Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-06 / 101. szám
2 BÉKÉS 1937 május 6 Tisztiorvost Békésre ! (A „Békés“ munkatársától.) Igen nagy jelentőségű békésmegyei kérdés az, hogy Békés község m. kir. tisztifőorvost kapjon. Tovább nem tartható fenn az eddigi visszás állapot, hogy az ország legnagyobb községében a köz- egészségügy legfőbb irányítója a gyomai járás tisztiorvosa legyen. ' Legutóbb már megemlékeztünk róla, hogy különösen Békés hatalmas külterületének egészségügyi szolgálatának ellátására ui községi orvosi állást szerveznek. Békés község {A „Békés“ tudósítója jelenti.) A képviselőház folytatta a költségvetés tárgyalását. Antal István beszélt Éber Antal után. — A szociális és gazdasági feladatok legfontosabbika a nemzeti jövedelem igazságos és helyes megosztására való törekvés. Erre vonatkozóan a kormányzatnak nagy haditerve- kei kellene kidolgozni. Lehetetlen, hogy az ország jövedelmének 80 százalékát csak a lakosság 20 százaléka élvezze. Inkább legyen kevesebb a nemzeti jövedelem, de ez igazságosan oszoljék meg a dolgozó emberek között. — Meg kell alkotni azokat a reformokat, amelyek szükséges erőteljes hatalmi eszközökkel terelik helyesebb és igazságosabb utakra a nemzeti jövedelem mai tarthatatlan megosztását. Idetartoznak az adóreformok, a rész- vényjogreformja, a banktörvény megalkotása, kartelltörvény létesítése, az egyes ipari dinasztiák számára fenálió hitbizomány jellegű termelési monopóliumok megszüntetése és egy uj büntetőjogi kódex megalkotása. Ide tartozik minden kormányzati és törvényhozási alkotás, amely a jövedelemmegoszlás meglévő aránytalanságát az államhatalom bevonásával kívánja kiegyensúlyozni. — A nincstelen, földnélküli proletáriátus problémája a nemzet egyik legfontosabb feladata. Ennek megoldásától nemcsak az függ, hogy kinek a kezébe kerül Magyarországon a jövő politikai hatalom, hanem az is, hogy a nemzet történelmi megpróbáltatások idején meg tudja-e állni helyét. Egy kilencmilliós nemzet hárommillió falusi és egymillió városi proletárt nem bir el. — Ennek az egészségtelen társadalmi megoszlásnak a fenntartása feltétlenül katasztrófához, vagy legalább is az ország polgári jellegének elvesztéséhez vezet. Gazdasági bajaink egyik főforrása az, hogy ez a (A „Békés“ munkatársától.) A „Délvidéki Közgazdaság“ cimü havi folyóirat április hó 16-i, kezünkbe került számában egy cikk ötlött a szemünkbe. A cime: Súlyos kudarc érte az OTI-t Gyulán. Érthető érdeklődéssel olvastuk végig a cikket és ott arról szereztünk megdöbbenve tudomást, hogy Békésmegye számos községét nemrégiben felkeresték az OT1 kiküldöttek és a helyi hatóságoknak nyílt parancsukat bemutatva, annak alapján a jegyzői irodákba rendelték azokat a gazdákat, akik munkásnőket foglalkoztatnak. Ezek a munkásnők fiatal falusi leányok, akik a kis háztartási munkálatokon kívül elvégzik a ház körüli összes gazdasági teendőket. A megjelent gazdákkal közölték, hogy cselédtartás címén OTI-illetéket tartoznak fizetni, még pépedig havonta 3 pengőt és miután bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget, megindítják ellenük a kíhágási eljárást. A gazdák tiltakoztak és kimutatták, hogy a gazdasági munkákban segédkező falusi leányokat, szinte szociális célzatból tartják, fizetésük alig van(!) vagy legalább is nagyon csekély és járandóságaikat nagyobbrészt természetben és ruhában kapják, éppen úgy, mint a gazdasági cselédek.