Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-11 / 80. szám
BÉKÉS 1937 április 11 Hire jár, hogy Tokióból 94 óra alatt Londonba érkeztek a japán villámrepülők, hogy Pünkösdkor avatják fel az uj- „ lourdesi kápolnát kogy a Kenyeres- Kaufmann fivérek román állampolgárságát megsemmi- i sitették, hogy Károly tv mán | király fivérét, Miklós herceget megfosztották rangjától, hogy Esterházy Tamás grófot tékozlás miatt gondnokság alá helyezték, kogy nagy részvét mellett temették el dr. Buday Árpád professzort. Belehalt a tiltott műtétbe (A „Békés“ munkatársától.) A Békés“ már megírta, hogy Hornok Jánosné Endrédről Gyulára történt szállítása alatt a Veszeji hídnál az autóban meghalt. A boncolás adatai szerint a halál oka tiltott műtét folytán bekövetkezett általános vérmérgezés volt. A lefolytatott nyomozás nem produkált bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a tiltott műtétet más végezte volna el. Nagyon valószínű, hogy a szerencsétlen asszony saját maga hajtotta végre önmagán a tiltott műtétet. Kocsi, autófényezést és kárpitozást szakszerűen és jutányosán készít STASZENKA JÁNOS kocsifényező és kárpitos mester. GYULA, Templom-utca 4. 29B .'1—*cv Jegyzőkönyv Felvétetett 1937. április hó ?.-án este 8 órakor az Ujgyula vári ban levő Horváth-féle vendéglő különhelyiségében. Jelen vannak Bakró József gyulai cigányprímás részéről Balázs Árpád és dr. Kovács Géza. Konkoly Tihamér és cigánybandájá részéről dr. Eman- dity Virgil és Györgyössy Iván, mint megbízottak. Megbízottak közösen megállapítják, hogy Konkoly Tihamér és társai a Bakró József és társai által közreadott nyilatkozatot magukra sértőnek találván, lovagias elégtételt kérnek. Sértett félt illetvén a fegyverválasztás joga, Konkoly Tihamér megbízottjai elégtétel- adás feltételéül a vonóspárbajt jelölik meg. Bakró József megbízottjai a vonóspárbajt elfogadják. Segédek ezután elhatározzák, hogy a vonóspárbaj helyének, idejének, valamint a párbaj módozatainak megállapítására egy nagyobb bizottságot alakítanak és a vonóspárbajt ünnepélyes keretek között fogják lefolytatni. A tanácskozások további határnapját 1937. évi ágrilis hó 8-ik papjában jelölik meg. Színhely a gyulai Polgári Kör vendéglő különtermében. Kmft. Bakró József Konkoly Tihamér részéről Dr. Kovács Géza Dr. Emandity Virgi Balázs Árpád Györgyössy Iván! segédek. segédek. Juhász Gyula verseiből Testamentom Szeretnék néha vissajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk, Könnyek vizét és a Tisza vizét, Költők dalát és esték bánatát : Szeretnék néha visszajönni még. * 0, én senkit se háborítanék, Szelíd kisértet volnék én nagyon, Csak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még itíagyar dal Váradon ? Csak meghallgatnám, sir-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még ? Van-e még könny a nefelejes szemén ? Szeretnék néha visszajönni még ! És nézni fájón Léván, Szigeten, . Szakolcán és. Makón a hold alatt. Véri hárs alatt az ifjú szerelem Még mindig boldog-e és balgatag ? I Es nézni : édesanya alszik-e S álmában megcsókolni a szivét S érezni, most is rám gondol szive : Szeretnék néha visszajönni még ! Egy hangszer voltam . . . Egy hangszer voltam az Isten kezében, Ki játszott rajtam néhány dallamot, Ábrándjait a boldog szenvedésnek, Azután összetört és elhagyott Most az enyészet kezében vagyok, De fölöttem égnek a csillagok. Milyen volt szőkesége Milyen volt szőkesége, nem tudom már, Csak azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, E szőkeségben újra látom őt. Milyen volt a szeme kékje, nem tudom már, De ősszel, ha kinyílnak az egek. A szeptemberi bágyadt búcsúzénál Szeme kékjére visszarévedek. iMilyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a'rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. Váci szeptember 1899 A kiastromablakból kinéz az őszbe Egy égőszemü kispap. A Naszály Busan pipál, az esti félhomály Ölén levelek hullanak csörögve. Az asztalon a Szentek Élete, Fametszetekkel, mély csend a szobában, A szél künn az elmúlást intonálja, Az udvaron sétál egy remete. Szüretre érnek a szőlőhegyek, Hallálpillék a feszületre szállnak, Az égi nyájak nyirkos gyapja kondor, A kispap lelke messze, őgyeleg, Várják pártortüzes tiszai tájak És ő egy halk Verlaine versre gondol. Békésvármegye jegyző testületé április 17-én tartja közgyűlését (A „Békés“ munkatársától.) Békés vármegye Jegyzőegyesülete idei közgyűlését április 17-án Békés községházán tartja meg Harsányt László endrődi főjegyző elnöklete alatt. A közgyűlésnek egyik általános érdeklődésre számottartó tárgya a magánmunkálatok ügye lesz, aminek a vármegyei mamutközségekben való megnyugtató megoldása komoly közérdek. A közgyűlés után a Polgári Kaszinóban bankett lesz. Halál a békésszentandrási emésztő gödörben (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Bógyik Pál békésszentandrási tanyás kétéves kisfia f. hó 8-án délben, mig szülei bent étkeztek, a kút melletti emésztőgödör mellett játszadozott. Véletlenül egy gödörmenti göröngy meglazult alatta és a vízbe esett a szerencsétlen kisgyermek. A szomszédok kiabálására az apa kiszaladt és még aránylag idejében kihívta, de a gyermek ugylátszik sziv- bénulást kapott, mert nem tért többé magához. Gondatlanságért indult meg a szülők ellen az eljárás. Nagyban folyik a békésszentandrási útépítés (A „Békés?1 tudósítója jelenti.) A Szarvas—Bókésszentandrás között átépítendő útszakasz munkálatai már teljes erővel folynak s kezd teljes egészében kibontakozni annak minden nagyarányusága és célszerűsége. Amellett, hogy már a régi kövezet felszedése is folyik, több helyen megkezdték az úgynevezett halálkanyarok“ eltüntetését, illetve az uj útvonal egyenesebbé tételét is. Egyidőben megkezdődtek Békésszentandráson az ezzel kapcsolatban felmerült, illetve szükségessé vált kisajátítási munkálatok is. Nem fenyegeti Gyulát cserebogárveszély (A „Békés“ munkatársától.) Az a íir terjedt el, hogy a gyulai határban lelépett a cserebogár veszély. Különösen a gyü- nölcsfákat féltették a cserebogarak puszti- ;ásaitól és az volt a hiedelem, hogy az idén isedékes a cserebogarak három évenkénti irősebb rajzása. A riasztó hírek alapján a latóság gondosan tanulmányoztatca a helyietet. Megállapították, hogy egyes szórványos eseteket nem tekintve, még alig bukkant fel a határban cserebogár. Nagyobb veszedelemtől nem kell tartani, mert az erősebb rajzás csak a jövő évben esedékes. Egyébként is nálunk uem szokott komoly- veszedelmet jelenteni a cserebogár, a mi vidékünket nem igen kedveli, inkább a homokos talajon tenyészik. L miniszteri rendelet szerint április 30-tói május 31-ig tilos a halászat a Körösökön A {„Békés“ munkatársától.) A föld- niveléstigyi miniszter körrendeletét intézett íz alispánhoz az 1937. évi általános halá szati tilalmi idő megállapítása ügyében. A ;endeletben a miniszter értesíti a törvény- latóság első tisztviselőjét, hogy az 1937. ívi általános halászati tilalmat az ország összes nyílt vizeire elrendelte és annak időtartamát április 20-tól május 31-ig terjedő hat hétben állapította meg. Ezalatt az idő. alatt nyílt vízből halat fogni nem szabad. A rendeletben a miniszter a Fekete és Fehérkörösök és egyéb kisebb folyóknak a magyar —román és a magyar határt alkotó szakasza kivétel az általános rendelkezés alól, ezekre a miniszter az általános halászati tilalmat teljes egészében felfüggeszti. Uj rendelőt épít az OTI Békésmegyében A „Békés“ munkatársától.) Értesülésünk szerint az OTI vezetősége elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül megkezdi a szükségessé vált építkezéseit és több uj rendelőintézetet épit. Ezek során látjuk, hogy Békéscsabán 180.000 pengős költséggel mielőbb megkezdik az uj rendelőintézet felépítését.
