Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-21 / 112. szám

LXiX. évfolyam H2. szám %niüt 1837. május 21 péntek BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal fiynla Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő ; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér ISTEN HOZOTT Az olasz királyi és császári pár ven­dégül érkezett magyar földre. A május minden megvesztegető bájával pompázó magyar földre, ahol nem idegen a római légiók büszke jel­vénye, a sas. Másfélezer esztendővel ezelőtt, amikor még nem magyar hon volt ez a föld, Pannóniában járt már a római sas, a világ­hódító birodalom ősi jelvénye. Idehozta erre az Antin kultúrát és -annak kőmaradványait ke­gyelettel őrzi az ezeréves birtokos, a magyar. És ezer esztendő óta érzi, hogy ez a klasszi­kus kultúra, amely itthagyta maradandó nyo­mait, elválaszthatatlan kapcsolatot teremtett az örök város, Róma és Budapest között. Az olasz királyi és császári párt trianoni szegénységéhez mérten valóban fejedelmi pom­pával köszöntő magyar főváros és az egész ország népe tudja, érzi a látogatás nagyjelen- tőségét, tudja, hogy történelmi pillanatokat él. És emlékszik. Az ünnfep felemelő hangulatá­ban visszaszáll képzelete a messze múltba, mikor az Országépitő, az első magyar király Rómából kérte és meg is kapta a pápától a közjogi fogalommá magasztosult Szent Koro­nát. Emlékszik az Anjouk dicső uralkodására, amikor nagy volt a magyar és magyar ten­gerbe hullt le Észak, Kelet, Dél hullócsillaga. Emlékszik igazságos Mátyásra, a Corvinákra, a bolognai, páduai magyar diákokra, akik olasz földön szerezték meg a bölcsességet, amellyel Magyarország földjén igazgatták az állam gazdálkodását. Emlékezik Kossuth La­josra, aki olasz földön kapott második hazát, Garibaldi harcaira, amelyekben olyan dicső rész jutott Türr István tábornoknak és Tüköry ezredesnek . . . Végül kegyeletes érzéssel pi­hen meg a visszanéző magyar emlékezete a római paktumnál III. Viktor Emánuel olasz király és császár és Mussolini baráti gesztu­sánál, annál a kéznyujtásnál, amely kiemelt minket társtalan elhagyatottságunkból Tri­anon után. Ki ne értené meg ezeknek az eleven emlékeknek hatása alatt, hogy minden ma­gyar szív örömmel dobbant meg, minden ma­gyar szem csillogott, amikor az ősi sasjelvényes légiók koronás ura hitvesével együtt magyar földre érkezett. A római sas, amely a hármas paktummal felújított és megpecsételt olasz — magyar barátság ujraébredése óta diadalma­san járta be Abesszínia szikláit és mezőit és amely feltámasztotta a régi római impériumot Keleten, dicsőségben megfürödve csillognak a magyar szemek előtt. És nekünk oly jóleső, oly felemelő tudat, hogy mi még a dicsőséges csillogás előtt, azokban a borús időkben, ami­kor olasz barátaink a legnehezebb diplomá­ciai, sőt bojkottharcot vívták, mellettük állot­tunk, hívek voltunk hozzájuk. Ennek a hűségűnknek, ennek a becsü­letes baráti érzésünknek és ténykedésünknek elismerését is kell látnunk abban, hogy a legfőbb olasz Hadúr, a légiók ura ma itt van közöttünk, itt jár az ősi magyar földön. Min­den lépését, amit ezen a rögön megtesz, a magyar nép Isten áldását kérő, köszöntő fo­hásza kiséri! A hullámvölgyből felfelé emelkedő kis magyar hajó egész legénysége a födélzeten áll és zászlót lenget a királyi vendégek felé. Különösen ma érzi látogatásuk világpolitikai súlyát, amikor a népek nagy törvényszéke előtt vissza perli a magyar nép ezeréves jogait. Köszöntjük tehát őt és felséges hitvesét magyar szeretettel, magyar hűséggel, hálás köszönettel, illetve hódolattal. Érezzék magú kát itthon a mi ezeréves hazánkban, ihlesse meg szivüket-lelküket ennek a tavaszi nász­ruhába öltözött földnek illatos lehellete és vigyék el magukkal szép, dicső hazájukba örökös emlékként azt a tudatot, hogy egy nemzetet ismertek meg szerény hajlékában, A hitélet elmélyül és Lindenberger János A két római kát. főpásztor, Uzdóczy-Zad- ravetz István felszentelt püspök és dr. Lin- denberger János, apostoli kormányzó május 2-a óta járják Békésvármegye és csonka Bi­har bárándi esperesi kerületének falvait és városait. Bérmálási körúton vannak. Amer­re járnak, mindenütt lelkes szeretettel fogad­ják a római katolikus hívek tömegei. Krisztus apostolaiként fáradhatatlan buzgalommal tel­jesítik szent hivatásukat. Hogy olvasóink képet nyerjenek erről a hatalmas lelkipásztori munkáról, alább közöl­jük a két főpap bérmálási kőrútjának prog­ramját, amelyet dr. Lindenberger