Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-23 / 114. szám
2 BÉKÉS 1937 május 23 csönöket folyósít 341 7*v Kííl előnyös feltételekkel. Elfogad betéteket betétkönyvecskére vagy folyószámlára, kedvező feltételek mellett. Ezüst és aranypénzt bevált Idegen pénzt vesz, elad és átutal Tűz stb. biztosításokat felvesz Tüziía részletfizetesre is kaphat'). Törvényhatósági bizottsági tagokat választanak a békés- megyei orvosok Mujus hó 30-án választanak a békésvármegyei orvoskamarai tagsággal rendelkező «rvosok három rendes és két póttagot a vármegye törvényhatósági bizottságába. Értesüléseink szerint a korteskedés élénken folyik. ii liiii'iimiwiiHHm muni n«m mii'nmiiiiwr.HTmngum n r t j ' TiTniimimiTiiiiniiriraTrji Könyv nap A belügyminiszter rendeletben hívta fel az alispánt, hogy a junius 1—2 3án rendezendő könyvnap ügyét karolja fel és iparkodjék hathatósan támogatni. Filléres gyors indal májas 30-án vasárnap Sarkadról—Szeged Rókusra Gyulán is fel lehet szállni. A magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetőség legalább 500 utas jelentkezése esetén folyó hó 30.-án vasárnap filléres gyorsot indít Sarkad állomásró 1-Szeged-Rokus állomása. A menettéri jegyára bármely felszálló állomásról 2-90 pengő. Indulás Sarkadról reggel 6 órakor. Gyuláról reggel G óra 20 perckor és Békés-Csabáról reggel 6 óra 50 perckor. Sz. Rókusra érkezik délelőtt 8 óra 33 perckor. Sz. Rókusról vissza indul este 20 óra 28 perckor. Csabára este 21 óra 49 perckor, Gyulára 22 óra 28 perckor. Sarkadra pedig 22 óra 50 perckor érkezik. A filléres gyorsra a díj előzetes befizetése mellett előjegyzést az államvasutak pénztára már elfogad. Vármegye! feis hírek Békéscsaba: Junius 5-én az Evangélikus Nőegylet tombolával egybekötött kerti ünnepélyt tart a Teleky-utcai Szeretet- házban. — Május 25-én közgyűlést tart a Békéscsabai Iparos Daloskor az Iparostanonc- iskola tanácstermében. — A jövő héten hétfőn és kedden indulnak el a békéscsabai állomásról a békésmegyei munkások. — Május 23-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor a csabai városháza nagytermében avató disztá- bor lesz, amelyen Rajniss Ferenc dr. is részt yesz. Békés, Nagysikerű tüzoltóbemutatót rendeztek a békési önkéntes tűzoltók a fizetéses tiizörökkel együtt. — A rosszerdei tanyákon nagysikerű zászlószentelési ünnepélyt tartottak. — Tizenegy napos tanulmányútra megy a Dunántúlra harminc békési kisgazda. Szarvas. Az Országos Evangélikus Tanáregyesület ez évi közgyűlését Szarvason tartotta meg. Orosháza. Pintér Imre kereskedő másféléves kisfia leforrázta magát. Súlyos égési sebeket szenvedett. — Orosházán vasárnap 23-án ünnepélyes istentisztelet keretében hirdetik meg a Szent-évet. Kik fizetnek Gyulán A Gyula megyei város adóhivatala által összeállított kimutatás alapján az alábbiakban közöljük azok nevét, akik Gyulán százholdon felüli földbirtokkal rendelkeznek és a legtöbb földadót fizetik. Tizenkét ilyen adózó van. Névszerint a következők : földadó 1. Gyula megyei város 5387-30 P 2. Najmann János földbirtokos 825-86 „ 3. özv. Drágán Simonné , 788-08 ,, a legtöbb föld; adót 7 M 4. K. Schriffert József ö. fbirtokos 786-69 P 5. Csatlós Balázs 77 692-42 „ 6. M. Kempf József 77 593 38 „ 7. C. Kiss József sn 580-84 „ 8. F. Schriffert Béla 77 466-29 „ 9. Dr. Szikes György 77 433-18 „ 10. Dr. Kaczvinczky József 77 366-83 „ 11. Góg János 363 83 „ 12. Kehrer Károly T> 267.71 „ Még egy néhány szó a tűzvédelemről Ismételten rámutatott a „Békés“ Gyula város tűzvédelmi felkészültségének hiányaira. Ezek a hiányok olyan természetűek, hogy sok esetben nem tud a tűzoltóság olyan eredménnyel közreműködni a tűzkár elhárításában és csökkentésében, mint azt megfelelő adottságok mellett megtehetné. Rámutatunk a hivatásos tűzoltók csekély létszámára, de ktilönö sen a szertárak, autógarázs nem megfelelő' elhelyezésére és arra, hogy a meglevő egy darab fecskendő-autó kevés, különösen mert az uctai locsolást is ez az autó látja el. Felkerestük dr. Varga Gyulát és cikkeinkre utalással, megkértük, ismertesse velünk a város vezetőcégének ez irányú felfogását és terveit. A cikkekben foglaltak — mondotta a polgármester - általában igazak. Tudjuk mi azt, hogy kevés a létszám, hogy a szertárak elhelyezése nem megfelelő, azt is, hogy a meglevő egy tűzoltó-autó kevés. Kevés és túl . nagy. Negyven hektoliter vizet ;vesz fel egy- I szerre ezzel a negyven métermázsás megter- j heléssel nehézkesen mozog és nagyon romlik. ' j Annakidején országszerte, úgy a fővárosban | is az volt a felfogás, hogy minél nagyobb viz- I mennyiséget vigyen magával a tűzoltó-autó, | ezért szerzett be Gyula városa is ilyen tipusu I autót. Könnyű, felényi víztartálya, gyorsabb és kevesebb fenntartási költséget igénylő autóra lenne szükség, amelyen elhelyezést találna a legénység, az agregát is. Csakhogy üt jön újból a de : nincs a városnak pénzp Én a Békés cikkeit felviszem Budapestre, bemutatom az országos tűzrendészed felügyelőnek és talán az ő támogatásával sikerül majd valamilyen megoldást találni. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tűzvédelmi viszonyok megjavuljanak, de természetesen az utcai öntözést sem hanyagolhatjuk el, sőt még a fokozás volna kívánatos. Eddig szólt a polgármester idevonatkozó nyilatkozata ; a magunk részéről csak örülünk, ha szerény sorainkkal sikerül közérdekű feladatok megoldását, ha csak néinikép is, előbbre segíteni. Egy-két szó a „neobarokk hodályról“ Még a Viharsarok megállapítása előtt kedvenc témája volt sokaknak a polgári fiúiskola lecsepüiése. Elnevezték azt „neobarokk hodály“-ig mindennek, csak jónak nem. | Elmondották, hogy a hatalmas, luxusépület egy része használhatatlan, más része pedig üresen áll, még csak be sincs rendezve. Tudtak ugyan már többszörös tapasztalásból, hogy nem olyan az ördög, mint amilyenre festik, mégis olyan egyértelmű volt ez a csepülés, hogy bizonyos mértékig már szinte kezdtünk hinni is benne. Hogy a dolgok állásáról bizonyosságot szerezzünk, elmentünk megnézni milyen is bát ez a neobarokk ho- dály a valóságban. Tarpai Ottó igazgatótól kértünk engedélyt az épület megtekintésére, aki készséggel végigvezetett az egész épületben. Ekkor azután megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy a gyulaiak nagyrésze nem ismeri városát, nem tudja, mije van, de különösen nem ismeri azt, amit leszól. A látottak alapján kijelentjük, hogy a polgári fiúiskola Gyula kulturális életének egyik legjelentősebb tényezője. Kiváló pedagógusok, művészek, tudósok állnak ott a nevelés és tudomány szolgálatában. A földszint jobb szárnyán van a városi muzeuin. melynek részletes ismertetésére más alkalommal térünk rá ; most csak annyit jegyezünk meg, hogy az illetékesek megállapítása szerint úgy anyaga, mint elrendezése és vezetése tekintetében a vidéki múzeumok között a legelsők között levő mintaintézmény. Implom József tanár szakértelmének és fáradhatatlan buzgalmának köszönhető, hogy a múzeum arra a nivóra került és hogy azon meg is maradt, sőt fejlődő irányzatú. A földszint baloldali szárnyán van a kö- | zel tizezerkötetes városi könyvtár és olvasó- i terem ugyancsak Implom tanár vezetése alatt. I Itt csak az a sajnálatos, hogy anyagiak hiá- j nyában a könyvtár olvasóterme csak heten- I ként kétszer áll a közönség rendelkezésére. A folyosók falain nagy szakértelemmel | elrendezett képsorozatok ismertetik meg a polgári és a tanonciskola növendékeivel Ma- ; gyarország és Gyula város történelmének ki- ! emelkedőbb mozzanatait. Majd a festőművészet klasszikusainak ! színes reprodukciói gyönyörködtetik és oktat- I ják a szemlélőt. A napfényes Olaszország leg- í szeb vidékeit és városait ábrázoló tizenkét i festmény került néh. Göndöcs Benedek adományából az iskola falaira. De szemléltető sorozatban tanulmányozhatjuk a folyosón a ma- í gyár népviseletet, általában a ruházkodás, a I lábbelivíseiet fejlődését a legrégibb időktől I napjainkig. A női hajviselet történetével is | megismertet egy képsorozat. A második emeletet a tanonciskola ! termei foglalják le. ügy az inasiskolai termek, | valamint a polgáriiskoia elsőemeleti termei | tiszták, világosak és a legmodernebb beren- I dezésüek. Feltűnő, hogy a padokat még az | inasiskolában sem karcolták, faragták össze. | Ezzel szemben a falakon rajzok, művészi fai- 1 festmények, az egyes ipari szakmák szerszá- ! mai, gyártmányai. Az egyik teremben egy. kerámiai táblácska sorozat van, amely azt igazolja, hogy Gyulán is lehetne hires kerámiai ipart létesíteni. A tanítványok, elsősorban a szobafestők és cimfestők fali frízei és az ajtók felett levő háromszinü ékítményei diszére válnak nemcsak a tanulóknak, hanem tanítómesterüknek és nem utolsósorban az iskola művész tanárainak. A polgári iskolában Técsy tanár adja meg az alapot a tehetséges tanulók továbbfejlődésére, akinek művészetét ismeri Gyula város közönsége. Ugyancsak ismeri Kovács Lajos tanár sok derűt fakasztott szellemes, művészi karikatúráit, aki az iparostanonciskola rajztanára. Már kevesebben ismerik Kiss Sándor ugyancsak tanonciskolái iparművész tanár munkásságát. Pedig munkái elsőrendű mü- vészkészségről tanúskodnak. Művész kezének nyomai, irányítása meglátszik azokon a szép színezésű, magyaros fali és menyezet díszítményeken, melyek a tantermek és folyosók falát ékítik. Az ajtók felett a magyar történelem kiváló alakjait: Szent Lászlót, Szent Istvánt stb. látjuk művészi falfestményeken. A magyar történelem szemléletes oktatása ez. Történelmünk leggyászosabb korszakának, trianoni megcsonkitottságuuk éveinek megrázó művészi falfestményekben való lerögzitését i látjuk az egyik ajtót felülről félmagasságig
