Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-04 / 148. szám
1937 julius 4 BÉKÉS 5 Vitéz Mécséi* Endre gazdasági sikerének titka Mégy pengő mázsánkénti külön haszonhoz jut az „Aranyözön“ termelője Jókét, mint a kereskedőket nagy veszteségek érték.“ A továbbiakban elmondja, hogy bár nem hive az egykéz rendszernek, mégis elismeri, hogy az adott helyzetben a kormány helyesen cselekedett. Később a múlt év szabadkereskedelmi kalózkodásáról a következőiket mondja : Az egykéz elsősorban is jobban tud számolni a fellépő konkurenciával, nem történik alákinálat és nem nyílik tere az egyéni spekulációnak, mert ez az egyéni spekuláció okozta egyedül az elmúlt évben a több százezer pengőre tehető kárt, ami a makóiakat érte. Mert hiszen ismeretes, hogy az értékesítés kezdetekor minden piacra kerülő hagymát jó áron el lehetett volna helyezni, de az egymást kergető és felelőtlen hossz- Jiirekre a termelők visszatartották az árut. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy illetékes helyen győzött a Pesti Tőzsde álláspontja. A fentiekhez csak az a hozzátenniva- lónk van, hogy mielőtt a túloldal életharco- sa az Omke mérges fullánkjait kiöltené az -egykéz ellen, nagyon jó! tenné, ha a liberális gazdasági lapokat is végig olvasná, mert ellen esetben más alkalommal is -alul maradhat. Mi megelégedéssel konstatáljuk, hogy milyen nagy az egyetértés liberálisék között. Tízéves találkozó a gyulai gimnáziumban A gyulai rk. reálgimnázium érettségi találkozóinak történetében talán egyedülálló sikerrel tartották meg összejövetelüket junius 28-áu az 19 ?7. évben végzett diákok. Reggel nyolc órakor a templomban dr. Domanek Pál békéscsabai plébános, találkozóra össze gyűlt diákok volt hittanára, mondott Te Deumot. Beszédében kérte volt diákjait az intézetben kapott erkölcsi értékek megőrzésére. Az intézetben a találkozók nevében dr. Németiiy Sándor üdvözölte lendületes beszéddel volt tanárait és diáktársait, melyre Németi József gimnáziumi igazgató könnyekig meg- .ható, közvetlen szavakkal válaszolt. Ezután a találkozók az intézet hősi halottainak emlékművét koszoruzták meg, majd fényképezés következett, végül a diákemlékek felújításával és megbeszélésével a tantermeket járták végig. Az intézetből a tanárov és volt tanítványok hozzátartozóikkal az Otthon kávéházba mentek, hogy vidám sörözés közben folytassák az élmények elbeszélését. Délután Németi József igazgató vezetésével — a diákok szeretett és népszerű igazgatója úgyszólván az egész napot volt tanítványai körében töltötte — a Szentháromság temetőbe vonultak, hol Ila-Tóth József volt tornatanáruk sírjára helyezt-k koszorút, a messze idegenben, Délamerikában elhalt Dund- ler Károly emlékére pedig a mindenki keresztjét koszoruzták meg. Este a Békésvármegyei Kaszinóban bankett volt, melyen dr. Itnplom János számolt be társai tiz évéről. Ezek szerint a 27 együtt végzett közül egy halt meg, kettőnek sorsa ismeretlen, tizenheten végeztek főiskolát, éspedig hét jogász, öt orvos, két mérnök, egy ref. pap, egy katonatiszt és egy állatorvos. A többieknek érettségivel sikerült elhelyezkedniük : négy magántisztviselő, két postatiszt és egy sportoktató katonatiszt. Barthos István főhadnagynak a Kormányzó Urra mondott pohárköszöntője után dr. Hirmann József volt osztályfő örömteljes szavakkal szólt tiz év múltán összejött diákjaihoz. Vacsora után még sokáig maradtak együtt a tanárok, volt diákok és hozzátartozóik s családias ünnepségüket nagyszerű hangulatban maradandó emlékekkel fejezték be. Négy középiskolát végzett jó csa- ládból való fiút, jó Írással felveszünkjiro- dai gyakornoknak. Merkúr hiteliroda. Br. Wenckheim Béla-utca 9. 673 Egy idő óta a baloldalról mind erő sebben és erősebben támadják a kormányzat s mindazon fontos, az exportkereskedelem irányítására befolyással biró tényezőt, akik a Németországgal való minél szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítésének hívei. Deviza- politika szempontjából teszik állandóan kritika tárgyává a német—magyar kereskedelmi kapcsolatokat, de bölcsen elhallgatják azt, hogy nemesvalutáju országokban való kísérletezés a Németországba exportált árucikkeknél problematikus. A devizapolitikai szempont eltörpül amellett, hogy a sok krízisen keresztül ment paraszt végre megfelelő árat kapjon terményeiről. Ez pedig elsősorban a németországi eladásoknál érhető el. Hogy pedig ezt el tudtuk érni, elsősorban vitéz Mecser Endre földbirtokosnak, a Mezőgazdasági Kamara elnökének köszönhető, aki személyes közbelépésével és német- országi barátainak fel asználásával segítette és segíti ma is intranzigens politikájával, melynek sarkalatos pontja, hogy a keresztény gazdatársadalom munkájáért és termei- vényeiért megkapja a lehető legmagasabb ellenértéket. Ennek elérése érdekeben azu- tén vitéz Mecsér igyekszik — nagyon helyesen — a terményértékesitésből a feles leges kereskedői láncszemeket kikapcsolni, mert ezáltal a termelői ár közelebb jut a fogyasztási árhoz és az igy elért több haszon egyenesen a termelőnek jut. Részben emiatt a belső, részben a Németország felé exportáló egykézrendszer gazdaságpolitikája miatt állandó támadások pergőtüzébe került vitéz Mecsér, aki nemcsak kint a lövészárkokban, hanem itthon a gazdasági háboA mai szélsőséges társadalmt viszonyok húsz egynéhány év alatt nagyon megváltoztatták a nők társadalmi állását. A magyar nép véréből és verejtékéből vagyonok és paloták nőttek az egyik oldalon, mig a másik oldalon ezzel szemben beállott a keresztény dolgozó tömegek mind szélesebb rétegének a proletáriálizálódása. Évről évre nő a keresztény nyomor s ma már ott állunk, hogy leányaink már lizennégy-tizenötéves korukban kénytelenek beállani a kenyérkeresök hatalmas táborába, és ők alkotják azután a dől gozó magyar nők társadalmának legfrissebb hajtásait. Munkájuk a robot. Fizetésük megszégyenítő. Az egyenlítő körüli egzoktikus tájakon egy- egy rabszolga többet keres kevesebb munkával, mtnt ők. A legfiatalabb dolgozó nők munkaköréről, fizetéséről, vágyairól és ábrándjairól az alábbiakban próbálunk hü képet nyujtam. A tizennégyéves dolgozó leány problémája. Első, aki felderítő utamban elém sodródott, egy négy polgárit végzett félig gyermek. Aligmult el tizennégy éves. Kék szemű, szőke. Szép sza bályos fehér arccal, Termete gyermekes, még csak sejti a formát. Pár hete végezte el iskoláit, de hát szegény özvegy édesanyja van, aki magát is csak nehezen tartja el, dolgoznia kell. D ilgozik is egy üzletben. Kiszolgál. Napi tiz órát dolgozik ős fizetése havi tiz pengő. Megkérdem tőle, mit szeretne a legjobban és mi'az, amire vágyódik. Meglepődve néz rám. Elgondolkoik s aztán mosolyogva válaszol: — Szeretném, ha száz pengőm volna. — Most én ütődöm meg s kérdem, miért éppen száz pengőt kíván ? — Mert ennyibe