^ Nem is laknak náluk, hanem nahatára ugyanis kereken 60 ezer katasztrális hold. A lakosságnak több, mint harminc százaléka a külterületen, tanyákon lakik. A főispán a közegészségügyi szolgálat mind teljesebb kiépítésére törekedve kezébe vette a békési m. kir. tisztiorvosi állás létesítésének, illetve a tisztiorvos Békésre való kinevezésének ügyét és remélhető, hogy — mint a gyulai harmadik hatósági orvosi állás megszervezésénél — a főispánnak ez az akciója is sikerrel fog járni. hatalmas népréteg csaknem teljesen kikapcsolódott a fogyasztásból. — Falusi nincstelenek milliós tömegei napjainkban két válságon mennek keresztül, egy biológiai válságon, amely a fizikai elsat- nyulás tüneteiben és a népszaporodás aggasztó visszaélésében jelentkezik és egy lelki válságon, amelynek megnyilvánulása sok helyütt a legfantasztikusabb tömegmozgalmak iránt való fogékonyságban és különböző vallási szektárius hisztériában mutatkozik. Mindezek mélyén pedig szociális okok rejlenek, amelyek viszont a szociális precenció eszközeivel kiküszöbölhetők. Ezt a célt szociális, a liberális politika módszereivel szakitó tervszerű és organikus faj- és népvédelmi politika biztosítja, amelynek tényege tettekben, alkotásokban és intéz ményekbeu megnyilvánuló szeretet a dolgozó magyar nép iránt és küzdelem mindazok ellen, akik a nép kizsákmányolásában és félrevezetésében találják meg a maguk gazdasági és politikai egzisztenciájának alapját. A költségvetést elfogadta. Antal István után Sulyok Dezső beszélt, majd Boross Endre, aki nem lát nyugtalanságot az országban, legfeljebb a baloldal a nyugtalan a keresztény és nemzeti gondolat elő retörése miatt. Petrovácz Gyula szerint is kereszténypolitikára van szükség. A' zsidókérdésről kijelentette, hogy fölfogása szerint nincs is zsidókérdés, csak kereszténykérdés. A zsidóság politikailag, társadalmilag és vallásilag tökéletes szabadságot élvez, a gazdssági életben hatalmas tényező, a sajtóban, irodalomban és művészetben pedrg igen nagy súlya van. Csehszombathy László szerint az egyik legfontosabb feladat az ifjúság elhelyezése. Az ülés 8 óra után 5 perccel ért véget. gyobbrészt szüleiknél, igy semmiesetre sem tartozhatnak OTI bejelentés kötelezettsége alá. Megindult az eljárás a gazdák ellen —- írja a nevezett folyóirat — körülbelül 26 ügy került egyszerre a gyulai járásbíróság elé. Á bíróság megállapította, hogy a leányok nem háztartási alkalmazottak, hanem mezőgazda- sági munkások. A bíróság természetesen — Írja a cikk — mind a 26 gazda ellen megszüntette az eljárást. „Ez a tárgyi tény“ — folytatja a cikk és a következőkben alaposan leszedi a keresztvizet az Ori-ról, mely nem szociális érzületből, hanem inkább pénzügyi okokból igénybe akarta venni, az amúgy is elég közteherrel sújtott gazdálkodókat. Mond a cikk még mást is, de elég mutatóba ennyi. Ezt a cikket átvette a „Politika“ c. lap azzal a hozzáadással, hogy a megvádolt gazdák jogi képviselője, dr. Csige Varga, gyulai ügyvéd volt. Elolvastuk a cikket és elmentünk az OTÍ gyulai kerületi pénztárának helyi vezetőjéhez, dr. Fábry Ferenchez. Megkérdeztük, mi igaz a cikk állításából. Az ügyvezető elmondja, hogy a „Politika“ c. lap cikke kapcsán már jelentést tett az ügyben felettes hatóságának és abban elmondotta, hogy az ő vezetése alatt a gyulai pénztár területén egyetlen egy esetben sem indult eljárás be nein jelentés miatt, senki ellen. Hivatali elődei alatt is csak egy esetről tud, amikor ilyen természetű ügyben 1931-ben vagy 1932-ben történt be nem jelentés miatt feljelentés és abban az ügyben a bíróság marasztaló Ítéletet is hozott. De óvatosságból megkérdezte az ügyvezető dr. Csige Varga Antal ügyvédet, hogy mit tud ezekről az ügyekről. A cikket olvasva nevezett ügyvéd kijelentette, hogy „valótlanság“ és mondott még egy erősebb jelentésű bíráló szót is. Ezek után csak annyit jegyzőnk meg, hogy légből szedett információk alapján talán mégsem lehet intézményeket támadni és a közvéleményt indok nélkül izgatni. Bizonyos oldalról ugyan megszoktuk, de még sem tudjuk helyeselni ezt az e járást. Kinevezések BékésiiiegyébeiT (A „Békés„ munkatársától ) A kultuszminiszter a gyulai tanfelügyelőséghez fogalmazó gyakornoknak Dr. Pásztorv Tibort, a gyulai állami elemiiskoíai Rózsa Gyula tanító helyére Komlósy Aladárt (Hódmezővásárhely), a föld- mivelésügyi miniszter Matos István békési gazdasági felügyelőt Debrecenbe, Cseke Zoltánt pedig Matos helyére Békésre gazdasági felügyelőnek kinevezte. — A belügyminiszter dr Baráth Istvánt, a gyulai állami kórház belgyógyász alorvosát a székesfehérvári OTI főorvosává kinevezte. ítélet a vasas« hány&smtráifc ügyébe® A „ Békés“ tudósítója jelenti) Tizenegy napos tárgyalás után a törvényszék kedden délután hirdetett ítéletet a vasasi bányászperben. A királyi törvényszék magánosok elleni erőszak vétsége miatt mint tettestársakat bűnösnek mondott ki a 191 vádlott közül 71 bányászt és a sztrájkbizottság tagjai közül Dózsa Jánost kéthónapi, Kuppi Istvánt kéthónapi, Márk Győzőt kéthónapi és 15 napi, Steel Györgyöt kéthónapi és 15 napi, Sauerwein Józsefet pedig háromhónapi fogházra Ítélte. A sztrájkbizottság tagjai közül két vádlott 15 napi fogházat, hatvanhat vádlott 8 napi fogházat kapott, egy fiatalkorút pedig dorgálásra ítélt a bíróság. Az elitéit vádlottak az Ítéletet egyhangúlag tudomásul vették és úgy a vádlottak, mint a hallgatóság a bíróságot percekig zugó éljeiiezéssel ünnepelték. A oi áriafal Vi br. Apor napközi Otthon ügye (A „Békés“ munkatársától.) A belügymi- iniszter jóváhagyta Gyula város képviselőtestületének ama határozatát, mellyel ötszáz pengő segélyt szavazott meg a máriafalvai „báró Apor Vilmos“ napközi otthonnál szükségessé vált pótépilkezések céljaira. így most már az általunk ismertetett építési terv megvalósításának nincs akadálya. ___________ »K i3BS5ittBBaR8^ Ftág-ci Imazásért elítélték (A „Békés“ munkatársától.) Sz. Tóth Imréné, a szeghalmi ipartestület elnökének felesége rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést Erdei József szeghalmi szabómester ellen. A vád szerint Erdei egy szükebb körű társaság előtt azt a kijelentést tette, hogy sértett Sz. Tóth Imréné jóban volt Szívós .Józseffel és kettőjük között igen bizalmas volt a viszony. A járásbíróság rágalmazás vétsége miatt egyhavi fogházra Ítélte Erdei József szabómestert. A gyulai kir. törvényszék, Szakolczay büntető felebbviteli tanácsa az elsőbiróság Ítéletének büntetést kiszabó részét megváltoztatta s vádlottat 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Hirdessen a „Békés“-ben. Nagy alkotmányjogi változások előtt állunk s hosszú időre el akarjuk dönteni Magyarország sorsát Hamis vádak az OTI gyulai kerületi pénztára ellen
