Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-30 / 119. szám
BÉKÉS 1937 május 30 Isten vésője ... kalapácsa ... Először: észre se vettem, amikor csepp Gyerekfejjel éreztem az igaztalan hántást, Ami esett velem. Másodszor: fellázadtam, Es szilajul, pogányul — csak azért se-t — mondtam. Még később : a dac megnőtt bennem és gyűlölni Kezdtem mindenkit, aki bántott vagy hitem szerint Nem szeretett. Azután : begubóztam . . . Szöktem Az emberektől, féltem tőlük és külön világ, Külön törvény épült fel bennem. Pogány világ és hazug törvény, amely Teóriában a »szemet-szemért« alapján állott, És amely soha semmit meg nem bocsátott, De mindent jégre tett. Amely igaz, Valójában sohasem fizetett rosszal a rosszért, De mindig gőgösen állapította meg: — En vagyok a jó ... és ők a gonoszok . . . Egyszer azután sok évvel később, egy szörnyű Bántás után, amelyben majd elpusztultam, De amelyből Isten keze : mint pelyhet az ujjam Ragadott ki. . . felnyílt a szemem. Azóta . . . Látok ! ! ! Látom Isten vésőjét, Kalapácsát rajtam, amely idomít, formáz, Farag és amelynek ugyanaz vagyok, Ami a szobrásznak az anyag . . . Nem az az érték benne, hogy kő és hidegen fehér, Hanem az, ami lesz ... ha lélegezni kezd. Persze, eleinte a kő is, mint az emberi test, Felsír, tiltakozik, lázong, nem akar Részeket elveszteni, fájni, más lenni Mint ami, de a szobrász vési, veri Es mert nem fárad el és nem hagyja abba, Egy nap — kész lesz a mü — amelyhez A márvány, a legszebb is — csak anyagot adott, En is anyag vagyok csak Isten kezében, És nem is örök márvány, csak hitvány Sárarany, amelyet Isten vésője, kalapácsa Für, farag, formáz, kovácsol, ejt el, És emel fel újra. S mióta látom ezt, Nincs a szivemben harag senki ellen, Aki rossz, igaztalan volt hozzám, Aki bántott- Azóta mindent megbocsátok, Mert tudom, hogy ők: a kalapács és a véső És ők azok szegények, akiket szánni, Sajnálni kell .. . Sajnálni, mert nem bírtak — Anyagok — csak Eszközök — lenni . . • Kis fokok Jákob létrájában, amely a földtől Az égig ér, és amelyen azok, akiket a véső, A kalapács már jóvá faragott: elindulnak egyszer. Kis aprócska, szegény — Eszközemberek. Szeretném összeszedni őket, mind, körém, Valamennyinek a kezét a kezembe fogni, És hálás szeretettel, csókkal megköszönni, Hogy tudtak, akartak, mertek rosszak, Embertelenek lenni és önző, kis, buta, Hazug, múlandó dolgokért kockára tenni Az Értelmet ... A Célt . . , * Isten vésője, kalapácsa . . . Sokszor fáj, Sebez, vérzik a helye, de akit munkába fogott: Tudja, hogy a szive csak akkor lesz rész Isten szivéből, ha nem mint mondják : »Arany szive van«, hanem élő . . . igazi . . . emberi szive • • . BOZZAY MARGIT Somogyi 571 ~3 v néni tánciskolája az iskolai évzáró napján este 6 órakor kezdődik a CASINÓBAN. Ezidén sok ujjitás és kedvezményes tandij! Eredeti zacskó 2 darabbal...... . P 0.24 Er edeti doboz 20 darabbal..^ rtP*T.80 A kereskedők és Hosszú évek során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai liberális körök parlamenti képviselői a kereskedelmi tárca költség- vetési vitáját rendesen arra szokták felhasználni, hogy a törvényhozás színe előtt éles kölünbözö- féleképpen indokolt támadásokat intézzenek a szövetkezetek ellen. Így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az idei költségvetési vita sem mulha. tott el e megszokott támadások nélkül. A kereskedelmi körök, illetve azok a képviselők, akik pártállásuknál, vagy világnézetüknél fogva állanak közel a liberalizmushoz, rendszerint az állami támogatás miatt szokták támadni a magyar szövetkezeteket. Ezt a vádat hallhattuk a kereskedelmi tárca tárgyalása során az idén is felhang- zani, de akadt olyan képviselő is, aki nyíltan elismerte, hogy a szövetkezeteket, helyesebben : azok létjogosultságát még állami támogatás nélkül sem hajlandó elismerni. Ezt az álláspontját azzal indokolta a törvényhozó, hogy a szövetkezeteket nem tekinti a mai gazdasági rend tárna szainak, hanem olyan gazdasági alakulatoknak, amelyek már a kollektiv, azaz kommunista társadalmi rendet készítik elő. íme : ilyen szélsőséges támadások és vádas- kodásoa viharában kerültek a parlamentben és kerülnek nap-nap után a törvényhozás házán kiviil is a magyar szövetkezelek, azok az agrárszövetkezetek, amelyeket fél évszázaddal ezelőtt a felejthetetlen emlékű gazdavezér: Károlyi Sándor gróf indított el hóditó útjukra, hogy megszaba ditsák a magyar falvak népét a fojtogató hitelés áruuzsorától. A szövetkezeti kérdést Magyar- országon — bár már 5 évtizede működnek itt szövetkezetek — sok rossz indulat, elfogultság és még több tájékozatlanság veszi körül. Ezért tett nagy szolgálatot az igazságnak Bornemisza kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, amikor a költségvetési vita során elhangzott beszédekre válaszolva, foglalkozott a magyar szövetkezetek problémájával is és a való tényeknek megfelelő megvilágításba helyezte ezeknek a sokat támadott, de a nemzet szempontjából oly annyira értékes gazdasági alakulatoknak a működését. Szanazuc|I Halász Cs&rda legszebb kiránduló hely, wo i i Kitűnő ételek, italok zene. fiŐKGAZDASAG Megszüntetik-e az exportkoniingensek rendszerét a gabonaféléknél ? A közeli napokban megindult országos esőzés igen megjavította a remélhető terméseredményeket. Ennek hatása alatt a búzában megkezdődött hosszmozgalom nem tudott kifejlődni. A kedvező időjárás következtében a gazdák lassan kezdenek megvárni az óvatosságból tartalékolt készleteiktől és igy a kínálat megnövekedett. Az illetékes tényezők is intenzivebben kezdenek foglalkozni az uj gabonatermés értékesítésével. Elvként leszögezték, hogy sem Olaszország, sem Ausztria, de másállam részére sem biztosítjuk az előre megállapított fix mein}iség leszállítását. Az átvételi árra vonatkozólag* is uj elgondolások vannak. Az egyik szerint az előbbi két állam részére ez évben és a jövő év első felében szállítandó búza mennyiségét csak százalékszerüen határoznák meg, az átvételi árnál pedig minden esetben a világpiaci ár érvényesülne. Ezt az elgondolást szivesen venné a gazdatársa dalom is, mórt nem kell attól tartani, hogy a búza ára ajövöévben csökken, hiszen világszerte emel keduek a mezőgazdasági és ipari cikkek árai. Inkább azt kívánnák a gazdák, hogy a kormány a legutóbb minimális gabonaárakat állomásonként 2*50—3‘50 pengővel állomásonként emelje fel. Ennek azt hisszük komolyabb akadálya nem lesz, mert hiszen a búza külföldi ára legföbbnyire 6*50—7 pengővel állomási árakat. Valószínűleg juinus vegefelé teszik közé a minimális búzaárakat. A másik elgondolás az, hogy megszüntetik a buzakiviteli kontingens rendszereket. Eddig ugyanis Ausztriába, Svájcba és egy két úgynevezett nem szabad piaci államba a gabonakereskedelem csakis a Külkereskedelmi Hivatal által engedélyezett kontingens keretekben szállíthatott búzát. Ez igen jó üzlet volt. Nem volt ritka a vagonkénti a szövetkezetek Nagyon helyesen hangsúlyozta a miniszter ebben a beszédében, hogy a kereskedelmet és a szövetkezeteket nem szabad és nem lehet egymással szembe állítani. A gazdasági tevékenységnek mindkét ágazatára feltétlenül szüksége van a nemzetnek. Senki nem tagadhatja, hogy a magyar szövetkezetek a falusi nép gazdasági megszervezése, különösen a hitel és a fogyasztás terén az elmúlt évtizedek során felbecsülhetetlen értékű eredményeket értek el. A kormány természetesen nem kíván egyoldalú állást foglalni sem a szövetkezetek, sem a kereskedelem mellett, hiszen mindkettőt az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából kell tekintenie s igy meg kell találnia azt az arany középutat, amelyen mindkét gazdasági ágazat a maga előnyeit és értékeit a nemzet javára gyümölcsöztetheti. Az állami támogatás kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta Bornemisza miniszter, hogy a magyar állam nem nézhette tétlenül a a gazdasági válság folyamán beállott tökepusztulást, amely nagy mértékben meggyengítette a szövetkezetek erejét és amely végső eredményben mérhetetlen károkat okozott volna a szövetkezetekben tömörült kis emberek millióinak és ezeken keresztül az egész nemzetnek. A magyar állam tehát elmulaszthatatlan szociális és gazdaságpolitikai kötelességét teljesítette akkor, amikor segítségére sietett ezeknek a szövetkezeteknek. hogy ismét védőbástyái lehessenek a dolgozó tömegeknek, a földmivelöknek, a mezőgazda- sági munkásoknak, a kisiparosoknak és a városi lakosságnak egyaránt. A szövetkezetek ma valóban nélkülözhetetlen tényezői a magyar társadalmi és gazgasági életnek, olyan gazdasági alakulatok, amelyek a kisemberek számára a szervezkedés és az önsegély előnyeit nyújtják, s amelyek éppen ezért nem pótolhatók sem közvetlen állami támogatással, sem más eszközökkel. Aki ma a szövetkezetek értékét és létjogosultságát nem ismeri el, az vagy elfogultsággal és rosszindulattal viseltetik valamely okból a szövetkezeti gondolat iránt, vagy pedig nem hajlandó felismerni a modern kor gazdasági fejlődésének természetes irányát. G0-80 pengős export-nyereség. Ezzel szemben tény az, hogy a gabonakereskedelemnek csak nagyon kis hányada igyekezett búzát a szabad piacokon elhelyezni és pedig azért, mert az nem járt ilyen busás haszonnal. Ezek után valószínűnek gondoljuk, hogy a jövőben csak azok a cégek kaphatnak majd kontingens részesedést, akik a szabad piaco kon is dolgoznak. Ezek természetesen csak feltevések. Az uj búza megjelenéséig még sok történhet. Itt említjük meg, hogy az uj búzában, ha vontatottan is, a forgalom az uj kenyérmagvakban megindult. Uj búzában az eddigi legmagasabb ár julius 20 ig való szállításra pesti paritásban 20*25 pengő volt q.-ént. Az ó és uj búza között általában csak 50 filléres különbség van q.-ént. Ennek okát nehéz volna megadni, hiszen az újbúza minőségét senki sem ismerheti. Az uj rozs igen szilárd ára julius közepére való leszállilásra az októberi jegyzés felett áll 1.10 pengővel q.-ént. Az uj zub ára 14*25 és 14*75 pengő között van. Mai budapesti árak: Terménytőzsde Készárupiac. Irányzata barát ságos voit. Búza tiszavid. 79 kgos 20.25—20 55. 80 kg-os 20 35—20.65, Rozs 20*35—20.55 fakir mányárpa, 1500—15.50 Sörárpa 18*50—19*50,Zab 17.05-17.25 Tengeri morzsolt 11.55-11*65 Buza- korpa 11-20—11.30 Határidöpiac irányzata tartott volt Rozs júniusra 20.73—20*75, Tengeri júliusra 12.10— —12*10 Pénz. A nemzeti bank hivatalos jegyzései Angol font 16*70—16*90, Cseh korona 10.75— 11.95, Dinár 7*80—7*95, USA-dollár 337.40 341.40 Francia frank 14'80--15.20 Leu 2*80—3.—, lira 17.40—17.90, Schilling 80*—80*70, svájcifrank 76.45—78 25 Sertésárak: I. uradalmi nehéz 116—118, közép 112—115, szedett közép 108—110, kiv. — könnyű 90- 96, silány 96—98, í. öreg nehéz- 90—92, szedett öreg II. 96—98. Valódi olasz nyúlszőr, Borzalino, Josef, Pickier és Delly magyar gyártmányú kalapok kizárólag csak Veresnél szerezhetők be. „Törekvés“ bevásárlási helye, 6 havi hitel. 426*23