kerül ma egy jó női kerékpár — feleli. Egy jó női kerékpár birtaatása a tizennégyéves dolgozó nő legnagyobb problémája. ruban vitézhez méltón állja a liberálisék pergőtüzét. A túloldal ugyanis azt igyekszik minden erejével és a sajtó hatalmas fegyverével bebizonyítani, hogy vitéz Mecsér, mint aki az Országos Mezőgazdasági kamara elnöke, nem köthet tengeri exportüzleteket. Itt azután elfelejtették, hogy vitéz Mecsér hosszas kísérletezéssel saját maga egy uj kukoricafajtát termelt ki és védjegyeztetett, amely ma már előnyösen ismert világpiaci cikk. Ez pedig az „Aranyözön“ nevű tengeri vetőmag, amelyért ma a külföld a mindenkori tőzsdei áron felül még 3 —4 P. felárat fizet. A gazdatársadalom hatalmas serege termeli már az Aranyözön tengerit s vitéz Mecsér segít önzetlenül nekik az értékesítésben. Ezért a rosszhiszemű sajtó manőver. A túloldalnak persze fáj, hogy végre a magyar közgazdasági életnek, aki sikereket érve el a nemzetközi piacokra a süllyedő liberális gazdálkodás felett uj utat mutat a magyar mezőgazdaság számára. Hogy mi is tulajdonképpen sikerének oka ? Azt nagyon szépen és találóan elmondja egy, az Uj Magyarság cimü napilap munkatársának adott interjúban, és pedig a következőképpen: — „Rájöttem, kérlek, hogy tulajdonképpen az láj nekik, hogy nekem van a közgazdasági életben egy üzleti trükköm, amit ök (a túloldal. Szerk.) lelki alkatuknál fogva nem követhetnek. A trükk a következő : én mint termelő pontosan azt szállítom rendelőimnek, amit ígérek. A nagy nyugati közgazdasági világban már régen elterjedt ez a trükk.“ A tizenhétéves Carmen állandó munkát és több fizetést kíván. Tovább megyek. Következik egy tizenhétéves varró leány. Hat elemi a végzettsége Carmen típus. Karcsú és ruganyos. Hosszú vékony ujjait apró barna pontocskákkal csúfítja el a varrótű. Félárva. Élesapja kiöregedett iparos. Dolgoznia kell. Dolgozik is szorgalmasan, ha van. Fizetése napi 80 fillér, 8 órás munkaidő mellett. Ha minden jól megy, megkeres havonta összesen maximum húsz pengőt. Ebből kell azután enni, ruházkodni, sőt szegény apját is támogatni a lakbérnél. Hát bizony ez nem rózsás helyzet. Megkérdem mi volna a legfőbb kívánsága. — Kívánságom? Furcsa, — feleli, — nem tudom elképzelni, hogy egy mai varroleánynak ilyenek is eszébe juthassanak. De ha már erről beszélünk, hát legyen. Szeretném, ha az év 365 napjából legalább 300 napot dolgozhatnék. Az órabérem ped g legalább harminc fillér volna. így azután jutna hetenként néha egy kis húsra, évente jobb ruhára, no meg néha-néha mozira is. A tizennyolc éves életbölcsész. Tizián hajjal, tizennyolc évének sugárzó fiatalságává'1 és szabályosan szép rózsás arccal jön a következő dolgozó leány, ő is kiszolgál egy cukrászdában Fizetése reggeli, ebéd, vacsora és tiz pengő. Elfoglaltsága napi 12—14 óra Ünnepe nincs. Azonban ő már a fiatal nők elite gárdájához tartozik, mert neki már kosztja is van. Kérdéseimre halkan, félve meséli: — igen havi tiz pendőt kapok a kosztomon kivü', de kiszolgálok és ez a tény kötelezettséggel jár: öltöznöm kell és pedig jól. Hazu’ról semmit sem kaphatok. Négy polgárit végeztem és igényeim vannak: cipő, harisnya, jó ruha, rendben tartott haj és több eféle női apróság és erre fedezetem mindössze havonta tiz pengő. Naponta este kilenc után megyek haza és pedig egyedül és igy ki vagyok szolgáltatva az aszfaltlovagok Mit mondanak a dolgozó nők?
