlen követendő, egészen komoly halálbüntetés terhe mellett követendő, egyedül üdvözítő hitvallásnak irt elő minden holtaknak és eleveneknek, az ma, illetve akkor azonnal bűn, mihelyt azt valaki más politikai keretben helyezi el. Az csodálatos — írja a Népszava — hogy mennyire kitudódik egyes emberek múltja. Hát ez valóban csodálatos, de megvan az a kellemetlen oldala is, hogy ez e kitudódási képesség nem hajlandó — teszem azt — csak a horog, vagy egyéb keresztesek irányában korlátozódni. Mit gondolnak a Népszava tájékán, vájjon, ha valakinek eszébe jutna csak egy kicsikét is szétnézni arrafelé is bizonyos erkölcsi priuszok után, nem világlana-e ki igen rőt világítással mindenütt a biborpirosba játszó múlt, sőt itt-ott a jelen is ? Érdekes az is, hogy mindazok, akik meg- undorolva esetleg attól a sátáni farizeizmus- tól, mellyel Marx honi követői a nemzet boldogulását veszélyeztetve, mindenesetre megnehezítve akarják magukat hófehér jellemű Catoknak kijátszani, elhagyják a szociáldemokrata pártkereteket, azonnal egyszerre söpredék lesznek, akihez csak lelki és erkölcsi keztyüvel mer hozzáérni a Népszaváék gáncs nélkül való lovagi szelleme. De félre a tréfával! Azok, akiknek működése nyomán ebben az országban annyi könny és vér fakadt, azok húzódjanak vissza odvaikba és hálás csodálkozással gondoljanak ennek a nemzetnek valóban krisztusi türelmére, mely lehetővé teszi nekik azt, hogy itt nyugodtan élhessenek, sot a néptömegek lelkét tovább is mérgezhessék. Örüljenek, hogy nem kérik számon a magyar katonák demoralizálását, a határok védtelenül hagyását, a sok kiontott vért, a végtelen nyomort és szenvedést, amit átkos működésük ránkzuditott. A Körösök hajózhatóvá tételének a hajózási és szállítási lehetőségek óriási horderején felül megvan az a nagy jelentősége, hogy egész sereg munkálatot tesz szükségessé. A Nemzeti Egység endrődi szervezete éppen ettől a gondolattól vezéreltetve mozgalmat indított, hogy az endrődi hid mellett állami gabonaraktár állíttassák fel, avagy pedig, ha az a község utján, vagy szövetkezeti alapon létesülne, megfelelő állami támogatás biztosíttassák erre a célra. Eme kívánságuk előterjesztése végett küldöttségileg óhajtanának a földmivelésügyi miniszter elé járulni és eme küldöttség vezetésére — mint értesülünk - dr. vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla főispánt, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt, dr. Sorbán Jenő főszolgabírót, a község főjegyzőjét és biráját és Csernus Mihály apátplébánost akarják felkérni. Ezt a mozgalmat azzal támasztják alá, hogy a hajózás megindulása egy ilyen gabonaraktár felépítését elengedhetetlenné teszi, viszont Endrőd központi fekvését, a község 26000 holdas határát, de a szomszédos Kondoros, Turkeve, Kondoros tanya, Mezőiül- keleti. Szarvas község nyugati határré szét tekintve a raktárnak Endrődön való felépítése látszik elsősorban szükségesnek. Annál is inkább, mert Endrőd mind a négy irányban kövesuttal rendelkezik. r Óriási részvét mellett temették el a magyar aviatika nagy halottját. Dobos Istvánt Gyulán Kedden délután már félnégy óra tájban a gyászoló közönség beláthatatlan tömege feketén kígyózott a gyulai utcákon, a Miklós- város végen, a Szép-utcában fekvő gyászház felé. Ilyen hatalmas gyászoló tömeget rég nem láttak Gyula utcáin. A város egész lakossága igyekezett leróni kegyeletét a magyar nemzet egyik nagyra hivatott és vitéz fia : Dobos István iránt. A Szép-utca 18 szám alatti gyászház úgyszólván eltűnt a fekete gyászoló tömeg között Egymás hegyén-hátán álltak az emberek. Most érkezett meg a gyulai frontharcosok ötven emberből álló egyenruhás diszszakasza. Fegyelmezett megjelenésük, kitüntetésekkel feldíszített mellük, barázdás, markáns arcuk nagyban emelte a fényét a gyászszertartásnak. Jön a katonazenekar. Itt van dr. Varga Gyula, Gyula város polgármestere. A katonaság részéről a tisztiküldöttséget jókai Takács Elemér alezredes vezette. Megjelent a gyászháznál Wenck- heim Lajos gróf a feleségével, a Gyula és Vidéke általános Ipartestület tagjai teljes létszámban. Pont négy órakor megjelenik a református egyház részéről Szabó József segédlelkész temetési ornátusban. A nehéz tölgyfakoporsót elborítja a koszorúk hata más tömege. Rövid ima után az Ipartestület asztalos szakosztályából hatan felemelik a katafalkról a koporsót s lassan ráhelyezik a négy ló által vont gyászkocsira. Vezényszó hallszik. A frontharcosok diszszakasza arcvonalban formálódik. Előttünk áll a frontharcos kegyeleti zászlóval egy rohamsisakos zászlóvivő. Utánuk a katona zenekar áll fel, majd a koszorúkat vivő gyászkocsi következik a négyes fegatu díszkocsi, amely Dobos István kihűlt tetemét szállítja az örökkévalóság felé, hat frontharcos veszi körül, végül a gyászoló család, a tisztiküldöttség, az Ipartestület. Utána a gyászoló közönség ezreinek tömege következik. A katonazene gyászindulót játszik s annak mélabus hangjai mellett megindul a menet a tulajdonképpeni gyászszertartás színhelye, a református templom felé. Amíg az országzászló előtt vártuk a gyászmenet felbukkanását, addig a templomot zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők tömege. Itt látjuk Wenckheim József grófot a felelégével teljes feketében, vitéz Orsovai József jószágigazgató vezetésével az ókigyósi uradalom személyzetét teljes számban. Itt van Almásy Denise grófnő A templom előtti téren is hatalmas tömeg verődik össze. Izgatottan várják a történendőket. A rendőrség alig tudja közöttük a rendet fenntartani. Pont háromnegyed 5-kor a Kossuth Lajos utca felől előtűnik a nyári napsütésben egy rohamsisakos szép szál frontharcos fekete mezőben fehér frontharcos jelvényes kegyeleti zászlót a magasba emelve. Utánna arcvonal menetben a frontharcosok disszakasza. Csillognak a kitüntetések a nap sugaraiban, lassú ütemben egyszerre dobbannak a iábak. A templomhoz érve, aki tud még beszorong és végighallgatja a gyászszertartást. Rácz Sándor dr. segédlelkész tart magasszárnyalásu beszédet, majd Radó István a műegyetemi sportrepülők kiküldöttje megható szavakkal búcsú zik el Dobos Istvántól. Még ezek történnek. Kígyós irányából megjelenik egy repülőgép és egyenesen az uj református temető felé tart lassan repülve. Az orátió bevégzése után a többezerre menő tömeg megindult a gyászoló családdal együtt a temető felé. Időközben Harsányi Pál esperes is csatlakozik a gyászmenethez. Kint a temetőben hat frontharcos emeli le a koporsót a gyászkocsiról és helyezi el a megásott sir felé. A könyörgés és ima végeztével lassan leeresztik a koporsót a sirba. Hangosan dübörögnek a hulló göröngyök. Hangosan felsírnak a gyászolók. Fent a ma-
