Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-04 / 148. szám
1937 julius 4 BÉKÉS 3 Rövidesen kinevezik a békési járás m. klr. tisztiorvosát Az Orosházi TenniszkUibh j köszöneté a főispának Az Orosházi Tenniszklubb elnöksége köszönetét mondott dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Bélának, vármegyénk főispánjának azért a szép és értékes tiszteletdijért, melyet a békésmegyei tenniszversenyre küldött. Egyre jobban íerjeiS a aiegyében az öttiözégazditffccHhK muzgalina Közismert az a részben kezdeményező, részben ösztönző tevékenység, melyet a főispán az ön- tözögazdálkodás megvalósítása érdekében kifejt. A jelek azt mutatják, hogy ez a inspirativ munka egyre szélesebb körökben hat buzditólag és a mozgalom egyre nagyobb mértéket ölt. A vármegye területén működő ármentesitö társulatok egymásután küldik be sok gyakorlati értékkel biró és aránylag könnyen megvalósítható elgondolásaikat feltüntető tervezeteiket. Főleg a várni gye területét átszelő Körösök holtágainak az öntözés szolgálatába állítása alkotja ezeknek az elgondolásoknak tengelyét. Ha az összes, a főispán által bekivánt idevonatkozó szakvélemények együtt lesznek, a főispán kezdemenvezésére megalakult öntözö bizottság még ebben a hónapban összeül és a szükséges további lépések megtehetők lesznek. Az agrokémiai és agrogeo- logiai munkálatok már folynak a vármegyében Annakidején már részletesen megemlékeztünk róla. hogy a főispán eljárt a földmivelésiigyi minisztériumban az lránt a M. Kir. Földtani Intézet a vármegye agrokémiai és agrogeologiai végigvizsgálását és térképezését végeztesse el. Akkor rámutatunk a kérdés roppant gazdasági jelentőségére. Vármegyénk főispánja, dr. vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla hathatós közbenjárásának ered- ményekép a békési járás közegészségügyeinek irányítását m. kir. tisztiorvos intézze. Eddig ugyanis a békési járásnak nem volt tiszti orvosa, ami rendkívül megnehezítette a járás közegészségügyi ügyvitelét Ezeken a közismerten súlyos közegészségügyi bajokon van hivatva az uj tiszti orvos a vármegye járásainak példájára s giteni. Most már teljes a vármegye közegészségügyét I Már megemlékeztünk róla, hogy a Csabai Atlétikai Klubb julius 11 én tartja 25 éves jubiláris díszközgyűlését. Az évforduló alkalmából nagy öröm érte a szépmultu sporttestületet, a főispán ismételt közbenjárására az Országos Testuevelési Tanács 5000 pengőt utalt ki az egyesület részére. A CsAK elnöke, Beliczey Miklós személyesen jelent meg a főispánnál, hogy megköszönje az értékes támogatást, melynek eredA képviselőház tavaszi ülésszakának utolsó rendes ülésén az elnöki bejelentések után Röder Vilmos honvédelmi miniszter beterjesztette az 1914—18. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvény- javaslatot. A javaslatot a képviselők a Ház minden oldalán élénk tapssal és éljenzéssel fogadták. Sztranyavszky házelnök Széli József belügyminisztert ideiglenesen megválasztott képeh irányitó vezérkar és bizonyosra vesszük, hogy amennyire az anyagi lehetőség egyáltalában engedi, minden meg fog történni a vármegye magyar népét tizedelő járványok és egyéb közegészségügyi mizériák lehető leküzdésére. A tények bizonyítják, hogy a főispán szivén viseli a vármegye közegészségügyének javítását és bizton hisszük, hogy a szükséges anyagiak előteremtésénél is hathatósan rendelkezésére bocsátja értékes támogatását. ményeképen kapott segély a nehéz anyagi viszonyokkal küzdő sportklubb részére lehetővé teszi, hogy működését tovább folytathassa és a csabai sportélet kifejlesztését most már fokozottabb mértékben munkálja. Itt említjük meg, hogy jubiláris hónapjával kapcsolatban a CsAK nemzetközi tenisz- versenyt is rendez, melyre vármegyénk főispánja értékes tiszteletdijat ajánlott fel. viselőnek nyilvánította. A Ház ezután gyors egymásutánban fogadta el harmadszori olvasásban a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló törvényjavaslatot, valamint több legutóbb letárgyalt kisebb törvényjavaslatot és jelentést. A javaslatok elfogadása után megtette az elnök a napirendi indítványt, amely szerint a Házat bizonytalan időre elnapolják. Az OTT ötezer pengőt utalt ki a CsAK részére A parlament nyári szünete megkezdődött Illetékes helyen nyert értesülésünk ezek a munkálatok már megkezdődtek a vármegyében. Dr. Schmid Eiigius és dr. Hahn Ferenc, a m. kir. Földtani Intézet adjunktusa, illetve geologusmér- nöke már működnek, előbbi Mezöberénybeu, utóbbi Füzesgyarmaton. A Földtani Intézet többi kiküldött méruöke is rövidesen Gyulára érkezik, egyik részük Bihar megyéből, ahol Okány és Sarkad határát dolgozzák fel, másik részük Szolnok megye déli részéről. Hamarosan Gyulára keiül a sor. Úgy halljuk, hogy Lóczy Lajos is rövidesen Gyulára jön, hogy a munkálatokat ellenőrizze, lehető leg irányítsa is. A békésmegyei jegyzők üdvözölték a belügyminisztert Békésvármegye községi jegyzői kara, — mint megírtuk volt — junius 13-án Békésen közgyűlést tartott, melyen megtárgyalták a jegyzők helyzetét és kívánságait. Határozatba ment, hogy a békésvármegyei jegyzők Széli József belügyminisztert hiva- talbalépése alkalmából üdvözlik. Üdvözlő iratukat felküldőtték a főispánhoz. kérve, hogy a főispán tájékoztassa a belügyminisztert a községi jegyzők helyzetéről és kívánságairól, Értesít jük 'Ilii a nagyérdemű közönséget, hogy jun us hó 1-től üzletünket fűszer-, csemege- és élelmiszer árnsitásra kibővítettük. Meglepően olcsó áruk! Megrendelést készséggel házhoz szállítjuk V 606 7-8 cv Bende és Varga KarrBdiemA vízügyi problémák szociális vonatkozásai Már megemlékeztünk arról a lelkes és értékes munkáról, melyet Széchenyi Károly gróf évek óta végez az irányban, hogy az Alföld problémáit megoldás felé segítse. Cikkei, felszólalásai mély benyomást keltenek nemcsak a nagyközönség széles rétegeiben, hanem az ű.tézkedesre hivatottak előtt is nagy súllyal esnek latba és komoly megfontolás tárgyát képezik. Egyik értékes cikkéből közlünk alábbiakban részleteket. Sajnos, az egész cikket lapunk terjedelme miatt nem Közölhetjük. Eddig még nem eléggé hangsúlyozott oldaláról foglalkozik Széchenyi Károly gróf az öntözés problémájával. Amilyen fontos a gazdasági szempont, — Írja a gróf — legalább olyan jelentősége van a problémához fűződő szociális lehetőségeknek. Minthogy méltán úgy érezhetjük, hogy közeledünk a megvalósiiáshoz, időszerűnek látszik annak taglalása, hogy az alföldi nagy gondolat sikeres kivitele mennyi és milyen munkaalkalmat és lehetőséget sejt magában és milyen szerepet játszhat hí zánk szociális proDlémái megoldására irányuló törekvéseinkben. Mindenekelőtt külön kell választani a tervet és mnnkásviszonyok szemszögéből nézve felosztani állami munkára és az ezekből eredő munkaalkalmakra, továbbá pedig a' nnk kapcsán a magángazdaságnak öntözésre való fokozatos berendezkedésére és megvizsgálni, hogy az utóbbi megint mennyi munkaalkalmat és kereseti lekétöséget jelent. Az Alföld vi/problémái- nak összmegoldását különböző feladatokra lehet szétbontani, amelyek azonban egymással többé- kevésbbé összefüggtek. Elsősorban a Körösök hajózhatóvá tetele, a Duua-Tísza csatornázása, a Tiszának Szolnok felöli részének Tokajig nagy hajózásra való berendezése és a Sajónak a kanali- záiása Bánrévig, továbbá pedig miudezen rendezett vizeknek öntözési szempontból való előkészítése, illetve a magángazdaságok rendelkezésére való bocsátása és azokhoz való közelebb vitele. Ide sorolja még Széchenyi Károly gróf a Sió csatornázását, illetve hajózhatóvá tételét és a Balatonon még kiépítendő kikötő munkálatait. Mindezen munkálatoknak az összköltsége — írja a továbbiakban gróf Széchenyi — cca. 260 milliónak a fokozatos befektetését jelenti, mégpedig a Körösök és Berettyó hajózhatóvá tételé nek összes munkáját. „Ezek csak hozzávetőleges számok, me- lyekbö. azonban kitűnik, hogy 15 évre felosztva évi i6 millió pengő részösszeggel az egész és minden idevonatkoztatott átfogó elgondolás megoldható lett volna“. A Körösök hajózhatóvá tételének 20 milliós költségéből 60 százalék megy munkabérekre, — olvassuk tovább — és az egész befektetés 25 százaléka kifejezetten földmunkás- bérekre ... A vizek öntözési célokra való előkészítési munkában 65 százalék menne munkabé- rekre és a befektetésnek 35 százaléka kifejezetten földmunkások részére. ... A Körösök hajózhatóvá tételénél befektetett összegből általában munkabérekre menne 12 millió pengő s ebből szorosan földmunkabérre 5 millió pengő. Az összes fentemlitett vizmüvi munkálatok elvégzésénél 35.781.253 földmunkás napszám egység le lehet számítani az építő és gyári ipari munkás napszámokon kívül. Évenkint tehát ezen állami befektetés 15 esztendőn keresztül 200 (, munkanapon 10927 földmunkásnak és napszámosnak nyújt biztos munkával megélhetési lehetöséget.|Nem is szólva gyári ipari és építőipari munkásságról és a szellemi munkások és fiatalság különböző vonatkozású elhelyezkedési lehetőségéről. Majd az öntözö gazdálkodással kapcsolatban igy ir a' gróf: így tehát száz kát. holdnak az öntözésre való berendezkedése bizonyos műszaki; befektetéseken kívül tisztán földmunkában 10 ezer pengő- befektetést jelent... Az Alföld vízügyi problémáinak megoldása és áz öntözési lehetőségek 100 százalékos megvalósulása folytán kb. 200 ezer holdnak öntözhetövé tételét lehet elérni . . . Remélhetjük, hogy évenként 3—4000 holdat öntözésre berendeznek, ami további 400.000.000 pengő befektetést jelent, melynek minden úgyszólván teljés összege földmunkásbérekre fizettetik ki. Ez további kb. 3000 földmunkásnak és pedig különösképpen kubikosoknak meg-