Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-20 / 137. szám

flyola, 1937. junget» 20 vasárnap LXIX. évfolyam 137« szám, Szerkesztőség és kiadőbivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; ISÖBAY FERENC * Előfizetés egy .hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Zászlészentelés Zászlót szentelnek a Frontharcosok. Zászlót szentelnek ök, akik négy és félév borzalmai kö­zött hulló, vérükkel szentelték meg a drága háromszint. Zászlót szentelnek, hogy körécsopor­tosulva a béke napjaiban is hitvallást tegyenek ar­ról, hogy bár deresedö a fejük, bár tépett a tes­tük, a haza mindig számíthat reájuk, készen találj«, őket. Zászlót szentelnek, hogy selymének suhogása elmondja az utánuk jövőknek, hogy a hazát akkor is mindenek fölött kell szeretni, ha a haza ezért nem tud csak síárazkenyérrel fizetni. De zászlót szentelnek azért is, hogy annak makulátlan seine odavillautsa azok szemébe a nagy tilalmat, akik alattomban, álnokul ennek a megtí - pett nemzetnek romlását készítik elő Azt jelenti ez a zászló, hogy amig frontharcosok, vagy le­származottaik élnek, Magyarországon nincs helye a nemzet-, országrontó vörös patkányhadnak. Je lenti ez a zászló a tagadását Trianonnak, jelenti az örök békétlenséget, meg nem nyugvást mind­addig, amig a mai határkövek vissza nem kerül nek "előbbi helyükre Mert arról beszél ez a zászló, hogy a világháborúban sok ezer számra hullott a magyar, ömlött a drága vér, de a magyar kato­nát — bár a világnak minden táján állta a pok­lot — le nem győzték soha. Jelenti azt. hogy ébredjen fel a világ lelkiismerete és eszméljen rá, hogy amig a Dunavölgyében nem áll helyre az igazság uralma, Európa vulkánon táncol... De a zászló éghetőre imája Isten felé mutat és ha csillogó hegyén tultekintve a .végtelenségben Istent keressük, a magunk lelkiismeretének is meg kell szólalnia és ha megszólal, számonkérö széket tart. Számonkéri tőlünk a lenyelt izes fala­tokat, amig sok frontha:cos magyar, vagy gyér dk ke éhezik, számonkéri a meleg szobát, meleg ruhát, a vetett puha ágy nyugalmát, amig vau sínylődő frontharcoscsalád Számonkéri a gazda­gok kényelmét, az álláshalmozók lelkiismeretét, szá monkéri egész életünket mindaddig, amig van ki nem elégített frontharcos jogos igény. A frontharcos nem lázong, nem b.kétlen- kedik. Fegyelmezett sorokban áll és várja, hogy velő szemben is teljesítse mindenki kötelességét, amint ö is mindig maradéktalanul teljesítette. A frontharcos nem panaszkod k, de bízik abban, hogy amit az igazságosság és a jog szava kíván, azt meg­adják neliik az illetékesek. A frontharcosok őrt álla­nak hűséggel, rendületlenül és — zászlót szen­telnek. Ti, a szörnyűségek mezején a halállal millió- szőr szembetalálkozott magyar testvérek! ez a ti bizalmatok nem lesz hiábavaló. Óh, szegény, na­gyon szegény ez az ország, de vannak még ma is, akikmk két falat jutott. Vannak még ma is. akik áldozni tudnak és akiknek áldozniok kell. Tekint setek fel ti, akik a gránátsüvitésre meg sem rez­zentetek és azoknak a melDn is ott látjátok a sisakos kardos pajzso', akik sorsunk és a ti sor­sotok irányitói. Ma Magyarországon a világháború tüzé- beu eggyékovácsolt magyarságnak van életjoga. Aki nem érti meg más osztályok baját, aki osztálygyülöletet akar szítani, aki vá­laszfalat akar emelni magyar és magyar közé, an­nak nincs helye közöttünk. Nem várhatunk máról holnapra csodát, de azt igen is biztosítanunk kel), hogy itt elsősorban az találjon nyugodt, tisztes megélhetést, aki ennek a nemzetnek jóban-rosszban megbízható, hü fia. Frontharcos véreink, ti ott tettetek erről aranypróbát, ahol az érdemek jutalma igen sok szór a halál volt. Ti testi épséget, vért, egészsé­get hagytatok ott és most nem kértek csak any- nyit, amennyi minden polgárát megilleti e hazának. Nem akartok még csak különleges elsőséget sem, — bár jogcímetek megvan hozzá — de nem sze­retnétek háttérbe szorulni, hátrányosabb helyzetbe kerülni azokkal szemben, akik nem jártak a halál­virágot oly buján termő mezőkön. Magyar testvérek! Gyulai frontharcosok, kik most ünneplő lélekkel álltok kibomlott zászló­tok alatt, szeretettel és hálával köszöntünk titeket és üzenjük néktek, hogy a magyar nemzet és au­rák kormányzói tudják, hogy adósaitok és bízunk benne, hogy eljön majd rövidesen a nap, amikor minden igaz jutalmát veszi ! ( .............................* in in «am nwhMwnuitumnum: Hamarosan földhöz jutnak a dobozi jogos igénylők Megmozdul Dobozon 2000 hold föld. A magyar földművelő nép állandóan , éber föld utáni vágya azonnal jelentkezik. Érthető is, hogy szeretnék az ekét saját barázdájukba nyomni. Ősi tiszteletreméltó érzése ez a ma­gyar népnek, amelyet támogatva a nemze­tet erősítjük. Dr. vitéz Ricsóv-Uhlarik Béla főispán ezeket az érzéseket kívánta honorálni és ezt a célt szolgálni, amikor a dobozi őslakosság jogos igényeit a föld mi vetésügyi minisztérium illetékes tényezői előtt tolmácsolta, mégpedig olyan meggyőző erővel, hogy a minisztérium telepítési alapja előreláthatólag fi-700 kát. holdat vesz át, hogy — minden az ország más vidékéről jelentkező igényeket megelőzve — elsősorban a dobozi kis emberek legyenek földhöz juttathatók. Mindenek előtt az 5 holdas, vagy an­nál is kevesebb földtulajdonnal rendelkező dobozi törpebirtokosok fognak sorra kerül­ni, s igy önálló, életképes kisgazda birto­kok képződnek, ami a telepítési akciónak fő célja. Szükséges, hogy a földet igénylő tör­pebirtokosok legalább a vételár 30 százalé­kának megfelelő pénzösszeggel rendelkezzenek. De gondoskodni kíván a földművelés­ügyi minisztérium azokról is, akik ezt a 30 százalékot sem tudják megfizetni. A te­lepítési alap által átveendő terület egy ré­szét éppen ezek részére kisbérietek formájában fogja juttatni, úgy hogyha ezek a kisbérlők a bérleti évek folyamán megerősödnek, mód­jukban legyen a bérletül kapott földdarabot később a telepítési törvény feltételei szerint tulajdonul megszerezni. Békéscsaba városától küldöttség ment a földművelésügyi minisztériumba azzal a ké­réssel, hogy ők is kaphassanak a most parcel­lázásra kerülő földből. Amennyiben a dobozi jogos igények kielégítést nyernek, valószínű, hogy a csabaiak kérése is honorálható lesz bizonyos mértékig. Az ingatlanátvétel feltételeire vonatko­zóan még folynak a tárgyalások a minisz­térium és a dobozi uradalom között. A kö­zeli hetek mindenesetre meghozzák a végele- ges döntést. A parcellázásra szánt kétezer holdból a telepítési alap által átveendő rész?n felül megmaradó földterületen valószínű egy közép­birtok alakulása, amely rendes kisbérietek formájában jut a jelentkező kisbérlők haszná­latába. A még ezen felül maradó területet a parcellázó bank fogja megfelelő anyagi fede- ! zettel biró megbízható igénylők részére jut- i tatni. Ha mindez megvalósul, a dobozi föld - mivesálmok egyrésze teljesedésbe megy. Is­merve a főispán energiáját és kitartását min­den reményünk megvan, hogy az álom ha­marosan valóra válik. A körösíarcsaiak köszöneté a főispánnak Megírta a Békés, hogy a főispánnak a kereskedelmi minisztériumnál történt közben­járására bizonyosra vehető, hogy Köröstar- csa községet rövidesen köves ut köti össze vasúti állomásával, amely ma mint „Körös- tárcsái tanyák“ szerepe! a menetrenden. A köröstarcsaiak most egy sok aláirá- sos köszönőiratot intéztek dr. vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla főispánhoz, melyben többok kö­zött alábbiakat írják: „Az állomáshoz vezető ut kiépítése több, mint húsz éves kívánság. Olyan nagy jótett, hogy hálánkat szavakban kifejezni nem is tudjuk. Ennek az útnak a kiépítése ugyanis Köröstarcsa egész községére és annak ta­nyavilágára messze-messze kiható rendkívüli fontosságú. A termények értékesítése válik ezáltal lehetővé, jobbá és olcsóbbá. Munkásközönségünk az ut megépítésének idejére munkaalkalomhoz is jut és egy-egy állategészségügyi korlátozás esetére a körös- tarcsai vasúti állomást használhatja községünk és a vasúti állomás közgazdasági előnye községünk szempontjából is fokozódik.“ B3 Ä vasárnapi frontharcos zászlóavatás! ünnepély sorrendje Vasárnap reggel 6 órakor zenés éb­resztő. Reggel nyolc órakor a különféle ala­kulatok gyülekezése a Göndöcs-kertben, ahonnan pont kilenc órakor indulás a sport­telepre. Délelőtt tíz órakor a sporttelepen a zászlóanya és kísérete fogadása. Ezután kez­detét veszi az ünnepség. Az Erkel Ferenc és a Ref. Énekkar a Magyar Hiszekeggyet énekli. A megnyitó beszéget dr. Varga Gyula ! polgármester, a főcsoport elnöke mondja. | Ezután szavalat következik, majd vitéz Mán- doky Sándor ny. tábori főesperes mondja el zászlóavató beszédét, ezután a zászlókat megáldják a különféle felekezetek papjai. Nem, nem soha című dal eléneklése után ünnepi beszéd lesz, amelyet az Országos Frontharcos Szövetség budapesti kiküldöttje fog megtartani. A küldöttségek felszólalása után vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik tíéláne zászlóanya teldi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom