Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-08 / 102. szám
Ili«*«. ut«ij4ia» b !>i,utabat LXIX. évfolyam 102." szám. PT?in7Q JL> JC/ XV. JLLf O Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-iitea 7 szám Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. »©BAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér A búza márkázásáról Szüntelen erre gondolunk, mióta keresz- tülvihetetlennek bizonyult az a szép terv, hogy a tiszavidéki buza hírnevét márkázás által biztosítják. A terv — sajnos, — csakugyan keresztülvihetetlen. Nagy kár ez a tiszavidéki gazdákra nézve. De ha nem is valósítható meg a buza- márkázás az egész Tiszavidékre egységesen, minden nagyobb nehézség nélkül meg lehetne valósítani kisebb körzetekben a tájfajták márkázását. így márkázni lehetne a Tiszavidék tájfajtájaként a „Vásárhelyi“, „Békési*, „Szolnoki“ stb. búzákat. A márkázásnak ez a módja is biztosítaná a termelő számára mindazt a jelentékeny előnyt, amelyet az egész Tiszavidék márkázása nyújtott volna. Az ilyen tájfajta márkázás iránt egyes vidékeken már meg is indultak az előkészítő munkák. Saját érdekünk követelni, hogy résen legyünk s ne engedjük, hogy mások megelőzzenek s a hasznot maguk számára biztosítsák. A külföldi piacok megszervezése és megtartása szempontjából igen nagy jelentőséggel bir a buza márkázása. A külföldi piac sokkal szívesebben venné a márkázott búzát, mert teljesen tisztában volna annak minőségével, tulajdonságaival és azok értékével. Ez olyan dolog, amihez a gazda nem ért és nem is tudja kellően értékelni. A gazda tudja termelni a búzát, tisztában van azzal, mi előnyös a buza növény fejlődésére, miképen érhet el nagy terméshozamot, de azt már csak nagyon is hozzávetőlegesen tudja megítélni, hogy az általa termelt buza milyen minőség tulajdonságokkal rendelkezik. A minőségre vonatkozólag azt tudja csak megállapítani, hogy a buza súlyos, acélos és piros. Arrról azonban már fogalma sin< s, hogy a búzából készült lisztben mepnyi és milyen tulajdonságokkal bir a sikértartalom, mekkora a sütőképessége stb. Mindezen belső minőségi értékeket a legjobb molnár szakember sem tudja szemlélet utján megállapítani s csak bizonytalan feltevésekből indul ki. A hosszas gyakorlat által szerzett tapasztalaton alapuló ismeret van segítségére, amikor ezeket az értékeket úgy állapítja meg, hogy jó fogásu a buza. A buza belső minőségének értékeiről csak az szerezhet némi fogalmat magának, akinek alkalma volt végignézni egy ilyen minőségvizsgálatot valamelyik gabona- és liszt- kisérleti állomáson. A márkázás tehát azt jelentené a külföldi vevő számára, hogy feltétlenül biztos minőségi adatokat kapna a vásár- landó búzára vonatkozólag. Ezek után azt mondhatnák sokan, hogy az ilyen buzamárkázás sok utánjárással és bajoskodással jár és ezért nem is érdemes belefogni. Erre a kérdésre nagyon rövid a felelet. Kétségtelen, hogy a márkázás utánajárással jár, különösen eleinte, de ez a munka aránytalanul kevés ahhoz az előnyhöz viszonyítva, amit a márkázás jelentene. Az első két esztendőben a hasznot talán felemésztenék a költségek, de már a harmadik évben legalább tiz százalékkal magasabb árat lehetne elérni a márkázás által. Bizonyos, hogy a márkázást előbb, vagy utóbb be fogják vezetni csak az a kérdés, ki fogja megszervezni. Mert az is bizonyos, hogy aki megkezdi majd, annak több lesz vete a dolga, de több is lesz a haszna. Midőn nyolc évvel ezelőtt a tavaszi budapesti tenyészállatvásár azt igazolta, hogy a törzskönyvezett állatokért magasabb árakat fizettek a vevők, azzal a kérdéssel fordult hozzám az idősebb „jólovu“ Kristó Sándor gazduram, lehet-e itt is bevezetni a szarvas- marha törzskönyvezést s mi kellene hozzá? Azt feleltem, hogy a törzskönyvezésnek nincsen semmi akadálya és nem kell hozzá más, csak akarat. Az akarat megvolt s meg is csináltuk a törzskönyvezést. Most már látják is a hasznát. Ugyanez az eset áll fenn a buza márkázásánál is. Nem kell hozzá más, csak akarat. Ha ötven-hatvan megértő, haladni akaró gazda elhatározza és ha félre tudják tenni a széthúzást, az irigykedést, az önzést, a buza- márkázást két-három év alatt keresztül lehet vinni. Nem kell hozzá sem kormánytámogaMezőberény, május 6. A Bereczky-féle gyilkosság óta nem adódott Mezőberénynek olyan bűnügyi szenzációja, amely annyira megmozgatta volna a falut, mint a jelenlegi. Emberek csoportosulnak az utcán, asszonyok ülnek a házak előtt, s mindegyre azt tárgyalják, hogy vájjon ki volt az a gonosztevő, aki bestiális módon meggyilkolta a község egyik rendőrét. Vannak akik bosszúra gondolnak, mások azt állítják, hogy egy részeg duhaj társaság oltotta ki csütörtök hajnalban Szikora Pál mezőberényi 39 éves rendőr életét. A helyszínen A gyulai ügyészségre csütörtök reggel szűkszavú jelentés érkezett Mezőberényből, amelyen ez áll, hogy Szikora rendőrt hajnali 3 órakor a mezőberényi csirkepiac-téren meggyilkolták. Most itt vagyunk a csirkepiac-téren, a német templom hátamögött, itt történt a gyilkosság. Ezen'a.téren találta meg reggel Jakab István 68 éves napszámos a rendőr kardját és sapkáját a porban. Közvetlenül a templom bátamögött 30— 35 cm-es drótkerítéssel elzárt zugot lát a szemlélő. Ebben a kátyus-zugban találták meg reggel a meggyilkolt Szikora Pál rendőr holttestét. Vájjon, hogy került ide Szikora Pál és miért pont ide. Megérkezett a bizottság A csirkepiac-téren gyülekező emberek erre nem tudnak feleletet adni, ezt a kérdést majd a nyomozóhatóság oldja meg. Csütörtök délután a gyorsvonattal érkezett Szegedről a a csendőri nyomozóosztály vezetője, ő irányítja most a nyomozást. De kiszállt Gyuláról a helyszínre dr. vályi Nagy István vizsgálóbíró, Karolini Lajos dr. főorvos és délután megérkezett Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök is azért, hogy jelen legyen Szikora Pál holttestének fölboncolásánál. A boncolás Künn a falu szélén áll a járványkórház, amely egyúttal szegényház is, most nevezetes esemény színhelye, itt végzik a boncolást. A folyosón Mezőberény kiöregedett szegényei, a kutnál a hullaszállító hordágy, mellette lapos kocsi, amelyen majd hazaszállítják a Zöldfa-utcába a holttestet. Az ajtó előtt áll a meggyilkolt Szikora testvére, Szikora Márton, ő mondja, hogy hét gyermeke volt testvérének, s most a nyolcadik is útban van. Megtudjuk tőle azt is, hogy amikor a meggyilkolt felesége meghallotta a hirt, elájult. Az ajtó előtt már ott van a fekete koporsó, amelybe belekerül Szikora Pál a boncolás után s amelynek fedele lezárja örökre ezt a derék nagycsaládu becsületes községi rendőrt. Aki utoljára beszélt a rendőrrel Schupkégel Mihály községi kocsis jön hozzánk, ő meséli: tás, sem protekció, csak becsületes és erős akarat. Akikben pedig ez a kellék meglesz és a kitűzött feladatot megvalósítják, polgártár- társaik általános tiszteletét és nagyrabecsülését fogják kiérdemelni önzetlen tettükért. A közérdek szempontjából ez olyan nagy horderejű feladat volna, amilyen még kevésvolt ennek a városnak sok évszázados tör, ténetében. (—P.— — Én beszéltem vele utoljára, mert Békésről hoztam a főjegyző urékat haza és azután üresen igyekeztem a helyemre, amikor a téren megláttam az egyik fa mögött lesben Szikora barátomat. Szervusz, mondtam neki, hát te mit leselkedsz itt ? — Nem tudom, válaszolta, de nagyon gyanús, hogy ott a templom mellett az ártézi kutnál valaki oltogatja a villanylámpát. — Hát a köröstarcsai kocsis mikor jön haza ? — Az későbben, feleltem, azután Szikora elindult a templom felé. — Nem templomrablók voltak azok ? — Nem hiszem, nincs ott olyan érték, amit éjszakára ott hagynának. Schupkégel [községi kocsis beszélt tehát utoljára a meggyilkolttal, aki talán azért halt meg, mert egy duhaj társaságot rendre intett, de a gyilkosság hogy történt, még nem lehet megállapítani. A halálos fejseb Szikora Pál fején egy háromszög alakú fejsebet találtak, melyen kiloccsant a rendőr agyveleje. Teljesen szétszakította az ingének gallérját az elvetemült gyilkos, aki a szomszédos telken keresztül menekülhetett el. Óriási dulakodás lehetett a rendőr és a gyilkos között, a gyilkos szétszórta a rendőr iratait és magával vitte a Szikora revolverét. A gyilkosság felfedezése Bent a községházán megtudtuk, hogy éjfélkor állt szolgálatba Szikora és hajnali 3 órakor kellett volna őt felváltani Boldis Györgynek. Mezőberénybe kétórakor eloltják .a villanylámpákat és ezután a községházán őrtálló Szikora a környék rendjére is ügyelt. Természetesen nem költhette föl hajnali 3 órakor Boldis Györgyöt, aki csak 4 óra 55 perckor ébredt föl és rosszat sejtve kereste végig a községháza földszintjén és emeletén Szikorát. Csak ezután találkozott Boldis György a községháza előtt Jakab István 68 éves napszámossal, ki kezében tartva egy rendőrkardot és rendőrsapkát, mondotta : — Ezeket a dolgokat a csirkepiac terén találtam. A rendőr azonnal igazoltatta Jakabot, azután felköltötte Vértes János dr.-t, kivel elment a helyszínre és ott látta rendőrtársát hanyattfeküdve, véresen, holtan. Jakab István a következőképpen magyarázza el a történteket: — Úgy félhat felé mentem vízért, amikor egy vasdarabot láttam a járda szélén, olyan lehetett, mint egy tengerihántó. Na, mondok, mi ez, hogy került ez ide, hiszen tegnap sepertek, az is lehet, hogy valamelyik gazdalegény hagyta a járdán, de tovább menve megláttam a kardhüvelyt. A bűnjelek Elmúlik este 7 óra, amikor befejeződik künn a járványkórházban a boncolás. Az ügyészségi elnököt, a vizsgálóbirót és a bonÁldozócsütörtökön Mezőberény ken meggyilkoltak egy szolgálatot teljesítő hét gyermekes községi rendőrt
