Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-13 / 131. szám
2 BÉKÉS 1937 junius 13 A Segédhivatal! Tisztviselők szegedi vándorgyűlése nö- vezetésével és támogatásával a MANSz végzi. Ha a háziipar, miut remélhető, minden községben általánossá lesz, sor kerül központi értékesítő szerv létesítésére és akkor bizoeyáaa kevesebb lesz a munKátlan kéz és kisebb a nyomor. Békésmegye gazdasági képe május hónapban Békésvármegye gazdasági főfelügyelőjének május hónapra vonatkozó jelentését tekintettel közérdekű voltára alábbiakban ismertetjük bő kivonatban : A kőmmérsékleti maximum havi átlaga 30—25 Celsius, a minimum 10 — 17 Celsius fok jóval a május hónap átlagát jellemző hőmérséklet felett. A lehullott csapadék járásonként, sőt község Határonként változott, Orosházán 60 mm., Gyomán 28—35 mm., Gyulán 20'8 mm., Békésen 15-6 mm. és Szeghalmon 12'5 mm. csapadékot mértek az egész hónapban. A csapadékhiány különösen a szeghalmi és gyomai járás szikes területein mutatja káros hatását. A jó összetételű és kedvező fizikai tulajdonságokkal biró talajokon természetesen a növényzet fejlődése kielégitö a száraz időjárás dacára. Őszi „repce, közepes jó termés kilátással érésben, Őszi rozs már a hó elején elvirág- zott, majd az őszi árpa is és ezt követte a búza. A szemképzödés valamennyi őszinél jónak mondható. A kapások kissé vontatottan fejlődtek, mert hiányoztak az aranyat érő bőséges májusi esők, főleg a vármegye északi járásaiban. Lucerna első kaszálását mindenhol betakarították már a hónap elején jó termést adott. Egyes helyeken már a második kaszálását is megkezdték. A rovarkártevők helyenként érzékeny károkat okoznak. A mezőgazdaságban fizetett napszámbérek: férfiaknál 1*40— 2 P, nőknél HO— 1-50 P, gyermekeknél 0'90 —1 P. Földmivelésügyi Miniszter Ur rendeletére a legkisebb napszámbérek megállapítása a vármegye legtöbb járásában megtörtént, csak a szeghalmi járásé van hátra ahol szintén rövid időn belül meg fog történni. A jószág egészségi állapota kielégitö. A legelő elegendő táplálékhoz juttatja még a szikeseken is az állatokat. Az állattenyésztés fejlesztésére vásárol tak kamatmentes hitelmivelettel: Füzesgyar- aat Falukörüli Legeltetési Társulat részére Pusztai István orosházi kisgazdától egy 1 éves teli vér semmenthali bikát 900 P-ért, Békéssámsoanak 2 db bikát darabonként 800—800 pengőért, egyik jutalékos, másik kamatmentes hitellel orosházi kisgazdáktól, valamint Békéscsaba m. városnak 2 db. tenyészbikát, egyiket 600, másikat 580 pengőért. ' Erősen megindult a külerni törzsköny- velés is a Békésvármegyei Szarvasmarhate- nyésztö Egyesületben, külemi ellenőrzésre az állomány 123 darabbal emelkedett. Az állatárak szilárdak, némi áresés csak a hízósertéseknél volt észlelhető. Terményárak és földárak szilárdak. Gyümölcsből dió és cseresznye kivételével gyenge termés várható. A vizsga jutalmául: A jó tanuló órát érdemel, Tar János órásnál veheti meg a legolcsóbban (Posta-épület.) 626. Oláhréti 16 hold föld tanyával, haszonbérbe kiadó. Ért. Oláhrét 56 szám alatt. 1 — 2 A „Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetsége“ mint minden évben, úgy az idén is vándorgyűlésre hivta egybe tagjait,"nemcsak a közös bajok, gondok mikénti orvoslási lehetőségének megbeszélése, de főként és különösen a sorsközösségen alapuló kartársi szellem fokozottabb erősítése és tovább ápolása végett. Bajok, gondok, mindenütt és minden időben voltak és vannak. De minden baj orvoslást csak akkor remélhet, ha az érte való küzdelmet a szolidaritás ereje segíti. A vándorgyűlés az idén Szegeden folyt le f hó 6 án, a városháza disznagytermében valóban inponáló külsőségek és sok reményre jogosító értékes belső megnyilatkozások és elhatározások között. Sajnos, sok terünk nincsen a részletes beszámolóra, de a külsőségekről mégis talán említsünk meg annyit, hogy az elnöki tisztet Czettler Jenő a műegyetem e. i. rektora, a Szövetség diszelnöke, a magyar közéletnek ez a kimagasló egyénisége töltötte be s hogy a gyűlésen jelen voltak Szeged város valamennyi hatóságának és társadalmi alakulatainak vezető tisztviselői, valamint országgyűlési képviselői akik ezen megjelenésükkel és felszólalásukkal egyben a segéihivatali tisztviselők munkájának és küzdelmének megbecsülését is mintegy kifejezésre kívánták juttatni. Czettler Jenő megnyitó beszéde után Tóth Béla b. polgármester üdvözölte a vándorgyűlést igen meleg, őszinte rokonszenvet keltő szavakkal, Utána Szabó Miklós szövetségi főtitkár tartotta meg nagyszabású beszédét a segédhivatali tisztviselők helyzetéről, ki a nagy beszámo'ó, azt lehet mondani, megdöbbentő képét festette azoknak a lappangó köröknek, amelyek a tisztviselők jövőbeli megélhetését még súlyosabbá akarják tenni, így p. u. az országra nehezedő nagy nyugdij- teherre való tekintettel a nyugdíjazás kérdését a tisztviselőknél a társadalmi biztosítás utján kivan ják megoldani. De miért csak a kis egzisztenciáknál? A telekké lyvvezetőktől érettségit fognak megkövetelni, s akinek nem lesz érettségije, egyszóval az öreg telekkönyvvezetők — az'nem fog kapni annyi javadalmat, mint az érettségizett. Hol marad a szerzett jogok épsége? Magunk is kérjük a kvalifikátció felemelését. de a szerzett jogok épségben tanúsításával. Sajnos, nagy a bizalmatlanság a saját tár» saink között is. 'Hiába próbálunk rámutatni p. u. arra, hogy a dijnokok részére kivívtuk a P. K. kölcsönt, hiába mutatunk rá beszámolókban arra, hogy a nyári szabadságidő felemelése érdekében a Stosz vezetősége járt közbe, szívós kitartásunk és bátor kiállásunk eredményezte azt, hogy a terve.ett magasabb fizetéscsökkentést enyhébben intézték el, ezek után a főtitkár ismertette a különböző emlékiratokat, amelyeket a Szövetség a kormányban felterjesztett: pl. a hétvégi szünet egységes rendezése iránti; a másik feliratban azt kértük, hogy a tisztviselői betegsegélyezést a vármegyei alkalmazottakra is kiterjesszék. A harmadik emlékiratban kértük, hogy a városi tisztviselők státusrendezését a belügyi kormány vigye keresztül, hogy a.városi tisztviselők alkalmazása ne választás, hanem kinevezés utján történjék. A pénzügyminiszter úrtól kérték a PK. kölcsönnek a városi tisztviselők részére való kiterjesztését; feliratunkban benne van az igazolványos altisztek kérdése: igen fontos feliratunknak az a része, amelyben a dijnokok lakáspénzének felemelését kérjük. Ha pedig valaki azt kérdi, hogy ilyen nagy munka után száraitba- tunk-e valamilyen eredményre : nyugodt létekkel merem mondani fejezte be beszédét a főtitkár, hogy igen is feliratainknak lesz eredménye. Után- na Gazsó Mátyás szegedi főtitkár tartotta meg statisztikai adatokkal alátámasztott beszédét, majd Hunyadi Vas Gergely Szeged országgyűlési képviselője tartotta meg nagyszabású beszédét, Ígéretet téve a tisztviselők küzdelmeinek parlamenti támogatásáról Ezekután az egyes kiküldöttek felszólalásai kivetkeztek. A felszólalások nagy többsége természetszerűleg a legégetőbb kérdésről az elvett fizetések visszaadása iránt hangzott el, s a vándorgyűlés határozata is végeredményben ezt a kérdést tette meg feliratának legfőbb pontjává. A gyűlés után az Úrikaszinó kertjében díszvacsora volt, amelyen Czettler Jenő diszelnők, Láng Mifc- raki Ernő tábiaelnök mondottak jelentősebb pohár- köszöntőt, közben a tápéi gyöngyösbokréta sze- met-lelket gyönyörködtető magyar táncai tették még kellemesebbé a nyönyörü estét, amelyet reg- I gélig tartó tánc zárt be. A Békésinegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula XVI. évtársulatának befizetései 1937. évi julius hó 1-én kezdődnek. — Heti betétosztálynak feltételei : A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula a takarékosság felélesztése és a közönség vagyonosodásának előmozdítása céljából elhatározta, hogy hetibetéteket újból elfogad. A hetibetét legkisebb összegét egy pengőben állapította meg, de a részjegyzőknek jogukban áll több részjeggyel lis belépni. Minden aláiró kötelezi magát minden részjegy után hetenként egy pengőt befizetni és a befizetéseket három évig pontosan teljesíteni. Ezen idő alatt a tőke nem vehető ki- A pontos befizetés elmulasztása esetén minden egyes pengős heti részlet után hetenként két fillér késedelmi kamat fizetendő, a második elmulasztott héttől kezdődően. A késedelmi kamatok végösszege az illető évtársulat összes tagjai között a betéteik arányában osztatik fel, A hetibetétek után a kamat a mindenkori viszonyokhoz mérten állapittatik meg, ezidőszerint netto 4 százalék kamatot téritünk és ezt félévenként, junius 30-án és december 31-én tőkésítjük a törzskönyvben. Aki a hetibetét befizetését megszünteti és háromszori felszólítás dacára a hátralékos részleteket be nem fizeti, elveszíti a befizetés jogát és a már befizetett tőkét csak a három év eltelte után kapja vissza és pedig aki a befizetést egy éven belül szüntette meg, minden kamat nélkül, aki pedig egy éven túl hagy fel a befizetéssel, 2 százalék kamattal kapja vissza tőkéjét. A befizetések minden kétköznap délelőtt, de minden héten legkésőbben szombat délelőtt teljesitendők az intézet pénztáránál. Kívánatra csinos perselyt is ad az intézet, mely az évtársulat leszámolásakor a betevő tulajdonába száll. Egy éven túl befizetett könyvecskére a befizetett tőke 90 százaléka erejéig előleget folyósítunk. Minden részjegyző egy könyvecskét kap, amibe a befizetések bejegyeztetnek. A könyvecskéért 30 fillér fizetendő ; ugyanannyi fizetendő akkor is, ha a könyvecske másra ruháztatik át. Elvesztett könyvecskék megsemmisítésénél a törvényszabta eljárás követendő. Ha egy részjegyző a befizetés tartama alatt meghal és örökösei a befizetést nem folytatnák az intézetnek kötelességében áll — kívánatra — a befizett tőkét kamataival együtt a törvényes örőkő söknek kifizetni. A befizetések minden év junius hó 1-én kezdődnek és három év eltelte után junius hó 30-án zárulnak, amikor is a kamataival gyarapodott tőke a tulajdonos kezeihez fizetik ki. Heti betétekre jelentkezőket már a mai nappal előjegyezünk a hivatalos órák alatt. Gyula, 1937. május 15-én. 557 4—íocv. Békésmegyei Takarékpénztári Egyesölet Olvassa a „Békés“ napilapot
