Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-01 / 97. szám

Oynla, 1937. május I szombat r LXgX. évfolyam 97. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hőra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefen Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Az értéktőzsde fekete keddje Április 27.-e volt a budapesti értéktőzsde úgynevezett „fekete keddje.“ Arról a nagy árletörésről, amely ezen a napon a tőzsdén előállott és sokaknak súlyos veszteséget oko­zott, az egész sajtó beszámolt. Csodálatoské­pen a tölcsérszerii árhullámvölgy a következő huszonnégy óra alatt teljesen eltűnt» a követ­kező tőzsdei napon ugyanazok a kezek jelent­keztek vevőkként, amelyek 24 órával előbb fedezetlenül, nyakló nélkül dobták piacra az értékpapírokat és okozták a tőzsdei pánikot. Ez ma már egészen pontosan és hitelesen megállapított tény. Sem külföldön, sem belföl­dön semmiféle ok nem merült fel arra, hogy most egyszerre megálljon az a másféléves tőzsdei áremelkedés, amelyet a gazdasági élet­nek javulása okozott és hirtelenül beálljon az az áresés, amely a „fekete kedden“ bekövet­kezett. És hogy mégis beállott, ennek okai után nem a reális tények között, hanem a spekulációk berkeiben kell kutatnunk. Meg is találjuk a szokatlan és hirtelen áresés okait ezekben a berkekben. Ma már kétségtelen, hogy az úgynevezett tőzsdei be­törés okozta a keddi pánikot. Olyan jelensé­gek merültek fel, amilyenek a tőzsdéken nem éppen ritkák. Adott esetben olyan szállongó és mesterségesen terjesztett híresztelésekről van szó, amelyeket a költségvetés számbeli adatai világosan megcáfolnak. A spekulánsok elterjesztették azt a hirt, hogy a társulati adó emelése a részvénytársasági vállalatok jöve­delmezőségét nagyon meg fogja csökkenteni és ennek következtében a részvények tára esni fog. Ez a híresztelés annak ellenére ár­totta magát, hogy a költségvetés szerint a társulati adó tervezett emelése mindössze két millió pengős keretek között maradt. De ter­jesztettek egy másik hirt is. Azt, hogy az olasz—osztrák legutóbbi velencei találkozó nagy változások okozója lesz Ausztriában és ott a német birodalom befolyása erősen meg­növekedik. Hiába voltak a hivatalos olasz és oszták cáfolatok, ezeket a híreket makacsul továbbadták. Amikor azután a talaj már elő volt ké­szítve és a tó'zsdespekuláció fantáziája eléggé meg volt riasztva, akkor néhány vakmerő hazárdőr fedezetlenül dobta a piacra az érték­papírokat, amelyek sohasem voltak az ő tulaj­donában, nagyon emlékeztetve ezzel a manő­verükkel a papirosbuzával űzni szokott fede­zetlen határidőjátékra. Most azután, hogy si­került ezeknek a híreknek terjesztésével le­verni az árakat, ugyanezek a spekulánsok vásárlások révén sürgősen fedezik magukat és lefölözik az okozott rémület anyagi hasznát. Kétféle tanulságot kell ebből az esemény­ből a nagyközönségnek és a tőzsde vezetősé­gének levonni Szerencse, hogy az egész pánik szűk körre határolódott, a tőzsde termein túl nem terjedt és a gazdasági életre semmi ha­tása nem volt. Az azonban kétségtelen, hogy egynéhány kispénzű ember, aki meggondolat­lanul a tőzsdére ment játszani, súlyos veszte­ségeket szenvedett. Ez természetes, mert ahol valaki nyert, ott valakinek veszíteni is kell. A tanulság az, hogy a kispénzű emberek ne menjenek a tőzsdére, hanem tőkéjüket, ha már nem akarják takarékpénztárban kamatoz­tatni, fektessék be olyan kifizetett értékpapí­rokba, amelyeket odahaza az íróasztal fiók­jában, vagy a szekrényben őrizhetnek A tőzsde sikamlós terület, csak azoknak az em­bereknek való, akik benne éltek; benne nö­vekedtek fel, ismerik az áralakulás minden csinját-binját és főleg ott vannak a tőzsdén és a pillanatnyilag mutatkozó kedvező helyzetet azonnal ki tudják használni. A kívülálló kis­ember nem is ismeri a tőzsde rejtelmeit, nincs tisztában az árképző tényezőkkel és nincs is jelen, hogyha esetleg mégis felismerné a hely­zetet, azt ki is használhassa. A második tanulságot a tőzsde vezető­ségének kell levonnia. Igaz, hogy ez a veze­tőség a „fekete kedd“-en igyekezett megtenni az ellenintézkedéseket a pánikkal szemben. De az is igaz, hogy hasonló kalózkodások pre­ventive kell megakadályozni. Csak az az in­tézmény tarthat igényt arra, hogy autonómiáját alkalmából az állami, megyei és városi Hi­vatalokban muiikasztinetet tartanak, A kul­(A „Békés“ munkatársától.) A Nemzeti Egység gyulai szervezete április 19-én, csü­törtökön este nagy érdeklődés mellett választ­mányi ülést tartott, melyen megjelent gróf Pongrácz Jenő, a kerület országgyűlési képvi­selője és vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán is. Ügy a képviselő, mint a főispán nagy ha­tást kiváltott felszólalásaikban ismertették a bel- és külpolitikai helyzetet és azokat a már (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A kép- fiselőház ülését 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Az elnöki beje­lentések után a Ház folytatta a költségvetés vitáját. Az első felszólaló : Vojnich Miklós báró kijelentette, hogy pártja állja a kritikát. A kritikának azonban első föltétele, hogy adatai helyesek legyenek, megállják helyüket. Homonnay Tivadar elismerte azt a jó­szándékot, hogy a kormány az egyes társa­dalmi rétegekről gondoskodni kiván. A következő felszólaló Shvoy Kálmán dr. volt. Kérte, hogy az egészségügyi szolgálatot államosítsák, a tanyákon egészségügyi védő­körzeteket létesítsenek és egy-két orvost osz- szanak be. A közúti adó kérdésében helyesnek tar­taná a benzinadót. A vidéki színészet támogatására is fel­hívta a figyelmet és ehhez a fedezetet a Nem­zeti Színház túlméretezett költségvetéséből kívánja előteremteni. Nem tartja helyesnek, hogy a Nemzeti Szinház olyan színészeket szerződtet, akiket nem foglalkoztat, viszont egyes szerepekre magánszínházakból szerződ­tet színészeket. Végül az iparvállalati és bankvezéi’igaz gatói nagy jövedelmekről beszélt. Ezeknek csökkentését tartaná szükségesnek, hogy igy megvalósítható legyen az árak csökkentése. A költségvetést elfogadta. Buchinger Manó hosszasan foglalkozott külpolilikai helyzettel és a népszövetségi poli­tika mellett foglalt állást. A munkásságot nem lehet kizárni a nemzeti egységből azért, mert kétségbeesésében felelelőtlen tettekre ragad­tatta magát. Farkas Elemér a baloldali szélsőségeket a társadalmi rend fölforgatására irányuló moz­galomnak tartja. mindenki tiszteletben tartsa, amelynek veze­tősége saját hatáskörén belül nemcsak félté­keny a maga jogaira, de intézkedéseivel meg­szerzi a jogcímet is ezeknek a jogoknak há- borilhatatlan gyakorlásához. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde jó hírneve érdekében is köte­lessége az autonómiának, hogy résen legyen és hasonló betöréseket megakadályozzon. tuszminiszter az állami iskolákra vonatko­zólag tanítási szünetet rendelt el a hétfői és keddi napokra. megtett és előkészítés alatt levő kormányin­tézkedéseket, melyekkel a Nemzeti Egység kormánya a keresztény nemzeti erkölcsi ala­pon álló magyar népi politika célkitűzéseit kívánja megvalósítani és ez által a nemzetet egy szebb jövő felé vezetni. A választmányi ülés részletes ismerteté­sére legközelebb rátérünk. Gaál Olivér a költségvetésben több szo- I ciális kezdeményezést lát. Az ifjúságot szaká- ! las ifjúsági vezérek vezetik, akik a maguk karrierjének biztosítására akarják fölhasználni az ifjúságot. Sürgette ezntán a titkos választó­jogot és az adóreformot, a költségvetést nem fogadta el Csizmadia András kérte, hogy a kor­mány egyelőre ne foglalkozzék a védettség megszüntetésével. Helyesen tenne a kormány akkor, ha a búza árát minimálná ez idén is: 18 pengő körül kellene megállapítani a búza árát. A kormány teremtsen alapot a sok gyer­mekes mezőgazdasági munkások és törpe bir­tokosok segélyezésére. Ne csak az ipári mun­kások bérét rendezze a kormány, hanem a mezőgazdasági munkásokét is. Sürgette az őr­lési adó eltörlését, majd rámutatott az alföldi útépítés fontosságára. Payr Hugo elismerte Gömbös Gyula ál­lamférfim érdemeit, de a kormánynak azt ajánlja, hogy ne folytassa politikáját. A költ­ségvetést megszavazza, mert a kormányban jóakaratu törekvést lát. Zsidókérdés tény­leg van. Festetics Domokos gróf a falu problé­máival foglalkozott részletesen. Hongsulyozva, hogy ezekhez először Gömbös Gyula nyúlt a legnagyobb szeretettel Ő is azon a nézeten van, hogy a kisgazdáknak főidet kell juttatni, de nem lehet az 500 holdnál nagyobb birtokok fölosztását követelni. Nem hiszi, hogy ebben az országban puccs lehetséges volna. A gyer­mekek éjszakai munkájának tilalmát érvénye­síteni kell és a legszigorúbban kell föllépni a siberekkel szemben- A pécsi bányászok szo­ciális helyzete tényleg sok kívánni valót hagy maga után. A zsidókérdést meg kell és meg fogják oldani. Miután Darányi Kálmán sze­gedi beszédét helyesnek tartja, a költségve­tést elfogadja. Munkaszünet lesz a hivatalokban Miklas magyarországi látogatása idején (A „Bélrés“ munkatársától) Miklas osztrák szövetségi elnök budapesti látogatása A Nemzeti Egység gyulai választmányának gyűlése ■■ST Az egészségügyi szolgálat államosítását és a kenyérkereseti lehetőségek fokozását követelték a költségvetési vitában

Next

/
Oldalképek
Tartalom