Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-11 / 80. szám

4 békés 1937 . április 11 Áprilisi teendők a gyulai gyümölcsösökben (A „Békés“ munkatársától) A remény­teljes tavasz beköszöntét dús virágzással ün­nepük meg gyümölcsfáink s mi ezzel az óhaj­tással gyönyörködünk pazar virágpompájuk­ban, bárcsak semmi baj-bántalom ne érné őket, bár ismét szép termésükkel jutalmaz­nák meg szorgalmas munkánkat. Ebben segítségükre kell sietnünk : mert a tavasz felébreszti a különböző kártevőket, (hernyók-, rovarok-, gombák stb.) melyek most még csak a hajtásokat, leveleket, maj­dan a gyümölcsfát fogják pusztítani, ha nem igyekszünk elpusztítani őket. Permeteznünk kell fáinkat, mérgezőanyaggal bevonni, mely e kártevőket elpusztítja. Meg kell feltétlen jegyezni a következő­ket : Rovarokat-, hernyókat, tetveket a bor­dói lé (rézgálic) de a mészkénlé sem fogja és tudja soha elpusztítani ! Ezen szerek az u. n. gombabetegségek ellen használandók (Moniliá-, varasodás stb.) Lisztharmat ellen a bordói lé sem lesz megfelelő, csak a mészkénlé vagy a különbö­ző gyári kénes szerek. Hernyók-, rovarok ellen az arzénes sze­rek (Vinarzit-, Uraniazöld) valók. Bordói léhez hozzá keverhetjük a Vinar- zitot-, Uraniazöldet, de a mészkénléhez csak a Vinarzitot-, Urania zöldet nem szabad. Levéltetvek ellen tömény Nikotinnal kell permeteznünk. A permetezéseket a következőképen vé­gezzük el : Alma-, körtefák : amennyiben a fák tel­jes virágzásban vannak, permeteznünk nem kell, arzénes szerrel pedig nem is szabad. Virágzás után. mikor a szirmok nagy ré­sze lehullt, kell ismét permeteznünk fél vagy háromnegyed °|o-os bordói lével, vagy nyári higitásu mészkénlével a gombabetegsegek el­len, melyhez 25 dk. arzénmérget Vinarzit-ot keverünk. Jonathán fáknál az esetleg már megje­lenő lisztharmat ellen mészkénlével védeke­zünk és a fehéres hajtásokat, leveleket levág­va elégetjük. Meggy-, kajszinfák : virágzás alatt is különösen, ha ily ködös-esős az idő, t °|o-o, bordói lével permetezhetünk a Monilia ellen. A termékenyülést a lé nem akadályozza meg! Szilva-, ringló- és cseresznyefák: csak a virágzás után kell permetezni 1 °|o-os bordói lével vagy nyári higitásu mészkénlével. Ha levéltetvek jelentkeznek, nikotinnal. Őszibarackfát semmi szerrel permetezni nem szabad, csak tetvek esetén nikotinnal. Fontos, hogy a permetezést úgy végez­zük, hogy a lé minél finomabban, porlasztva kerüljön rá a levelek, hajtások minden részé­re. Csak igy lehet hatásos a permetezés, ha a hernyó mindenütt csak mérgezett részt ta­lálhat, mely a gyomrába kerülve elpusztítja Remenyik Zsigmondi Bűntudat Egy kitűnő iró futja ki e könyv­ben formáját s egy kitűnő ma­gyar tárja benne becsülettel a fajtája elé, amit szerelme uem nem tud elhallgatni. Kapható : Dobay János liíiPMil Kötve 3*80, fűzve 2 80 P. Tolla V 344 1-Al csikóbőrt, marhabőrt, juhbőrt, ócskavasat és mindenféle pad­lásról lekerült ócskaságot a leg­magasabb áron vásárolok. Hanzó Sándorné, Weltmann Mariska Kossuth-tér, borkereskedelmi mellett V. KULPIN DIVATHÁZ férfi- és fin készruhaosztáfyának árajánlata: Öltönyök tavaszi színekben . . . Sport öltönyök . . . • . Felöltők és raglánok.................................................. Tavaszi fiecfeSöütők számonként 70 fill, emelkedés Gyermekruhák számonként 70 fill, emelkedés Férfiruhák . ........................................... ¥ 28*— F ►-tői 30*— 99 28*­99 12*50 99 11*30 99 19 — 99 A ruházkodás minden titkát feltárja, minden anyagát bemutatja a budapesti Nemzetközi Vásár Április 24-től kezdve már érvénybe lépnek az április 30 -án kezdődő Budapesti Nemzetközi. Vá­sár utazási jtedvezinényei. Amig a világ minden táján izgatottan várják az ide készülők az utazás idejét, a Városligetben serényen épül a vásárváros. A vásár rendezősége jól tudja,'hogy a szabóiparo sok és a hölgyközönség elsősorban azért jön Bu­dapestre, hogy itt a legújabb, divat titkaiba nyer­hessen szabad betekintést s hogy ezt ,a jogos kí­vánságot teljes mértékben kielégíthesse, már csak a hölgyek iránt való udvariasságból is a vásár homlokterében adott' helyet a textiliparnak. Érdekes és figyelemreméltó megállapodást kötött ezidén a vásár vezetősége a textilipar külön­böző tényezőivel. A megállapodás szerint ezen és a következő évi vásárokon mindig más és más gyárak, műhelyek, cégek és szalonok vonulnak fel, de mindig olyan csoportosításban, hogy a közönség részint a csarnokokban kiállításra kerülő anyagok­ból, részint a forgószinpadqs óriási színházépület káprázatos divatrevüin — mindig maradék nélkül ismerhesse meg a legújabb divatot. Soha még olyan ragyogó keretet nem kapott a textilipar, mint ezidőn s egészen bizonyos, hogy a látogatók egyik ámulatból a másikba fognak esni a reegeteg divat­csoda láttán. A hölgyeket várják elsősorban a vásár koz- matikai-ipar és népművészeti-, . lakberendezési-, háztartási-, bútor- és élelmiszer csoportjai is. Mind óriási leikészültséggel vonul ki. a vásárra, mindnek van egy sereg olyan szenzációs újdonsága, amely­nek megtekintése nem csak vonzó látványosság, de megismerése minden hölgynek egyéni érdeke is. Az utazási és, egyébb kedvezményeket biz-, tositó vásárigazolványokat minden utazási és me­netjegyiroda és a vásár összes tb. képviselete áru­sítja már. Bárki szerezhet magának ilyen vásáriga­zolványt, amely a lehető legrészletesebben sorolja fel az összes kedvezményeket és pontos tájékozta­tást nyújt minden tudnivalóról. Implom József cikke : ffezőgasEdAjnk A mezőgazdasági termelés és értékesítés min­den vonalán az elmúlt két évtized folyamán telje­sen megváltozott a helyzet. A földműveléssel, ál­lattenyésztéssel, gyümölcstermeléssel, bolgárkerté­szettel foglalkozók az évről évre súlyosbodó viszo­nyok közt nem folytathatták ott, ahol a háború előtt ők, vagy apáink abbahagyták. A fejlődés természetes útja nyilvánvalóan, hogy az ifjabb gazdanemzedék megfelelőbb művelt­séggel és szaktudással lép elődei nyomdokaiba. Ez pedig úgy lehetséges, ha a gazdák az eddigiek­nél többet áldoznak gyermekeik iskoláztatására. A polgári iskola egyik rendeltetése éppen az, hogy- a földművespályán maradóknak gyakorlati irányú általános műveltséget nyújtson. A tényleges hely­zet azonban, sajnos, ma még az, hogy kis- és kö­zépbirtokos gazdáink közül alig egynéhányan gon­dolnak arra, hogy fiúból maguknál műveltebb gaz­dát neveljenek. Az iskoláztatás a gazdatársadalomnak csak a jövő képét fogja megváltoztatni. Ámde a mai élet sokasodó követelményei is itt kopogtatnak ajtóin­kon. Ki gondolta volna még negyedszázad előtt is, hogy a kisbirtokos gazdát, gyümölcstermelőt oly kérdések fogják érdekelni, mint a talajjavitás, bánkuti búza, minőségtermelés, öntözött rét, fásí­tás, téli permetezés, aszalás, gyümölcskonzerválás. Ne is beszéljünk az értékesítés, adófizetés és hite­lélet sok ága-bogáról. Mezőgazdáink továbbképzését már eddig is szép eredménnyel szolgálta a vármegyei gazdasági felügyelőségnek és a gyümölcstermelési intézőség- nek az iskolánkivüli népművelési bizottsággal ka­röltve rendezett sok tanfolyama és előadássorozata Ezeken a tanfolyamokon és előadásokon a hallgatóság száma általánosan kielégítő is volt. Nagy kár azonban, hogy ha egy ilyen előadáson megjelent, mondjuk, 50 ember, nem mindegyikü­ket érdekelte a szóbanforgó kérdés s talán éppen azok, akiket érdekelt volna, kényelemből, bizalmat­lanságból vagy más okból nem mentek el .az'elő­adásra. Az előadó tehát nem mindig találta ott azokat, akikhez pedig beszélni kívánt. Másrészt vi­szont közismert dolog, hogy az előadó hiába szó­lítja fel a hallgatóságot, hogy intézzenek hozzá kérdéseket, a jelenlevők húzódoznak a kérdezéstől, egyik talán szerénységből, a másik pedig, mert attól tart, hogy nem tudja magát kellőképpen kife­jezni. A hallgató sem juttathatta el tehát kérdéseit ' a szakelőadóhoz s igy azokra nem is nyerhetett felvilágositást. Co¥ábbképié§e Hogy lehet itt megoldást találni? A cél csak egy lehet, mégpedig az, hogy a kérdezni kívánók felelelet kaphassanak kérdéseikre. Erre pedig egy igen természetes ut kínálkozik. A gazdakörök (a benedekvárosi, józsefvárosi, 48-as, újvárosi és a külterületi körök, a gyümölcstermelő és méhészeti egyesületek) vezetősége hivja össze minél előbb a választmányt és beszéljék meg ezt az igen nagy jelentőségű kérdést. A választmányi tagok aztán a kör tagjaival és ismerőseikkel hány- ják-vessék meg, hogy mily kérdésekben szeretné­nek alapos és szakszerű felvilágositást kapni. A vezetőség aztán terjessze be ezeket a kérdéseket a vármegyei gazdasági felügyelőséghez, illetve Békés­vármegye gyümölcstermelési intézőjéhez. Ezek a szervek szívesen vállalkoznak a jövőben is arra, hogy az egyes körök és egyesületek kívánságait egybevetve, az egész évi előadásprogramot már jó előre összeállítsák és megfelelő szakértő előa­dókról gondoskodjanak. A megállapított időkben aztán a körök veze­tősége gondoskodjon arról, hogy az egyes előadá­sokat éppen az érdekeltek hallgassák meg, esetleg két vagy több kör tagjai együttesen. A gazdának sok kérdezni valója van. Sok időszerű kérdésre vár feleletet. A néma gyermek­nek azonban az anyja sem érti a szavát. Arra va­lók a körök és egyesületek, ^ hogy a kezdeménye­ző lépést ők tegyék meg. Állítsák össze azokat a kérdéseket, melyekre választ akarnak kapni. Az illetékes szervek az iskolánkivüli népművelési bi­zottsággal karöltve készséggel fognak gondoskodni ezentúl is arról, hogy egy kérdés se maradjon megfelelő felvilágosítás nélkül. Szives tudomására hozom a nagyérdemű kölgyközönségnek, hogy Patócsi-u. 2 (Heczler-ház) safíi kaiapszaSoBionifeaii a iesggdivatosabb modelek ítHaudé a n kaphatók Úgyszintén alakítások legrövi­debb idő alatt eszközölhetők. Magamat a t. hölcsközönség jóindulatába ajánlva, vagyok tisztelettel Liidvig Erzsébet Hirdessen a „Békési-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom