Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-31 / 120. szám
BÉKÉS 1937 junius í őszinte elismerésüket a szabadságharc hősnője iránt, aki gyenge cő létére férfi módra verekedte keresztül a szabadságharcot és halt azután hősi halált. Vigyázba merevednek a frontharcosok s néma tisztelgés után kifelé indulnak a tem-tő csöndjéből. Fent a napsütéseségi mezőkön seregszemlére gyűltek össze a magyar hősi halottak, számszerűit Ötszáznyolcvanezren s szeliemszemükkel mosolyogva nézik az uj magyar vitézség hordozóit, a virágzó hársak alatt a gyulai utcákon sétáló ifjúságot. Van-e szoigalelküség? Megjelent a túloldalon egy cikkk, amely Don Ouijote-ként nem létező szellemekkel viv szélmalomharcot. Mikor müvét befejezte, a cikkíró lelki füleivel bizonyára kéjesen nyugtázta az olvasók' elképzelt lelkes kitöréseit, hogy aszongya : „É’mán döfi! — Beadott neki, mint Balia a kot- lónak ! . .“ stb. Hát lehet, hogy a cikk egyik másik olvasója helyeselni fogja a cikket úgy tartalmilag, mint alakilag, de lesznek bizonyára nagyon sokan, akik úgy vélekednek, hogy hát a nagy nekirugaszkodás meglehetősen félre sikerült. Talán kutyanyelv fogyasztás céljából — elöljáróban megállapítja a cikk, hogy a sohasem létezett diktatúra meghalt. Nem olyan egyszerű azonban — mint Írja — a szoigalelküség kérdése. Itt aztán elmondja, hogy a komoly közéleti férfiú, a felszentelt pap, stb. Karácson András, csak nagy lelki töprengés, alapos megfontolás után vágta a főispán, meg az alispán szemében a szoigalelküség vádját. Karácson Andrásnak igaza van, ellenben, hiába utasítja vissza az alispán, majd a főispán az alaptalan vádat, hiába látja mindenki az alispáni jelentésben a viszonyoknak olyan takargatás és szépitgetés nélkül való tárgyalását, amilyenre a cikk által idézett régi jó világban sem igen volt példa, hiába Karácson András magyarázata, ez mind nem számit; ba minden tény mást mond is, ma szervilizmus van. Szolgalelküek a vezetők, a tisztviselők. a korcsmárosok, a trafikosok. na meg természetesen a jobboldali sajtó. . . Hát most már aztán nézzünk szembe a szolgalelküséggel : van-e, vagy nincs ? Van. Hála Istennek, csökkenő mértékben. A legcsunyább szoigalelküség az, amely a tömegek egy részének kritikátlanságára számítva külvárosi csapszékek stílusában vádol és rágalmaz. Egyetlen célja a tekintélyrombolás. Minden tehetségüket, becsületes munkásságukat, lelki és testi energiájukat végső megfeszítéssel a közérdek becsületes szolgálatába állító vezetötényezökre, rájuk sütni a szoigalelküség bélyegét, ez a szolgalelkü- ség. A szolgaiélek lázadozása a rend, a fokozatos fejlődés, a "népies irányú, keresztény alapokon nyugvó nemzeti eszme szolgálata ellen. Az állandó elégedetlenség szitása, az alaptalan szanaszétvádos- kodás és rágalmazás, ez a szoigalelküség, amely nem tud belenyugodni abba, hogy a dolgokat mások irányítják és — jól irányítják. A múlttal való összehasonlítás pedig egyáltalában nem állja meg a helyét. Akkor volt ellenr zékí vármegye, mert úgy látszott, hogy magyar nemzet léte, függetlensége forog veszélyben külsu tendenciák hatása következtében. Aki azonba- öszintén szembenéz az eseményekkel, az látja és tudja, hogy egy fogalmazói kinevezéshez is a sza- badkömüves'páholyraesterek pártfogása vezetett. Ez szoigalelküség volt. A közélet sok tényezője egy kegyetlen, titkos hatalom szolgája, sőt rabszolgája volt. Hát ezért a korért — hiába — mi nem tudunk lelkesedni. Nem fogadjuk el azt a tételt sem, hogy történjen bármi, mégis csepülni, szidni, rágalmazni kell a közélet mai hivatalos irányitóit. Mi uem korbácsoljuk, fel a tömeg indulatokat, mi dolgozunk a tömeg érdekében De ezt nem azon a hangon és stílusban tesszük, ahogy ezt az említett cikk teszi ügy érezzük, hogy a becsületes újságírásnak ez a hivatása. Egy bizonyos: örökre és visszatérhetetlenül lezárult Magyarországon az a korszak, amikor az ujsághasábok az ilyen stilusmüvészetet megbirták. KIADÓ! Üzlethelyiség nagy rak tárral. Petőfi-u. 5 számú bérházban. Lázár Andor igazságügyminiszter:„ Az ország vezetőit közelebb kell hozni az ifjúsághoz“ Szombaton este a debreceni egyetemen a Turul szövetség vitaestet rendezett, melyen megjelent Lázár Andor dr. igazságügyminiszter. Fáy István dr. főispán. Halász Miklós dr. magister, egyetemi tanár és Szabó Sándor dr. a Magyar Jövő Szövetség elnöke. A kerületi vezér, Varsányi Imre dr. üdvözölte az előkelőségeket és tájékoztatta a minisztert a tiszántúli egyetemi és főiskolai ifjúság helyzetéről és kívánságairól. Ezután felolvasták a Turul debreceni kerületének a kormányzathoz intézett kiván- ságait, többek között a következőket:-- Kívánjuk a szociológiai és kisebbségi tanszék felállítását. Kívánjuk a magyar nemzeti öntudat erőteljes kialakítását, a világon bárhol élő magyarok között a kulurá- lis kapcsolatok megteremtését. Kívánjuk a zsidó és egyéb bevándorlások gyökeres megszüntetését. Kívánjuk a fajjá nyilvánított zsidósággal a vegyes házasságok megtiltását. Kívánjuk a magyar faj egészségvédelmének intézményes megszervezését. Kívánjuk a sajátos magyar léleknek megfelelő közművelődési politikát, az erkölcstelen és nemzeti szempontból káros irodalmi termékek, színdarabok és művészeti alkotások szigorúbb kritikai ellenőrzését, közérdeket sértő magán- tulajdonnak törvényes korlátozását. Lázár Andor dr. igazságügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy az ifjúság- kívánságaira nem válaszolhat ma. Idejövetelével csupán azt a munkát akarta megkezdeni, amelynek feladata az ország vezetőit az ifjúsághoz közelebb hozni. — Ha a magyar nemzet jövőjét akarjuk kiépíteni, — mondotta a miniszter — tisztában kell lennünk azzal, hogy mire képes ez a nemzet. A nemzetet csak nemzeti tulajdonságainak kiművelésén keresztül lehet naggyá tenni és a magyar nemzetet, csak a nemzet minden tagjának többletmunkája mentheti meg. Vasárnap választottak a békésvármegyei orvosok érdekképviseleti tagokat a vármegye törvényhatóságába A békésvármegyei orvosok vasárnap, május 30-án választottak három rendes és két póttagot a vármegyei törvényhatóságba. Leadtak összesen 149 szavazatot. (250 szavazásra jogosult közül) A szavazatok következőkép oszlottak meg : dr. Lőrinczy Aladár kapott 73 szavazatot, dr. Matusovszky András 70-et, dr. Donner László GS-at, igy ők lettek rendes tagok. Dr. Gáli Gézát G6 és dr. Kulcsár Sándort G4 szavazattal póttagokul választották meg. Az Országos Orvosszövetség békésmegyei fiókja vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését. Elnök lett dr. Karoliny Lajos, alelnök dr. Gáli Géza és Lőrinczy Aladár, titkár Komássy Mihály dr., pénztáros dr. Fischmann Mihály. Megjelent a Gyümölcstermelést Értesítő A hosszú, akadályokat legyőző, kitartó munka eredményei lassan mutatkoznak vármegyénk gyümölcstermelésében. A falusi kertek gyümölcsfaerdőkké tömörülnek, a tanyák környéke már nem olyan sivár, mint amilyen 1 — 2 évtizeddel ezelőtt is voit. Tavasszal virágbaborul a fehér házikák környéke, ősszel gyümölcsteher alatt hajlanak meg az ágak. A városok, nagyobb falvak környékén jól gondozott több holdas gyümölcsösök váltak már gazdasági életünk számottevő tényezőivé. A jövő fejlődő irányzatot mutat. Mindez azonban kitartó munka eredményei, amely munkából nem kis mértékben vette és részi ki részét vármegyénk alispánja, vitéz dr. sarkadi Márki Barna. A gyümölcstermelés megfelelő irányításainak igen hatos eszköze lesz az a havon- kint megjelenő körlevél, melynek első számát Gyümölcstermelési Értesítő címen most bocsátották ki a Békésmegyei Gyümölcstermelők Egyesülete. Az ügyszeretetről és a kérdés fontosságának átértésérői tanúskodó „Beköszöntőit az alispán irta. A körlevél többi részében szakszerű és időszerű útmutatást talál az olvasó a gyümölcsfák kezelése és ápolása tekintetében. Gyula határában a város az egyedüli ezer holdon felüli nagybirtokos Gyula megyei város által elkészített mezőgazdasági termelési statisztika szerint az ezer holdon felüli gazdaság egész területe 3900 kataszteri hold 911 négyszögöl. Ezen nagybirtok egészben Gyula város kezében van, s művelési ágak szerint a következőképen oszlik meg: 7G1 hold szántó, 17 hold rét, 37 hold kert, 1974 hold legelő, 314 hold erdő, 5 hold nádas, 791 hold utak, utca és tér. A száz és ezer hold közötti közép gazdaságok összes területe 298G kát. hold és 564 négyszögöl. A húsz és száz közötti kis- birtok területe 11.612 hold és 537 négyszögöl, míg a tiz és húsz hold közötti kisbirtokosok területe 5698 hőid és 366 négyszögöl, összesen tehát 17.310 hold és 893 négyszögölet tesz ki. A tiz holdon aluli törpebirtokosok területe 8711 hold és 368 négyszögöl. Ha figyelemmel kisérjük a fenti statisztikai adatokat, látjuk, hogy Gyulán a földbirtok megoszlása ideálisnak mondható. A meglevő földterület hatvan százalékban a kisgazdák és huszonkét százalékban a törpe birtokosok kezén van. Egyedüli nagybirtokos Gyula megyei város, akinek kezén a földterület tiz százaléka van, mig a közép birtokosok csak nyolc százalékban részesednek a meglévő földterületből, A kisemberek kezén tehát az egész gazdasági földterület, nyolcvankét százaléka van.
