Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-26 / 93. szám

€»ynia, 1937. április 27 kedd LX1X. évfolyam 93. szám. \ DITVCTQ l5ilrlVrL/0 Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; IMS BAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Félre Mell tenni minden szétlmzást és a Nemzeti Egység gondolatát az életben kell megvalósítani - hirdette a főispán Békésen (A „Békés“ munkatársától.) Dr. Marschal Ferenc főszolgabíró és dr.Telegdy Lajos fogadták szombaton a főispánt, aki Berettyóújfaluból érkezett Békésre Azonnal kocsira ültek és kimentek a rosszerdei tanyaközpontba, ahova elkísérték a főispánt ‘fentieken kívül Békés község főjegyzője és a községi elöljáróság tag­jai. Szépen müveit zöldelő földtáblák mellett haladt el a kocsi a rettentő rossz utón. 50—60 centiméteres keményre száradt földdudor-sávok, ugyanolyan mély kocsikerék­vágások teszik örökre emlékezetessé ezt az utat annak, aki végigszekerezik rajta Ez az ut esős időben teljesen járhatatlan, ősztől-nyá- rig még gyalogosok számára is, szin viz és sárhabarék ,az egész. Mellette húzódik egy kb. 70 cm. mag8S, s mintegy 80 cm. széles föld­padka, a teteje körösi homokkal fedve Ez az egyetlen utalkalmatosság, amelyen a rosszerdei tanyák népe az év minden sza­kában gyalog, vágj- kerékpáron érintkezhetik a külvilággal, amióta dr. Marschal Ferenc fő­szolgabíró ezt a gyalogkijárót építtette szá­mukra­A rossz utón rázza végig a kocsi a fő­ispánt és kíséretét, amig megérkeznek tizkí- lóméteres ilyen ut után a tanyaközpont olva­sóköréhez. Itt a nagyteremben várta a főispánt a lakosság apraja, nagyja, férfiak, asszonyok, gyermekek, hogy köszönetét mondjanak azért az anyagi segítségért, mellyel a főispán a fő­szolgabíró és a főjegyző kérésére lehetővé tette, hogy a „Marschal-padka“ meg­épüljön és ők ne legyenek a világtól teljes mértékben elzárva. A rosszerdei tanyák közt még nem járt főispán. Végtelen örömmel és szeretettel fogadta ép azért az olvasókörben összegyűlt mintegy 250 főnyi egyszerű falusi közönség vitéz Ricsóy- Uhlarík főispánt. Üzioák Zsigmond tanító adott ennnek az érzésnek üdvözlő beszédében kife­jezést. Elmondotta, hogy a főispán megjelené­sében annak bizonyítékát látják, hogy törőd­nek velük és dolgoznak értük. Nem csodavá­rók és tudják, hogy a főispánnak sok helyen, számtalan érdeket kel! kielégíteni és azért csak annál hálásabbak a nekik juttatott segít­ségért. Örülnek, hogy űr. Marschal személyében kiváló io- szolgabirót kaptak Kívánja, hogy Isten a főispánt a vármegye és az ország javára soká éltesse. A kitörő éljenzéssel fogadott beszéd után magyar ruhás leánykák virágcsokrokat nyuj totottak át a megjelenteknek. Egy bájos kis apróság a diszbeöltözött községi hajdúnak adta át csokrát, akit ő fényes mundérjáról, bizonyára a legfőbb notabilitásnak tartott. Dr. Marschal Ferenc főbiró felhívta a megjelenteket az összefogásra, kérte a főis­pánt, hogy ha van rá mód, tegye lehetővé, hogy a földpadka téglaburkolatot kapjon. A főispán az egybegyűltek lellkes éljenzése köz­ben Ígérte meg, hogy a tanyaiaknak ezt a kí­vánságát rövidesen teljesíteni fogja. Megköszönte egyben a kedves fogadtatást, a virágokat és bejelentette, hogy a közel jövő­ben megszervezik és betöltik a harmadik bé­kési községi orvosi állást és az egyik községi orvos minden héten egy napon kiszáll a rossz­erdei tanyák közé és rendelőnapokat tart; igy kívánja a lehetőségszabta határok között az egészségügyi szolgálat kérdését megoldani. Dr. Telegdy Lajos buzditó szavaiban fel hívta a rosszerdeieket, hogy fogják meg a közéjük jött főispán kinyújtott kezét, ne en­gedjék el. Kérjék a főispán segíteni mindig kész jóakaratát a jövőre is és bizonyára bekö­vetkezik az idő, amikor köves kocsiuton jár­hatnak majd Békésre. Végül a főispán fel­hívta a megjelentekét, hogy adják elő eset­leges kívánságaikat. Senki sem jelentkezett és a főispán a hálás tanyaiak lelkes bucsukö- szönlése közben visszaindult Békésre. Visszafelé is végigvergődve a dantei utón este 8 órára érkeztek vissza a békési Korona-szálló elé, amelynek nagytermét és mellékhelyiségeit a Nemzeti Egység békési szervezete bérelte ki párthelyiségül. Ennek felavatására gyűlt össze Békés társadalma. A gyönyörűen feldíszített teremben kétszázötven terítékes bankett asztal mellett láttuk Békés minden jelentős társadalmi té­nyezőjét, ott láttuk a bájos hölgykoszorut: dr. Marschal! Ferencnét, dr. Telegdy Lajosnét, dr. Sebők Eleknél, Soltész Lászlónét, dr. Varga Istvánnét, dr. Heim Ferencnét, dr. Vásárhelyi Józsefnél, dr. Morvái Jánosnét, dr. Borbély Jánosáét, Kiskéri Andornét, Benedikti József- nét, Spilkalmrénét és még sok mást. Ott volt dr. Ángj'án Béla a kerület országgyűlési képvi­selője, a község vezetősége és sok társadalmi előkelőség. A községi főjegyző vezetése mellet- 20 tagú küldöttség képviselte Mezőberényt, Köröstarcsáról dr. Petneházy László, ny. min. tanácsos és ugyancsak a főjegyző vezetésével hat tagú küldöttség jelent meg. Jólesett végignézni a megjelentek során- Az az érzése támadt a szemlélőnek, hogy ha­talmas erejű az a gondolat, amely nemcsak hogy erőt, önzetlen buzgalmat önt a vezetőré­tegekbe, hanem azokat egy nagjr eszme je­gyében szoros egységbe forrasztja a föld igaz- lelkü népével. A felemelő hangulatban lefolyt helyiség­avatást a Himnusz eléneklése vezette be. En­nek elhangzása után Soltész László polgári- iskolai igazgató, a békési Nemzeti Egység szervezetének elnöke mondott nagyhatású és tartalmas avatóbeszédet. Amint a papnak templomra, a tanítónak, tanárnak iskolára, a földi igazságosztóknak palotára van szüksége — kezdette beszédét az elnök — úgy van szüksége a boldogult magyar jövendőért dolgozó Nemzeti Egység békési szervezetének is helyiségre. Kezdetben anyagi veszteségek akadályozták meg a helyi­ség létesítését. Kisebb helyiségben kezdték a pártéletet, de hamarosan nagyobb otthont kel­lett szerezni. így jöttek ebben a díszes helyi­ségbe. Ennek a felszerelése is tetemes .össze­get igényelt. Békésen van az országban a legtöbb kör és egyesület, mégis szükség van erre az uj körre, mert a többiek csoportokra taglalják a társadalmat, addig a Nemzeti Egy­ség helyiségeiben minden igaz magyar meg­találja a helyét. Itt nagynevű vezérünk mon­dása az irányadó : „Nem akarok különbséget tenni társadalmi osztályok között, a magyar munkást épp úgy testvéremnek tekintem, mint az előkelő paloták lakóját.“ Együtt össze­fogva kell dolgozni, nem pedig csak kritizálni. Ennek a gondolatnak nem lehet elég nagy hajlékot szerezni. Mindannyiunk politikája az izig-vérig népies magyar politika. Fáj nekünk a mezít­lábas kis magyar gyermek. Min­denkinek éreznie kell, hogy ha széthúzunk, elpusztulunk. Trianont lerázni, a bolsevizrnust leküzdeni «csak egy táborban f lehet. Töltsék be ezeket a termeket Gömbös Gyula eszméi, kövessék azokat, akik a mai legnehezebb idők- ban tartják kezükben a magyar sorsot. Ha a magyar társadalom minden rétege összefog, erős és boldog lesz a magyar. A vacsora során elsőnek dr Marschall Ferenc főszolgabíró mondott emelkedett han­gulatú köszöntőt Magyarország kormányzójára Dr. Telegdy Lajos beszéde elején - bár egy napos késéssel — meleg szavakkal köszön­tötte névnapjuk alkalmából a főispánt és Békés képviselőjét. Majd elmondotta vármegyénk igaz magyar lakossága nem fogékony semmi­féle haza és nemzetellenes világnézeti eszmék iránt, a felekezeti villongást nem ismeri és ha sorsa még olyan súlyos is, nagy kitartással dolgozik hazájáért. a jó közigazgatás nem csak szaktu­dást, de szociális érzést is megkö­vetel. Vármegyénk két vezetőjében, a főispánban és az alispánban mindkettő megvan. A főispán felkeresi a vidéket, keze nem sújt, hanem gyógyít, arca akkor ragyog, ha segít­het. Végül azt kívánja, hogy a főispán marad­jon meg még sokáig a vármegye vezetője. Megyeri Sándor a kisgazdatársadalom nevében köszöntötte a főispánt és kijelentette, hogy a magyar népért folytatott munkájában a háta mögött lesznek és megmutatják, hogy Nagy-Magyarországért nemcsak dolgozni, hanem ha kell meghalni is tudnak. Morvay János dr., Marschall Ferenc dr. főszolgabíróra emelte poharát, aki lendületes munkát és az egy helyben való topogás he­lyett a megindulást hozta a járásba, mert tenni akar és cselekszik is. Ez a tevékenység meg is látszik az egész járás fejlődésén. Olyan eredményeket értek el máris, amelyekért csak hála és köszönet illeti a főszolgabirót. Dr. Ángyán Béla képviselőt üdvözölte Soltész László és felemii tette, hogy a képviselő ugyan nem sokat tartózkodik kerületében, ellenben ő nagyon sok levelet és elintézett aktát kap az Üllői ut 4 szám alól. Sokan le­hetetlen kívánságokkal állanak elő. A Nem­zeti Egység békési szervezete nevében kívánja, hogy a képviselőt soká éltesse az Isten, hogy gyakran látogathassa meg kerületét. Dr. Ángyán Béla felszólalásában elmondja, hogy nemcsak ő küld sok levelet, de sokat is kap Soltész Lászlótól. Tőle telhetőleg mindent megtesz kerülete érdekében. Rátért azután a kül- és belpolitikai viszonyok ismertetésére. A boldogulás egyedüli lehetőségét a Nemzeti Egységben látja, azért tagja. A Nemzeti Egység gondolata tulaj­donképpen Szt. Istváni gondolat. Ez a gondolat nem ismer különbséget az ál­lampolgárok között, de aki szembefordul a nemzet egyetemes érdekével, arra könyörte­lenül lesújt. Tartsunk ki a Szt. István-i eszme mellett mert csak úgy jutunk előre. Hatalmas taps fogadta a szólásra emel­kedő vitéz dr. Ricsóy-Ulharik Béla főispánt, aki azzal kezdte beszédét, hogy az a szeretet, mely őt Békéshez fűzi hassa át a Nemzeti Egység egész szervezetét, igy dolgozva érnek el eredményeket. Tegyék félre a széthúzást, mert ezzel problémákat megoldani nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom