Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-18 / 86. szám

. 1937 április 18 BÉKÉS 3 Keveset használt Singer varrógép eladó Szent István-u. 9. Viharsarok Érdekesek Féja Géza szociális meglátásai, ■vagy inkább meg nem látásai. Gyuláról még eze­ket is írja: „Gyulán az agrárproletárok soraihoz csatlakoznak még a munkanélküli kisiparosok. A város kisiparos gócpont volt, mesteremberei bejár­ták egész Dél- és Kelet-Magyarországot. E jó világ megszűnt és most visszaparasztosodnak.“ Mindezt regisztrálva egy szava nincs az előidéző okról: Trianonról. Ellenben úgy állítja be, hogy mindenért jegyedül vezetőségeinket terheli a felelősség.“ Ez az eljárás pedig nem az igazságnak, hanem a va lótlanságnak „röttenéstelen“ elmondása. Általában a tárgyi igazság nem nagyon fe­szélyezi Féja Gézát. Azt Írja, hogy Gyulán is fej­lődésnek indult a kertészet és a gyümölcskultúra, t>ár bizonyos körök súlyos akadályokat gördítenek eléje. Azt nem írja meg, hogy mely körök, milyen akadályokat. De neki ez nem is fontos. Ennél sok­kal fontosabb számára, hogy az Ármentesitő tény­kedéseit állítsa teljesen alaptalanul hamis megvilá­gításba. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a „Békés“ már cikket közölt, melyet a legilletékesebb tényező, Kienitz Vilmos, az Ármentesitő igazgató-főmérnöke • irt. Ennek a cikknek adataiból kitűnik, hogy a va­lóság a Viharsarok állításainak éppen az ellen­kezője. De nem tudja, vagy nem akarja tudni Féja Géza azt sem, hogy a neobarokk hodálynak neve­zett polgáriiskola valóságos kulturháza Gyulának, amelynek földszinti termei egyáltalában nem üre­sek, amennyiben az egyik szárnyon van Gyula vá­rosának a vidéki múzeumok között elsősorban álló múzeuma, a másik szárnyon könyvtára. Azt sem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy a polgári is­kolán kivül mintaszerű tanonciskola talált otthonra az intézetben. Egyáltalában nem tudja, hogy mi­lyen nagyjelentőségű nemzetnevelő és szociális, egészségvédő munka folyik a „neobarokk hodályban.“ Sajnos nincs terünk arra, hogy Féja minden állítását megfelelő értékére leszállítsuk. így most már a más békésmegyei települé­sekkel kapcsolatban megirt egynémely viharsaroki részt vizsgálunk csak meg futólag. Gyulavárival, helyesebben Újvárival kapcso­latban azt írja, hogy azért csatolták közigazgatási­lag Gyulához, mert a város örült, hogy megszaba­dult tömérdek szegénységétől, “kitelepítette“ őket. Az igazság : Újvári területe mindig Gyulavárihoz tartozott. Lakosai kezdetben kizárólag Gyulaváriból származó földművesek, kubikusok voltak, akik örül­tek, hogy saját hajlékhoz jutottak és közelebb ke­rültek a városhoz. Ma is 2—3 Gyuláról beszivár­gott család él csak az ujfalurészen Nem „szo­ciális csíny“ tehát ez a település, hanem a tele­pültek érdekeit szolgálja. ' Féja Géza állításával szemben kénytelen va­gyok megállapítani, hogy Újváriban, de az O-falu- ban is) nagyon is vannak rendszeres népművelő tanfolyamok A téli hónapokban a két tanító min­den csütörtökön nagylátogatottságu vallásos és kul- turestét tart. Tartanak azonkívül nőnevelő tanfo­lyamot is. A „Gyula vezér“ bajtársi egyesület II. Rákóczi Ferenc" törzse minden kedden általános érdekű előadást tart, táborozásain a nemzeti szel­lem, a népi gondolat fejlesztése és erősítése mel­lett állandóan szociális'problémákat tárgyal a törzs — és Istennek hála — jóakaratu hatósági és társa­dalmi tényezők áldozatothozni akaró támogatásával sok olyan égető kérdést tudott dűlőre vinni, amit az „agrárszociális“ vezetők nem is akartak megol­dani; mert igy elvész a agitációs anyag. [Az sem igaz, hogy a nyáron egy népünnepélyen Göre Gábort adták elő. Igaz hogy az elmúlt télen is éppen a „mindenható grófkisasszony“ és a já­rás főszolgabirájának fáradozásai eredményekép, háziipari tanfolyam volt, amely szép sikerrel zárult. Igaz az is, hogy az országgyűlési képviselők család­jának és rokonságának többi tagjai, valamint a vár­megye, a járás és község vezetőinek áldozatkész­ségéből és támgatásával télen 5—6 hónapon ke­resztül 60—70 gyermek kap naponta kétszer in gyen bőséges és tápláló étkezést, egész nap me­leg otthont, de még nyáron át i'sfelügyeletet, gon­dozást, ruha és cipősegélyt. Hogy mennyire valót­lan az az áliitás, hogy a kicsinyek táplálása fejé­ben politikai rabszolgaságot várnak, bizonyítja az a tény, hogy a napközi otthonba elküldik gyermekei­ket a legszélsőségesebb politikai hitvallású szülők is és senki őket vissza nem utasítja és gyermekeikét épp olyan szeretettel gondozzák és táplálják, mint a többit. (Vége következik.) Mozgalom indult Gyulán egy leánygimnázium ügyében (A „Békés“ munkatársátólJ Aki a reggeli csabai vonathoz kimegy, egész sereg serdülő diákot és diáklányt lát, akik mind Békéscsa bára járnak iskolába. Ezeknek a gyermekeknek sokkal, de sok­kal nehezebb a sorsa, mint utazni nem kény­szerült kartársaiknak. Jóval korábban kell fel­kelniük, szélben, esőben, hóban, hidegben a vonatra kell ülniök, amely vonatok igen gyak­ran nem, vagy nem eléggé fűtöttek. Későbben és fáradtabban érkeznek haza. Természetes, hogy ezek a gyermekek nem tudnak olyan intenzív szellemi munkát végezni, mint szerecsésebb társaik. A gyerme­ki lélek és fizikum bizonyos szabad időt és szórakozást is megkövetel, ehhez pedig az utazó gyermekek nem jutnak hozzá. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy az uta­zás sok fizikai és morális veszedelmet rejt magában. Különösen a serdülő leánykák volnának ettől a vonatozási kényszertől megmenthetők. Miért járnak át leányaink Csabára? Azért, mert Gyulán nincs rá mód, hogy középiskolai vég­zettséget szerezzenek a lányok. Nincs sem le­ánygimnázium, sem kereskedelmi iskola, de még csak kereskedelmi szaktanfolyam sincs. Ezeken az állapotokon minden körülmé­nyek között változtatni, kell, mert változtatni lehet. Meg lehet oldani a főgimnáziummal kapcsolatban, hogy leányaink Gyulán végez­hessék tanulmányaikat. Hiszen már volt egy időben ilyen irányú intézkedés, kár volt be­szüntetni. Úgy értesülünk, hogy a gyulai szülők mozgalmat indítot­tak, hogy ez a kérdés kedvező meg­oldást nyerjen. Itt azonban minden hivatalos és társa­dalmi tényezőnek össze kell fogni, hogy a mozgalmat siker koronázza. Elvégre gyerme­keink egészsége, testi, lelki, erkölcsi fejlődé­se van olyan fontos érdek, hogy ezért, ha kell még áldozatot is tudjunk hozni. Indokolatlan, kicsinyes akadékoskodásoknak el kell né- mulnia. Itt nem lehet arról beszélni, hogy az el nem helyezhető diplomások számát nem sza­bad női diplomásokkal szaporítani. Nem arról van szó, hanem arról hogy ma a háziasszony­nak, a családanyának is szüksége van arra a tudásra, amelyet a középiskola nyújt. De kü­lönben is ki tudja ma a leányok részére azt a férjhezmeneteli lehetőséget biztosítani, ami még megvolt háború előtt ? Nem kell-e lehe­tőleg magas képesítés birtokában lenni annak, aki önállóan kényszerül majd megkeresni ke­nyerét ? De hogy ezt a képesítést megszerez­hessék a gyulai lányok Csabára, utazgatni, ami a fenti veszedelmeken kivül még ugyan­annyi megterhelést is jelent a szülőre és ezt nem minden szülő bírja. így aztán sokszor megesik, hogy nagyon tehetséges láuyok éppen e miatt nem tudnak tovább tanulni. Ez pedig azt jelenti, hogy kulturéletiink jelentős értékekkel szegényebb marad. Úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Egység gyu­lai szervezetének elnöksége a maga részéről mindent megtesz, hogy ez a kérdés kellő meg­oldást nyerjen. így megvan a valószínűsége annak, hogy ha a gyulai szülők komoly ak­cióba kezdenek — ez a mozgalom sikert ér el. 1 hónapot kapott a battonyai menhelyi védőnő, aki elsikkasztotta a gondjaira bizott gyermekek ruháit (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Hosszabb idő óta húzódó battonyai bűnügyet tárgyalt szerdán a törvényszék. A bünper fővádlottja Tóth Amália gyerinekmenhelyi védőnő volt, aki folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasz­tással vádolt az ügyészség. Tóth Amália ellen — több feljelentés alapján — már évekkel ezelőtt vizsgálat in­dult, mert — sokak állítása szerint — a men­helyi gyermekek részére kiadott ruhák közül több holmit elsikkasztott. Az ügyben indított vizsgálat azonban nem igazolta a vádat. Három év múlva a csendőrség kezébe került egy levél, amelyet Rostás Jánosné bat­tonyai asszony irt a védőnőnek. E levélben Rostásné arra kérte Tóth Amáliát, hogy fi­zessen neki 800 pengőt, mert ha nem, úgy feljelenti őt azokért a titkokért, amelyről mind­ketten tudnak, nevezetesen a ruha sikkasztá­sokért. Tóth Amália ekkor zsarolás címén felje­lentést tett Rostásné ellen, de ezzel együtt ő ellene is vizsgálat indult. A házkutatás során találtak is a védőnő lakásán olyan ruhákat és holmikat, amelyek a menhely tulajdonát ké­pezték. A csendőrségi nyomozás arra is kiter­jedt, hogy miképen történhetett meg az, hogy az 1932-ben lefolytatott vizsgálat során ezek a holmik nem kerültek a vizsgálóbiztos ke­zébe, holott az is tartott házkutatást. Tóth Amália erre a kérdésre azt vallotta, hogy a holmikat Molnár Mihályné nevű ismerőse pad­lásán rejtette el. Az ügyészség Tóth Amália ellen hivatali sikkasztás, Rostásné ellen zsarolás kísérlete, Molnáráé ellen pedig bűnpártolás címen emelt vádat. A tárgyaláson Tóth Amália azzal véde­kezett, hogy a menhelyi ruhák csak feledé- kenységből, vagy hanyagságból maradtak nála. A bíróság sikkasztás vétségét találta meg­állapíthatónak Tóth Amáliával szemben s ezért egyhónapi fogházra, Rostásnét zsarolás kísér­lete címén 30 pengőre ítélte, Molnáráét pedig felmentette a bűnpártolás vétsége alól. véletlenül sósavat ivott bor helyett egy földműves {A „Békésu tudósítója jelenti.) Halálos baleset történt tegnap este Helvécián Ágócs Mihály földmives 23 éves István fia szabad­ságát töltötte otthon és kedélyes társaságban borozgatolt. Amikor elmentek a vendégek, Ágócs a maradék bort még meg akarta inni és az asztalon levő üvegből felhajtotta a ma­radékot Borzalmas kiáltással kapott a szájá­20 —100-as tételekben kislibákat helyezek el tartásra. Érdeklődők jelentkezzenek Píaff FePeilC építőmesternél Jókay Mór u. 17 sz. alatt, vagy Aranyág 35 sz. a baromfitelep vezetőjénél. Akik ezt a hirdetést kivágják és felmutatják ked­vezményben részesülnek. 5 hoz, a folyadék összemarta a száját, torkát. Mint kiderült, az üveget összecserélte a só­savas üveggel és abból ivott. Rendkívül súlyos állapotban vitték a kór­házba, de már nem lehetett rajta segíteni, a maró folyadék teljesen összeégette belsejét és a szerencsétlen ember reggel meghalt, Villanykörtét Schillingernél garanciával & vásároljon ^ 5 wattól 25 wattig . . . . -.95 P.3 40 wattól.................... . . . 1.10 P. Villanyvasaló 3 kg.-os . . . 7.20 P. Villanyfőzőlap . . . . . . 4.90 P. Hirdessen a „Békésiben. \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom