Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-24 / 140. szám

LX1X. évfolyam 140. szám. Szerkeszlőség^és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szánt Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; D0BAY FERENC f Előfizetés egy .hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám I ára 8 fillér Lassan, de biztosan és kérlelhetetlenül összeomlik minden természetel­lenes, nemzetietlen, istentelen, hazugságokra épült politikai és társadalmi berendezkedés. Az erkölcsi formák örökérvénye nem üres szólásmondás. Figyelmen kívül hagyásuk kérlelhetetlen bizonyos­sággal megbosszulja magát. A természet csodála­tos egysege éppen abban rejlik, hogy ez az egy­ség a változatok- végtelen milliárdjaiból tevődik össze, hogy eredetét a minden igazságok alkotó­jában : Istenben egyesítse. Mindez nem középkori mentalitású, bigott álmodozók naiv hite, hanem a századok folyamán annyi véres bizonyságtétellel ismételten beigazolt megdönthetetlen történelmi igazság. A világmindenséget, az emberiséget nem Íróasztal mellett kicirkalmasott egységes sablonok alapján hozta létre a minden világok Ura. Tehát a haladó korok követelményeinek megfelelő szoci­ális átalakulás sem történhetik meg még a leg­nagyobb láugész elgondolásai alapján sem, mert- hisz az emberi tudás egyetlen éíó sejt létrehozá­sára sem képes Ez az átalakulás, helyesebben fejlődés csakis a történelmi evolúció szabályai sze­rint az örökérvényű erkölcsi törvények alapján történhetik. A természetben és a történelemben minden ugrás, minden szakadás csak katasztrófák előidézésére szolgál, minden túlságos előrelendülés csak a túlságos visszavetödés szülő oka az inga egyszerű fizikai törvénye szerint. Aki' mindezt nem hiszi, nyissa fel szemeit és lásson. A hatalmas Oroszország úgy területileg, mint a népesség száma, valamint az elgondolható összes természeti lehetőségek tekintetében minden adottsággal rendelkezik, hogy még akkor is élet­képes állam legyen, ha a világ valamennyi álla­mának elzárkózása következtében teljesen autai- chikus gazdasági berendezkedésre volna utalva. És mégis mit látunk ? A szovjetbirodalomban szörnyű a szociális nyomor, a társadalmi és államberen­dezkedés minden izében recseg és ropog. Igen valószínű, hogy a közeljövőben az orosz ország- lási rendszer teljes csődjével kell számolnunk és robbanásszerű, vagy legalább igen gyors rendszer- változás fog bekövetkezni. Pedig még azt sem le­het mondani, hogy a világ államainak diplomá­ciai, vagy gazdasági elzárkózása érlelték eddig a helyzetet, hiszen az eleddig gazdaságilag egyik legerősebb európai tényező: Franciaorszag szö­vetségese, Csehország vazallusa, külképviselete ott van a világnak csaknem valamennyi államában, exportcikkei piacot találnak a világpiacain. És mégis. . . Az orosz népmilliók legnagyobb része jám­bor, szelíd, istenfélő. Lelkiberendezése sajátos élet­berendezkedést, termelési rendszert hozott létre. Azt lehet mosdani — ami egyébként a népi tö­megekre vonatkozóan általános igazság — hogy történelmi és gazdasági kialakulását néprajzi tu­lajdonságai határozzák meg. Ezen a népiélek leg­mélyén gyökerező, ősi adottságú lulajdonságok mesterségesen konstruált keretekbe erőszakkal nem szoríthatók be. Az amúgy is vékony réteg­ződésű vezető intelligenciát ki lehet irtani, de — miDt az orosz példa mutatja — kellőkép pótolni nem lehet. De nem lehet a minden erkölcsi fék és erudieio nélkül feltörő nyers öserö sem döntő tényezővé tenni egy állam életében, mint azt Sztálin példája mutatja. A mai állami berendez­kedés végtelen bonyolultsága mellett feltétlenül szükség van megfelelően képzett vezetőtényezökre, amelyek a Sztálinokkal feltétlenül összeütközésbe kerülnek Ez az összeütközés előbb utóbb az állam borzalmas megrázkódtatására és a tömegek vég­telen nyomorára és szenvedésére vezet, mig végre minden természetellenes kisérlet összeomlik rom­halmazt, pusztulást, nyomort hagyva maga után. Minél később következik be ez az összeomlás, an­nál keservesebbek a követelmények. Itt csak második illusztrációként mutatunk rá a spanyolországi borzalmakra. Ellene lehetne mindezeknek vetni, hogy Oroszországban és Spanyolországban is a legszélső­ségesebb irányzat, a kommunizmus okozta a kata kiizmát. Ezek elé állítjuk Blum Leo népfrontos kísérletét Franciaországban. Egészen sajátos ese­tével állunk itt szemben a végletek találkozásának. A tulságba vitt sovinizmus, a világháború­ban szerzett zsákmánynak és vezetöpoziciónak az örök riválistól, Németországtól való féltése idézte elő azt a természetellenes, perverznek mondható szövetséget a szovjettel, amelyet a francia külbi?.- tonság zálogának képzeltek és amely végered­ményben a külső presztízsvesztés és belső meg­Darányi Kálmán miniszterelnök a kép- 1 viselőház folyosóján ma délelőtt a követke­zőket mondotta: — A kormányzói jogkör kiterjesztésé­ről szóló törvényjavaslat tervezetét a teg­napi minisztertanács letárgyalta. Most az igazságügyminisztérium még kisebb szöve­gezésű munkálatot végez s azután a tör­vényjavaslat a Nemzeti Egység Pártja köz­jogi bizottsága elé kerül. A miniszterelnök nyilatkozata teljesen tisztázott helyzetet teremt és pontot tesz azokra a kombinációkra, amelyeket egyes körök részben tájékozatlanságból, részben talán tendenciózusan inditottak el. Megálla­pítható ugyanis, hogy a javaslat előkészítése körüli munka teljesen programszerűen folyt le. Emlékezetes, hogy nyilvánosságra került a javaslat első tervezetének szövege s utána a miniszterelnök meghallgatta a Nemzeti rázkódtatások szülőoka lett. A francia nyárspolgári éietelv és a marxis­ta társadalmi forma ég és föld, tűz és viz. Sem­miféle grand oriensi intenció, semmiféle mestersé­ges eröszaktétel ezt a két ellenkező pólusu világ­nézetet nem tudja úgy egy síkra hozni, hogy azok együtt a uyugodt állami igazgatás tényezői lehessenek. így csak természetes, hogy Blum Leo megbukott és hiába erőszakolják tovább a néprfon- tos k sérletezést, az inga visszalendülése kikerül­hetetlen. Az igazság törvényei megdönthetetleoek, ez a mi reménységünk megdönthetetlen alapja is. Egység Pártja közjogi bizottságában elhang­zott észrevételeket, valamint az ellenzéki pártok vezetőit is. Az igy szerzett tájékozódás után indult meg az igazságügyminisztériumban a javas­lat tervezetének átszövegezési munkája és miután ez befejezést nyert, semmi akadálya nem volt annak, hogy a tervezet most már minisztertanács elé kerüljön és arról a mi­nisztertanács dönthessen. Értesülésünk szerint az alapelvek változatlanok és politikai kö­rökben bizonyosra veszik, hogy a törvényja­vaslat olyan végleges szövegben kerül be­nyújtásra, amely minden komoly tényezőt kielégíthet. Ennek következtében a legnagyobb nyu­galommal Ítélik meg változatlanul a helyze­tet és azt hiszik, hogy a javaslat körfii nem lesznek nagyobb viták. « --- J Öntöző gazdasági szakiskolát Gyulára Varga Gyula dr. polgármester nyilatkozata A gyulai polgári fiúiskola állandóan a közér­deklődés gócpontjában áll. Hol jóindulatú ez az érdeklődés, hol pedig az ellenkezője. Sok szó esett és esik újabban is arról, hogy a polgári iskolát tulajdonképpen gazdasági jellegű középiskolának szánták eredetileg s így ezidösze- rint eredeti rendeltetésétől el van vonva. Kertészmunkásképzö iskola hiányát teszik igen sokan szóvá, mert — mint mondják — Gyu­lán erre minden adottság megvan csak meg kell csinálni. Felkerestük ez ügyben dr. Varga Gyula pol­gármestert, aki idevongtkozólag alábbiakban nyi­latkozott. Téves az a beállítás, hogy az iskola el vonat­nék eredeti rendeltetésétől. Megadja a szükséges előképzettséget nemcsak a középfokú gazdasági tanintézetek elvégzéséhez, de az ipari és kereske­delmi pályákon szükséges képzettséget is bizto­sítja. A polgári iskola épületében van elhelyezve a tanonciskola, amely ebben a formájában uj intézmény, de kiválóan jó tanári kara mű­ködésének a hatása bizonyára meg fog látszani a jövő kereskedelmi és iparosgeneráció intelligen­ciáján. Kerti munkásképzö iskolára természetesen szükség volna a gyümölcskertészetben, de ez nem lehet középfokú iskola. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a középiskolát végzett fiatalember a maga vasalt nadrágjával csak a legritkább esetben lesz hajlandó ásót-kapát fogni. Konyhakertimunkás- képzó iskola, mint segéderőt kiképező intézet nem igen váltaná be a hozzáfűzött várakozásokat, mert az itt kitanult munkások mind önállósítanák ma­gukat. Itt elég ha a gazdának vau megfelelő szak- képzettsége; a mechanikus kerti munkát az ő uta­sításai alapján egyszerű napszámosok is elvégzik. Ellenben annál nagyobb szükség van olyan gazdasági iskolára, amely az öntöző gazdálkodás terén nyújt kellő képzettséget. Az öntöző gazdál­kodás bevezetése országos program és ez telje­sen sajátos, külön szaktudást igényel. Megfelelő szaktudás nélkül — gondolok itt különösen agro­kémiai ismeretekre — az öntöző gazdálkodás el­képzelhetetlen. Egy ilyen iskolának, mely a dolog termé­szeténél fogva inkább nyári iskola lehet, Gyulán megvannak az összes előfeltételei. Itt természete­sen csak állami megoldásról lehet szó; egyrészt, mert a város anyagi adottságai ilyen intézet léte­sítését és fenntartását nem teszik lehetővé, más­részt pedig az intézet amúgy sem volna helyi jelentőségű. Egyébként — folytatta a polgármester — a napokban alkalmam volt dr. Korniss Gyula kul­tuszállamtitkárral beszélni a gyulai polgári fiú­iskoláról, aki az intézetet jól "ismeri és jelenlegi működésével és az épület felhasználásával teljes mértékben meg van elégedve. Az intézet növendékeinek száma napról-napra emelkedik. Célunk, hogy vidéki tanulók is minél magasabb mértékben beiratkozzanak, amit eddig inkább csak biharrmgyei községek részéröl tapasz­taltunk és az elekiek részéről. Szerdán tárgyalta a NÉP közjogi bizottsága a kormányzói javaslatot A miniszterelnök nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom