Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-23 / 114. szám
4 BÉKÉS 1937 május 23 Őszinte beszélgetés egy Kubában elő szalézi magyar pappal Jöl sikerfiit cserkésztábor a Városerdőben Cserkész őrsvezetői tábor volt a Városerdőben pünkösd alatt öt napon keresztül. A cserkészet ma már nem csupán romantikus játéka fiatal gyerekeknek, hanem életelvet adó komoly és sokoldalú tudomány. Egy jó cserkésznek nagyon sokat kell tudnia, hát még az őrsvezetőnek, kire 5-7 fiúnak vezetése, nevelése van rábízva. Az őrs 6-8 fiúból áll s az őrs vezetője 13-17 éves fiú, aki felelős őrsének tagjaiért s azoknak — a cserkész tudományokban való felkészültségéért. Itt fiú vezet fiút. Mily csodálatos dolog! — De, hogy helyét megállja, neki többet kell tanulnia. Ezért határozta el a békésvármegyei Cserkész Intézőbizottság, hogy az őrsvezetőképzés előmozdítására külön tábort szervez. Erre pedig lagalkalmasabb a Városerdő. Az itt Inegtartott táborban az egész vármegyéből — három rajra beosztva — 90 őrsvezető jelölt vett részt. Az őrsvezetőképzés főcélja inkább gyakorlati s ezt érdekes forgószinpad-szerü kiképzéssel sajátítják el. Ezen a színpadon nincsenek lámpák, legfeljebb a napsugár világítja meg. Érdekes kosztümöket sem lehet ott látni, táncolni sem szoktak rajta. De vau más, ami komoly tudomány, mégis szórakoztató. Minden állomáson más-más dolgot adnak elő s az állomásokon körbe mennek a fiuk. Naponta 12-14 állomás, megannyi felvonás. Egyiknél a céllövészetre, más és más állomásokon a csomókötés, levélnyomkészités, térképészet, menetrendkezelés, nyilazás, rendgyakorlatok, morze — ski tudná elsorolni mennyi mindent sajátítanak el. Az érdeklődés mindvégig fe szült s közben elméleti előadásokat is hallgatnak. A változatosság kedvéért pedig olykor uj játékokat tanulnak. Este pedig midőn csillagsátorát borítja az éj az erdőre, kedves tábortűznél szórakoznak komoly s vig dalokkal, előadások, szavalatok s mókákkal. Mikor pedig utolsót lobban a tűz, egymás kezét fogva, láncot képezve bucsudalt énekelnek s mondanak egymásnak jóéjszakát. S e gyűrűben testvérként fognak kezet diák és munkásfiuk s eszébe sem jut senkinek kutatni, hogy levetve a eserkészru- hát, kinek mi a foglalkozása. Ebben a formájában első tábor volt ez a megyében s megállapíthatjuk, nagyszerűen sikerült A tábor parancsnoka Tóth László polgári iskolai tanár kiváló szaktudással vezette a tábort. Segítségére voltak Gallyasi Béla és Egyed Antal cserkésztisztek, de tartottak előadásokat a helj beli és megyei cserkészparancsnokok közül is. Komoly részt vett még a kiképzésből az Országos Cserkészszövetség által Budapestről kiküldött két segédtiszt és három őrsvezető is. A nagy táborozást cserkész harcjáték és riadó zárta be. A fiuk itt is igyekeztek bátorságukkal és leleményességükkel kitűnni. Gallyasi Béla. S A M fi. Békésvármegye 1937 évi csapat és egyéni villám sakkbajnoki versenye f. év május 16-án tartatott meg Gyulán, a Márki sakkörnek az Ipartestületben levő otthonában. A csapatverseny eredménye: I-ső. vagyis Békésmegye 1937. évi villám sakkbajnoka a Békéscsaba- Erzsébethelyi sakkor Á. csapata lett 10 nyert ponttal és 6 drb kisezüst éremmel, Il-ik a gyulai Márki sakkor Á. csapata 7 nyert ponttal és 6 drb. kisbronz éremmel dijaztatott. III.-ik a Békéscsaba-Erzsébethelyi sakkor B csapata, IV-ik a Gyulai Márki sakkor B. csapata. Az egyéni verseny eredménye : I-ső Liker (: Erzsébethelyi sakkor:) 16 és fél nyert ponttal és nagyezüst éremmel, Il-ik Nagy II. (: Erzsébethelyi sakkor :) 16 ponttal és kisezüst éremmel, III-ik Ábrahám (: Erzsébethelyi sakkor 16 ponttal és nagybronz éremmel, IV-ik Szilágyi Mihály (: Márki sakkor :) 13 ponttal és kisbronz éremmel, V-ik Gregorios (: Erzsébethelyi sakkor:) 11 és fél ponttal, szintén kisbronz éremmel dijaztatott A Márki sakkor vezetősége ezúton hozza tudomására a sakkor összes tagjainak, hogy a sakkor vezetősége 1938 évi házi bajnoki versenye folyó év május 23-án vasárnap d.u. 3 órakor kezdődik. Felkéri a vezetőség a sakkor összes tagjait, hogy a csoportokba való beosztás és a kisorsolás megejtése végett, folyó hó 23-án d.u. 3 órakor az ipartestületben megjelenni szíveskedjenek. A kubai munkásság szociális helyzetére vonatkozólag a következőket adja elő Erdei Ferenc : A napi általános munkaidő nyolc óra. A legkisebb munkabér meg van határozva. Ez a minimális munkabél, — amelynek betartására szigoman ügyelnek, — napi egy dollár, ami 4—5 pengőnek felel meg. A munkásság anyagi helyzete igen kedvező. A nyomort nem ismerik. A moszkvából irányított kommunista propaganda itt nagyban működik és a hatóságok nem gördítenek eléje semmi akadályt. Az általános munkásjólét miatt azonban minden kommunista agitáció megtörténik. Kuba szigetének terjedelme nagyobb, mint csonka Magyarországé. Az egész szigetet keresztül-kasul szelik a legelsőrendiibb beton- utak. Autóval mindent meglehet közelíteni. Autója itt minden munkásnak van. Egy alig használt autó ára 150 dollár. A sziget őslakóit, az indiánokat akiknek számuk kétszázezer volt, a hóditó spanyolok teljesen kiirtották és helyettük rabszolgáknak Afrikából négereket hoztak be. A négymilliót kitevő lakosság a következőleg oszlik meg: két millió fehér, egy millió néger és egy millió mulat. Kuba szigete a mexikói öbölben közvetlenül a ráktéritő alatt fekszik. Állandóan nyár van. Hőmérséklet maximuma 33 fok, minimuma 14 fok. Nagy kiterjedésű őserdők már nincsenek, a civilizáció megszüntette. A növényzet tropikus, buja. Gyümölcs sok van és olcsó : ananász, narancs, grape, fruist, banán. A cukor kilója húsz fillér. Állatvilágának nevezetessége a néma kacsa és a néma kutya. Növényvilága külön mint érdekesség említhető fel a guaó nevű fa, melynek az az érdekessége, hogy aki a fa alá fekszik, annak a teste megdagad, meghízik. Ez a fa mérges kigőzölgésből van. A hisó kúra eszerint Kubában nagyon egyszerű. Ha pedig véletlenül a fanedve a test valamely részét éri, az kisebedzik. A kisebb papságnak vagyona itt sincs- Átlagos jövedelme egy papnak 180 pengőre tehető. Benszülött pap csak 29 van Ä szigeten 200 plébánia van. Ezenkívül nagy számú szerzetes is tartózkodik a szigeten. A pasz- toráció a viszonyokhoz képest igen jó. A sziget földje igen jó. Szűz talaj. A trágyázás ismeretlen fogalom. Államnyelve a spanyol. A megélhetés igen olcsó. Egy kilogramm marhahús 50 fillér. Egy kilogramm szemeskávé három pengő. A kenyér ellenben drága, kilógrammja egy pengő. Munkanélküliség nincs. A kormányzat fassiszta irányzatú. Kuba szigetén csak két párt van, kormánypárt és ellenzék. Ha a kormány vál tozik, úgy az összes közhivataluokokat is kicserélik a minisztertől kezdve a legutolsó utcaseprőig. Nyugdíj ismeretlen fogalom. Itt mindenkinek hivatalnokoskodásának ideje alatt kell a nyugdíjról gondoskodni. A néger nők igen szeretik festeni magukat. A rúzs, púder és a többi itt nagy keres letnek örvend. A gyermekek tiz éves korukig nem viselnek ruhát. Főtermény a rizs, kávé, cukor és a legfinomabb dohány, amelyből a „Havannáikat gyártják. Erdei Ferenc, mint a szeminárium gondnoka, paptársai élelmezéséről gondoskodik. Akármilyen szakácsot fogadott, az ételekre mindig panasz volt. Gondolt egy nagyot és merészet. Magyar szakácsot fogadott és magyar ételeket főzetett. Azóta panasz nincs. Mindenki meg van elégedve. A magyar szakács és a magyar étel diadalt aratott Havannában. A főtt tésztát nem eszik. A fánkot és a sült tésztákat annál jobban kedvelik. Magyarországról a kubaiak semmit sem tudnak. A magyarokat cigányoknak képzelik, akik sátorban laknak A műveltebb kubai csak a magyar zenét és Liszt Ferencet ismeri. Kubában nagyban készülődnek a Budapesten megtartandó eucharisztikus kongresz- szusra. Eddig tartott Erdei Ferenc kubai szalézi nagyon érdekes előadása. Búcsút veszünk s a gyulai szalézi intézet csendes falai közül visszatérünk a zajos életbe. . . 1G2^> magyar mezőgazdasági nannkás megy Mémetomágba A Népszava c. újság, mint megírtuk nagyon elitéli a Békést, mert, hogy nem követ el mindent abban az irányban, hogy a Németországba menni akaró mezőgazdasági munkásokat nem beszéljük le szándékukról, mert hisz — írja a Népszava — oda éhezni mennek ki. Ejnye, gondoltuk, jó lesz már mégegy- szer utána nézni ennek a munkásügynek, mert hiszen mi csak vidéki „hirharsona“ vagyunk, a Népszava pedig internacionalis (I. II. v. III. ?) világorgánum. Elkezdünk böngészni abban a szerződésben, amelyet a munkások és munkaadók kötnek egymással és megállapítottuk, hogy nem fognak a magyar munkások éhen halni Németországban, de még arról is szó van ott, hogy a munkaadó nemek szerint elkülönítve, tiszta és tisztességes hálóhelyet kell biztosítson a munkásoknak külön rendes mosdóhelyiséggel. Azután meg figyeljünk csak egy kissé- Véleményünk szerint igaza van a budapesti Erzsébet kenyérgyárnak : „Kóstolja meg, aztán beszéljen“. A németországi munkásviszonyokba nem e sorok Írója, hanem a tótkoinlósi munkásság kóstolt bele és az eredmény az, hogy a vármegye valamennyi falujából-váro- sából Tótkomlósról jelentkeztek legtöbben, nevezetesen innen 214 munkás megy Németországba, míg a 30,000 lakosú Békésről 146, Gyula városából pedig csak 63. Igaz, hogy könnyen sejthető oldalról iparkodtak minél erősebben eltanácsolni a jelentkezni akarókat, sőt a már jelentkezetteknek is mintegy három százalékát sikerült j visszalépésre birniok. Nem jelentkeztek munkások Gyulaváriból é- Mezőberényből. Beszéltünk Spilka Imre gazdasági felügyelővel, aki a munkásszerződtetéseket magyar részről intézte és ő kijelentette, hogy szorgalmas, takarékos munkás 350 márkát tisztán hazahozhat. Minden munkás kap takarék- könyvet, heti keresetéből annyit, amennyit akar, takarékba tesz. Ezt a betétet átutalják ' a munkás magyarországi lakóhelye szerint j illetékes hitelszövetkezetbe. Ha a munkás erre , Írásbeli felhatalmazást ad, itthon levő hozzátartozói a betétből saját céljaira a munkás által megjelölt összeget kivehetik. A munkások csoportonkint egy-egy szakácsnőt választanak, aki az ételt a csoport számára megfőzi. Ezt a munkaadó ugyanolyan díjazásban részesíti, mint amennyit a női munkások átlag keresnek. Hetenként, vagy kéthetenként ellenőrök járják végig a munkahelyeket. Meghallgatják a munkások és a munkaadók kívánságait és panaszát s az esetleg felmerült vitás kérdésekben a helyszínen azonnal határoznak. Tehát ilyesféleképpen fog igazodni annak a 967 békésmegyei és 653 csanádmegyei, összesen tehát 1620 magyar munkásnak a sorsa, akik most idegenben mennek kenyeret keresni. Ismételjük, nem tartjuk mi ezt ideális állapotnak, hogy a kényszer kiviszi a magyar munkást messzi idegenbe. De az a véleményünk, hogy a munkásság ezzel az idegenben dolgozással csak nyer, nemcsak anyagiakat, hanem szélesebb látókört és itthon hasznosítható tapasztalatokat.
