Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-20 / 111. szám
BÉKÉS 1937 május 20 hanem igen nagy jelentőségű propagativ hatása is volna. Az alapadottságok már megvannak. Nagy örömmel látom, hogy Gyulán ilyen nagy közönsége van az általában nem nagy látogatottságu atlétikának. Fejlett gyulai sportéletről tanaskodik a jó pálya. A pálya jóságát bizonyítja, hogy sikerült rekordot javítani. De jó volt a rendezés, a versenyszámok lebonyolítása is. Eddig tartott Szabó Miklós nyilatkozata és bár ne hangzottak volna el szavai pusztai kiáltó szó gyanánt. így beszél a magyar sportnak, sőt a magyar nemzetnek ez a két büszkesége. Egyszerűen, kedvesen közvetlenül Intelligens egyéniségük teszi természetessé, hogy lényükben semmi nincs a primadonnáskodó pózból. Az érzik meg rajtuk, hogy a sport lelkes bajnokai, akik elsősorban nemzetük érdekében örülnek elért szép eredményeiknek. Ilyen értelemben vált a sport a nemzeti élet jelentős tényezőjévé az ókori Görögországban, ilyen értelmű tényezőjévé kell, hogy váljon a magyar nemzet életében. Politikai széljegyzetek Sí vis pacem ... A honvédelmi tárca költségvetési vitájában Rőder Vilmos honvédelmi miniszter nagy szabású beszédet mondott s energikus szavakban állapította meg, hogy fegyverkezési egyenjogúságunk s ami ezzel egy : önvédelmi jogunk sem jogilag, sem gyakorlatilag nem vitatható. A békeszerződések katonai határoz mán yai erőszakosak és igazságtalanok s érvényben maradásuk nemcsak a magyarság, hanem Európa szempontjából sem kívánatos. Egy állam le- fegyverzettsége ugyanis csak a szomszédos államok étvágyát növeli s ennek következtében uj háborúk és uj igazságtalanságok melegágya. A magyarság tehát, ha kiharcolja magának a fegyverkezés egyenjogúságát, nemcsak a saját maga, hanem Európa békéje érdekében is cselekszik s ha a nyugati hatalmak békevágya őszinte, akkor ez az egyenjogúság már is elismertnek tekinthető. Ha békét akarsz, készülj háborúra, vagyis fegyverezd föl magád, nehogy fegyvertelenséged támadásra késztesse ellenfeleidet. Sok bölcsességet formuláztak meg a rómaiak, csak kissé szomorú, hogy a „Si vis pacem, para bellum“ bölcsességére nekünk kell figyelmeztetnünk Európa politikai urait. Reméljük, hogy végre nem hiába. * Kisebbség és nagyság A magyar kormányelnök finom figyelmeztetésül a magyarországi kisebbségek helyzetével is fog’alkozott s megállapította azt az általánosan tudott és a kisebbségek által is elismert tényt, hogy nálunk sem az idegen név, sem az idegen származás, vagy auyanyel- viiség nem jelent jogbeli megkülönböztetést, mindenki egyforma úgy a törvény előtt, mint a kulturális igényei kielégítése lekintetében, legyen magyar, vagy bármilyen nemzetiségű. Nálunk az objektiv kisebbségi közvélemény nem emlegethet sérelmeket s ez a kisebbségi helyzet a nagyarság erkölcsi nagyságát dokumentálja. Ezzel szemben ? Darányi Kálmán finom hallgatása okos és sokatmondó volt. * Budapest — Berlin Mint ahogy annak idején, 1815-ben, a szentszövetség és a politikai harmóniák, az államvezetés formájának hasonlósága alapján jött létre, a szövetségi rendszerek nagyrészt ma is világnézeti rokonság szerint alakulnak ki. Elég utalni ennek igazolására a jobb és baloldali államok már kialakult, vagy alakulóban levő barátsági rendszerére s többek között arra az elrendeződésre, amely a baloldali forradalmak elleni küzdelem jegyében történik. E nagy rendszerekben nekünk is helyet kellett keresnünk s meg is találtuk azt Olaszország és Németország oldalán. Ez az orientáció természetesen kötelezettségekkel jár s ezek közé tartozik például az is, hogy e belpolitikai államok belpolitikai lényeit és rendszerét ne bírálhassuk s különösen ne a gáncsoskodás hangján A belpolitika különben is magánügye az államoknak, Ítélkezni felette tehát illeték- j télén beavatkozásnak számit, abban az esetben pedig, amikor egy állam a másik oldalán akar céljai közelébe férkőzni, annak magánügyeibe beleszólni nemcsak illetlen s jogtalan, hanem veszélyes is. Darányi miniszterelnök ezzel a kérdéssel s a magyar nyilaskeresztes mozgalommal, valamint a magyarországi német kisebbség helyzetével igen bölcs és igen megszívlelendő beszédben foglalkozott s annak szükségét hangoztatta, hogy ezeket a kérdéseket egymástól teljesen függetlenül kell elbi- ' rálni. Foglalkozott a sajtóval is és kiemelte, hogy a sajtó főcélja az, hogy mindenek fölött a nemzet igazát szolgálja. Ennek a megállapításnak finom a célzata, de bízunk benne, hogy ahová adresszálva volt, megértették s a jövőben több mérsékletet tanúsítanak az oktalansággal és udvariatlansággal való kacérkodásban. Az Idegenben dolgozó megbetegedett mnnkások gyógykezelése Nagy szociális jelentőségű rendeletet bocsátott ki a belügyminiszter Ő3.533—1937. Vili. 1. szám alatt. E rendeletben szigorúan utasítja a miniszter az illetékes hatóságokat az 1898. évi H. t. c. 33 §-nak betartására E szakasz rendelkezései szerint ugyanis a munkaadó a munka közben megbetegedett idegen községbeli munkás gyógykezeltetéséről és ellátásáról legfeljebb nyolc napig gondoskodni köteles A múltban gyakran előfordult az az eset, hogy a munkaadó fenti törvényszakaszt tévesen magyarázva a munkás gyógykezeltetésével és ellátásával felmerült költségeket a munkás megszolgált munkabéréből levonta. A jövőben szóbanforgó költségeknek a betegség első nyolc napjára első részét a munkaadó a sajátjából köteles fedezni és ezen a cimen a munkabérből semmit sem vonhat le. A miniszter rendelete szerint idegen községbeli munkásnak azt a munkást kell tekinteni, akinek állandó lakóhelye nem az a község, amelynek területén a munkaadó birtoka van. Gyógykezelés alatt orvosi kezelést kell érteni, a nyolc napi idő számítása nem azon a napon kezdődik, amikor a munkás megbetegedett, hanem azon a napon, amelyen a beteg gyógykezelése és ellátása tényleg megkezdődött. Ellátás alatt ilyen esetben nem a szerződésszerű járandóságok kiszolgáltatását, hanem az orvos részéről rendelt élelmezést kell érteni. Vármegyénk és az alföldi öntözés Irta : Dr. DARÓK JÓZSEF, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület titkára. A nagy világégés nyomán bekövetkezett világgazdasági válság az egész földkerekségen nagy munkanélküliséget idézett elő, amely az adózó és fogyasztó népesség vásárlóképességének csökkentését vonta maga után. Az államok legkiválóbb közgazdászai tanakodtak a válság megoldásának lehetőségein. Bizottságokat alakítottak és kivételes intézkedéseket léptettek életbe a már katasztrofális méreteket öltő krízis leküzdésére Ezek az urak azonban később rájöttek arra, hogy a megoldásnak egyetlen és hatásos módja az, hogy visszacsinálják az úgynevezett leépítéseket és a munkanélküliség okozta szegénység több milliós hadseregét hatalmas közmunkák megindításával munkábaállitják. És ma már beigazolt tény, hogy minden ország minden külső segítség nélkül is jelentékenyen enyhíteni tudja a válságot, amely — a rövid ideig tartó konjunkturális időket leszámítva — közel két évtizede nyomja az emberek vállait. A gazdasági válság ilyeténformában való leküzdésében Amerika járt elől nagy öntöző müveinek megépítésével. Amerika hatalmas öntöző müveket épített, mint amilyen a Hover gát, amely a Colorádó, lm periál és Coachella folyók völgyeit látja el öntözővízzel. A két év előtti aszály és ennek az öntözőmüvek nagy sikerei arra az elhatározásra indították az amerikai kormányt, hogy az öntözés kiépítését a legnagyobb mértékben folytassa és Amerika folyóit a lehetőség legszélső határáig kihasználva az öntözés céljaira hasznosítsa. Amerika igy néhány év múlva 30 millió akernyi újabb terület öntözésével készül el. De felsorolhatnám egész sorát azoknak az Amerikánál sokkal kisebb és szegényebb államoknak, amelyek folyóiknak eddig többnyire haszontalanul elfolyó vizét a mezőgazdaság-kultura céljaira kezdik hasznosítani. Nálunk is Magyarországon olyan közmunka, amely gyökeres változást hoz az Alföld nehéz gondokkal küzdő népmillióinak életében, csakis az Alföld mezőgazdaságának (ahol arra lehetőség kínálkozik) öntözőgazdálkodásra való átállítása lehet. Kormányunk belátva e kérdésnek roppant és most még fel sem becsülhető fontosságát, azt a megvalósítás stádiumába jutatta és a munka már komoly formában folyik előreVármegyénket egészen közelről és komolyan érinti az alföldi öntözés keresztülvitelének kérdése. A vármegye földjét átszelő Körösök és területének jórészét behálózó holtmedrek kitűnő lehetőséget adnak arra, hogy e területen az öntözőgazdálkodás bevezettesen. Vármegyénk főispánja ezt a lehetőséget i felismerve és fontosságát átérezve minden igyekezetével azon van, hogy ez a lehetőség a legteljesebb mértékben kihasználhassák és arra az időre, amire a békésszentandrási duzzasztómű elkészül, a vármegyét illetően egy kész öntözési terv álljon rendelkezésre. Egy héttel ezelőtt tárgyalásra kérte magához az árinentesitő és vizhasznositó tár- '■ sulatok. valamint a vármegyei mezőgazdasági érdekképviselet vezetőit, akikkel igyekezett a kérdés lényegéhez közelférkőzni. A bizottság — amely többek kívánságár» állandósittatott — a szükséghez képest tanácskozik. Tagjai bizonyára előre fogják vinni az ügyet a megvalósítás felé, azonban ez csak akkor fog megtörténni, ha — amint azt Beliczey Géza az értekezleten megjegyezte-kife- lé nem hangoztatunk akadályokat a megvalósítás lehetőségeit illetően. Ma a népek versenyén belül országunk vidékei és vármegyéi között is verseny van az előnyökért. Az öntözés megvalósítását célzó áliami támogatásért is láthatatlan verseny folyik. Akadályok hangoztatása pedig a felső intézőkörökben könnyen azt az elhatározást kelthetik, hogy a támogatás nynjtasson azoknak a vidékeknek, amely akadályokat nem lát az öntözés megvalósításánál. A bizottság — mint fentebb említem - állandónak nyilváníttatott és tovább folytatja működését. Tagjai között szerepelnek a legfőbb érdekeltek: a vízügyi szakemberek és a mezőgazdasági érdekképviselet. Az öntözés kérdése amennyire technikai probléma, ugy- annvira mezőgazda-probléma is. És akkor amikor azt a megvalósulás felé siettetik: az csak a közös egyetértés és egymás akaratának és terveinek megismerésével történhetik meg. A vármegyei gazdaérdekképviselet eb j ben — elgondolásai szerint — segédkezet I nyújt amely kéz ereje — hiszem — nem lesz hiábavaló. Nagy emelkedések a magyar posta első negyedévi forgalmában A magyar posta forgalmában a múlt évben megkezdődött jelentékeny emelkedés, ez év első negyedévében tovább folytatódott. Az előző évi hasonló év negyedévi adatait zárójelben közöljük. A feladott levelek száma 115 millió száz- ] nyolcezer, (106,763.01)0) szaporulat 8'4 millió | levél, 7-5 százalék. Nagy emelkedés van a posta-utalványon feladott pénz értékénél, itt a többlet 19'9 millió pengő, emelkedés 10 százalék. A csekk befizetések is örvendetesen szaporodtak. Az emelkedés 48‘1 millió pengő, vagyis 1T9 százalék. A rádió előfizetők száma csak 4. százalékkal emelkedett.