János, apos­toli kormányzó volt szives munkatársunkkal közölni. Május másodikén — mondotta az apos­toli kormányzó, — Bárándon bérmált a püs­pök ur. Másnap Berettyóújfaluban, ahol az ünnepélyes fogadtatást Biharmegye főispánja rendezte, majd Biharkeresztes, Fúrta, Hosz- szupályi stb. után 8-án Ujirázon volt bérmá­lás. Ujiráz a váradi káptalan telepítése, a káptalan ugyanis már a nyolcvanas években komoly telepítést végzett. A község templo­mát a káptalan egyik kiváló tudós tagja, Bu- nyitay Vince építtette, a káptalan pedig isko­lát építtetett és gondoskodott úgy annak a fenntartásáról, valamint a lelkészi javadal­mazásról. Kilencedikén már Komódiban voltunk — folytatta tovább a főpap. — Ez uj r. kát. egyházközség, ahol a reformáció ideje óta nem volt bérmálás, amint nem volt Vésztőn A gyulai városi adóhivatal kimutatása szerint Gyula megyei városban tizenhat adó­fizetőnek van százezer pengőn felüli vagyona. A névsor a következő: 1. Gróf Almásy Dénes nagybirtokos tiszta vagyonérték 5.075.485 pengő. 2. özv. gróf Voracziczky Jánosné nagy- birtokos tiszta vagyonérték 1.114.826 pengő. 3. Reisner Ede gyárigazgató 252.320 pengő. 4. Stéberl András gyáros 233 575 pengő. 5. Gyulai Czinczár Dezső gyáros 220.346 pengő. 6. Dr. Regdon Sándor kir. járásbiré 209.204 pengő. A Népszava c. újság, — amelynek sza­va igazán nem a népé, legalább is nem a ma­gyar népé — bele-belemar a Békésbe. Szerdai számában azért mordul keményen reánk, mert mint mondja, mi valósággal őrjöngünk örö­münkben, hogy a magyar mezőgazdasági mun­kást Németországba viszik ki kapálni. Hogy ezt az állítását igazolja, elöljáróban elmondja, hogy a magyar munkások a német munkások 40—50 pfeniges órabére helyett, csak 18—25 pfeninges bért kapnak és — fűzi hozzá — a kiszállítandó munkásoknak csak a kenyér és főzelék ellátását biztosítják. amely nemzet méltó a barátságra épugy, amennyire hivatott államalkotásra és ősi föld­jén történelmi hivatás betöltésére. Ier|ed — mondja dr. apostoli kormányzó sem, ahol tizedikén bérmált Zadravetz püspök őkegyelmessége. Tizenegyedikén Szeghalmon, tizenkettedikén Körösladányban, 13-án End- rődön, 14-én Kondoros-tanyán, 15-én Mező- berényben, ahol Gáspár István, plébános a pápai kamarási kitüntetést adta át. Békéscsabán május 16-án, 17-én volt a bérmálás, ma itt vagyunk, 20-án Újkígyósra megyünk, 21-én Dobozra, majd 22-én Békés, 23-án Sarkad, 24-én Csorvás, 25-én Gerendás következik. Huszonhatodikán Gyomán lesz bérmálás, melynek végeztével Békéscsabára megy vissza a püspök, ahol harangot szentel. 27—30-ig Szarvason, Kondoroson, Békésszent- andráson és Orosházán lesz bérmálás, 31-én pedig Gyopárhalmán. A jövőhónap első nap­ján Gerendásra, másodikán Nagyszénásra, har- madikán Füzesgyarmatra, negyedikén Bucsa telepre megyünk. Hatodikán és hetedikén Debrecenben bérmál a püspök ur és ezzel a bérmálási körút be is fejeződik. Megjegyzem még — fejezi be nyilatko­zatát dr. Lindenberger János, apostoli kor­mányzó — hogy május 23-án lesz a Szent Ev ünnepies megnyitása, melyet Gyulán és Békéscsabán a püspök ur fog végezni. Nagy lelki öröm tölti el úgy a püspök ur, valamint az én lelkemet, hogy a hitélet elmélyülését és terjedését láthatjuk. A jó Isten éppen a mai korban, amikor Istentől annyian fordulnak el fokozottabb buzgóság- gal tölti el a lelkeket és erősiti a vágyat a legigazabb érték, a vallásos hit iránt. 7. Dr. Novák Kamill földbirtokos 208.424 pengő. 8. Dr. Zöldy János orvos 184.345 pengő. 9. Dr. Széli Imre orvos 182.243 pengő. 10. Läufer Sándor fakereskedő 176.215 pengő. 11. Winkler Lajos gyógyszerész 124.560 pengő. 12. özv. Diósi Lajosné 124.500 pengő. 13. özv. Drágán Simonné földbirtokos 115.258 pengő. 14. Vilii János háztulajdonos 115.050 pengő. 15. özv. Nájmann Györgyné földbirtokos 113.590 pengő. 16. Dr. Szikes Györgyné földbirtokos 112.910 pengő. íme tehát, a Népszava a szokott módján megint igazat ir, de nem egészen. Tudva és akarva valótlant állít, amikor a mi őrjöngő örömünkről ir. Nem a mun­kások (nem önkéntes) filléreiből élő Népszava, nem örülünk mi annak, hogy a magyar mun­kások ezreinek messze idegenben kell munká­ba állani, mert ez a föld nem tud kenyeret adni nekik. Nem tud pedig azért, mert votl Magyar- országon 1918-as őszirózsás lázadás és volt 1919-ben 129 napos vörös őrület. Akkor pedig igazán nem mi őrjöngtünk örömünkben. Hogy Kik a leggazdagabb emberek Gyulán ? A Népszava, a Békés és a lelkiismeret

Next

/
Oldalképek
Tartalom