Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-04 / 75. szám
BÉKÉS 1937 április 4 A vitézek és a telepítés Az ellenzéki sajtó és az ellenzéki felszólalások nagyon sokszor szemére vetik a kormánynak, hogy a telepítés terén még semmit sem tett. A miniszterelnök már bebizonyította ennek a vádaskodásnak alaptalanságát. De ha rekriminálók alaposabban gondolkoznának a telepítés roppant komplexumán, rövidesen rájönnek, hogy ezen a téren a legnagyobb bűn az elsietett, kellőleg meg nem alapozott intézkedés. Alaposan elő kell készíteni ezt a nemzet életében mérhetetlen jelentőségű reformot úgy tárgyi, valamint személyi részében. Nem mindegy az, hogy mit, mennyit és kinek juttat a kormány az ország testéből, a földből. Természetes az a kivánalom, hogy olyan földet kell adni, hogy az megfizesse a ráfordított munkát és költséget, lehetőleg olyan helyen, hogy a termények elszállítása megfelelő közlekedési viszonyok folytán ne drágítsa túlságosan a terményt. Annyi földet kell juttatni, hogy abból egy több gyermekes család is emberi módon megélhessen. Biztosítani kell azt is, hogy a gazdáknak megfelelő élő- és holt felszerelés, vetőmag és első évi megélhetését is biztositó kezdő tőke álljon rendelkezésére. Még folytathatnánk a tárgyi feltételek felsorolását, de még csak a személyi feltételekre szeretnénk rámutatni. A telepes gazda szakértelme igen lényeges feltétel, de nem kevésbbé fontos az is, hogy Magyarországon földtulajdonos olyan valaki lehessen, aki becsületesség és nemzethüség szempontjából kiáll minden próbát. Kézenfekvő fentiek alapján, hogy a kormány a telepítés gyakorlati keresztülvitelénél figyelemmel van olyan egyesületekre, melyek tagjai utóbbi feltételnek minden tekintetben megfelelnek, így kapcsolódott be az Országos Vitézi Szék is. 1935-ben kezdődött meg a vitézi telepítési akció. Egyenkint 17—-IS kát. hold földet kap egy-egy vitézi telepes. Jó, mindent termő földet ez idő szerint Szabolcsban és. Baranya- megyében. Igen kedvező feltételek mellett, vetőmag stb. segéllyel vehetik át a telepesek a földet. Gondoskodás történt arról is, hogy a telepesek megfelelő házakat is építhessenek maguknak. Összesen 27 ilyen vitézi telek állott eddig az Országos Vitézi Szék rendelkezésére. Ebből három a békésmegyei vitézeknek volt szánva. Egy már el is foglalta a neki juttatott földet. Akik már 1—2 éve ott élnek, áradozó levelekben Írják, hogy mennyire helyes vágányokra került életük. Érdekes jelenség is mutatkozik. Vannak olyanok is, akik nem szívesen költöznek el szülőfalujukból, rokonaik köréből. Széleskörű az a kívánság, hogy az arra jogosultak lehetőleg szükebb hazájuk vidékén nyerhessenek telephelyet. Ezt a kívánságot természetesen nem lehet mindig honorálni, hiszen a telepítésnek egyik célja az is, hogy az egészségtelen birtokmegoszlásu helyeken kisbirtokok létesítésével javítsák a helyzetet. így megtörténhetik, hogy más vidéken kell sűríteni az önálló kisegzisztenciákat sürünlakott vidékekről. Az országos vitézi szék elsősorban sok- gyermekes családokat akar telepíteni olyan vidékekre, ahol nemzeti szempontok is indokolják az erős kisgazdaréteg kifejlődését. A vitézi telepeseket a továbbiak során sem hagyják magukra. A telepeseket szakképzett telepfelügyelő fogja tanácsaival támogatni és a termelésben irányítani. Ez a vitézi telepítési akció folyamatban van és biztosan remélhető, hogy egyre nagyobb mértékben fog kibontakozni. Aprilisbán új kövesüt épül Békés és Szolnok-megye között A „Békés* munkatárs ától.) Szolnok vármegye elhatározta, hogy a Békésvármegye határáig már a közeljövőben kikövezted a pusztaecseg-bucsatelepi utat. melynek kikövezését Békésvármegye is rövidesen folytatni fogja. A helyszíni bejártát most tartották meg, egyúttal elhatározták, hogy április első napjaiban negyven kövezfnmnkást munkába állítottak. Békésmegye szomszédságában veszedelmesen terjed az emberi rüh (.A „Békés“ munkatársától.) Békésmegye szomszédságában Dévaványán feltűnően megszaporodott a bőrbetegek száma. A különféle gennykeltő baktériumok által okozott bőrgennyesedések mellett leggyakrabban a tetvesség és rühesség fordul elő. Főleg a tanyavilágban gyakori a rühességben szenvedő betegek, de a község szegényebb részeiben is igen sokszor, majdnem mindennap találkozunk ezzel a betegséggel. A szolnoki alispán most rendeletben hívta fel a hatóságokat a rüh elleni védekezésre. Félős, hogy a veszedelmes betegség Békésmegye északi területére is átterjed. Reméljük azonban, hogy egészségügyi óvintézkedésekkel a ragály terjedésének illetékes helyeken elejét veszik. Békésmegye jövőjét érintő útügyi értekezlet Sesz Debrecenben (A „Békés“ munkatársától',) Tiszántúlnak és ezen belül Békésvármegyének nagyon sok olyan úti problémája van. amely sürgős elintézésre vár. A magyar utügynek egyik legégetőbb problémája a megfelelő bekötő- és összekötő utak létesítése. Békésmegyében a falvak rendelkeznek olyan kövezett utakkal, amelyek őket a nagyobb célokat és országos érdekeket I szolgáló úthálózathoz kapcsolják. De nélkülözi | az ilyen utakat nagy kiterjedésű tanyavilág. 1 Megemlékeztünk már róla, hogy 400 kin.-nél 1 még jóval több Békésmegyében a földutak i száma. Nagyon fontos azonban ezeken felül, j hogy megvalósuljon az a hatalmas útépítési ; terv, amely -- mint már szintén irtunk róla j — Békésmegyét akarja Kecskemétnél a transz- | kontinentális hatalmas müutba belekapcsolni. I Ezeknek a problémáknak a fontosságát áté- ; rezve a Magyar Toring Club április 17-én Debrecenben nagyszabású útügyi értekezletet rendez. A debreceni Kereskedelmi Kamarával í és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarával , karöltve. Ezen a nagygyűlés méreteit való- J szinüleg elérő értekezleten értesülésünk sze- | rint megjelennek Bornemissza Géza és Lázár ! Andor miniszterek Tasnádi Nagy András államtitkár és még sokan mások A rendezőség Kállay Miklós volt földmivelésügyi minisztert kérte fel az értekezlet előadójául. A* békésmefyei utproblémák végtelen horderejét átérezve vitéz Márki alispán nagy- jelentőségű útépítési tervet készít elő a májusi törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatára. E tervezettel a legégetőbb útügyi kérdéseket kívánja a lehetőséghez képest megoldani. Ezzel kapcsolatba ezidőszerint Békéscsaba, Gyula, Tótkomlós vannak elsősorban érdekelve. Reméljük, hogy alispánunk talál módot arra, hogy nagyszabású elgondolásait legalább részben megvalósíthassa. ! A nyáron álláshoz jutnak a gyulai munkanélküli fiatalok i i (A „Békés“ munkatársától.) A közegészségügyi szolgálat államosítását nyomon fogja követni a városok számvevőségének az államosítása is. Eredeti terv szerint ennek már ez év január elsején meg kellett volna történni, azonban a terv megvalósítását elhalasztották. Mostanában azután olyan hirek kezdtek j lábra kapni, hogy az előkészületek megtörténtek és a közeljövőben megjelenik a kormányrendelet a városi számvevőségek államosításáról. Így azután a városi számvevőség is állami hivatallá válik. A számvevőség tisztviselői is állami hivatalnokok lesznek, de a város fogja őket fizetni. Ellenőrizhetetlen hirek arról is számolnak, hogy a számvevőségi tisztviselők létszámát tneg fogják szaporítani. Ez igen kívánandó volna a gyulai állástalan diplomások elhelyezése szempontjából is. Értesülésünk szerint az államosításra a nyáron kerül sor, ebben az esetben végre álláshoz jut egy néhány gyulai fiatalember. Nincs még tettes Csorváson (A ,.Békés“ munkatársától.) Tegnap már beszámoltunk arról a vakmerő kísérletről, amelyet a csorvási községháza páncél- kasszája ellen követett el valami jószimatu „srenker“. Mint tegnap értesültünk, a kasz- szában ugyan nem 35 ezer, hanem csak 1500 pengő volt, de azért az is jó lett volna a betörőnek, ha hozzá tudott volna jutni, ez azonban nem sikerült. A jelek szerint a betörő a pénztárterem ajtatának zárját felfeszitette és a páncélszekrény baloldalán előbb egymástól mintegy 40 centiméternyire két lyukat fúrt, a*után pléhvágóval, vagy valami konzerv- nyitó-félével vágni kezdte a páncéliemezt, hogy egy jókora darabot kiemeljen belőle és a kassza belsejébe férkőzhessen. Mindkét vágás 14—15 centiméter hosszú. A községházán kora reggel kezdődő jövés-menés azonban megzavarta és menekülésre késztette, mielőtt munkáját befejezhette volna. A nyomozás egyenlőre holtponton van, de nagy eréllyel folyik tovább. RÉGEN BEBIZONYOSODOTT, HOGY TISCH ERNÖ-né!