Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-03 / 74. szám
Gyula, 1937. április 3 szombat LX1X. évfolyam 74« szám. "D Tr TZ-X? Q? OJ2/JYI1/0 Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.30, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Nagy események után A politikai élet a húsvéti ünnepek alatt úgy belső politikában, mint külpolitikailag igen figyelemreméltó dolgokat produkált. Azok a nyilatkozatok és cikkek, amelyek a hírlapokban megjelentek, bár különböző pártállásu férfiak felfogását tüntették fel, mégis örvendetesen kifejezésre juttatták azt a tényt, hogy nagy kérdésekben nincs különbség a pártok vezető férfiai között. Szinte egvbenhangzó volt az a megállapítás, hogy a belső béke fenntartása, az ország nyugalmi helyzetének biztosítása, gazdasági és szociális téren a további előrehaladás kimunkálása, elengedhetetlenül szükséges. Nem akarunk ebből semmiféle pártpolitikai tőkét kovácsolni, mégis hangsúlyoznunk kell megnyugtató önigazolásul is azt az észleletünket, hogy a jelenlegi kormányzat legfőbb célkitűzését fejezik ki mindazok az óhajtások, amelyek a különböző pártok köréből hangsúlyozzák az ország rendjének, nyugalmának és belső békéjének biztosítását. Darányi Kálmán kormányralépésekor az általa inaugurált kormányzati irányelvek legfőbb sarokpontjaként az alkotmányos szellemet hangsúlyozta. Azóta is változatlanul ebben a mederben folyik az ország ügyeinek intézése s a jövőben sem kerülhet sor a kipróbált útról való letérésre. Örvendetes tehát észlelnünk, hogy a különböző pártok részéről nyilvánosság elé került húsvéti nyilatkozatok és cikkek úgyszólván «ind az alkotmányosság fenntartásának szükségét hangsúlyozták. Úgyszólván minden politikai faktor hozzászólt az aktuális kérdésekhez s a kormány programjában szereplő alkotmányjogi javaslatok témául szolgáltak sok vezérpolitikus számára. Kitűnt, hogy a titkos választójog közóhaj tásszerü programként jelentkezik a magyar politikában s ma már nemcsak egyes pártok programjában foglalja el a maga helyét, hanem megoldását sürgeti minden közéleti tényező- Szerencsés körülményeknek kell tekintenünk elsősorban az erre irányuló törekvések alapjait, mert ma már nyilvánvaló, hogy úgyszólván minden komoly politikai párt gondos előkészítés után kívánja a titkos választójog megoldását. így történt meg, hogy nincs ellenzéke a kormány ama felfogásának, hogy ebben a kormányzói jogkör kiterjesztésének kell megvalósulnia, mert ezt követően a felsőház hatáskörének kiterjesztése után kerül sor a titkos választójog megoldására. Darányi Kálmán húsvéti nyilatkozata már körvonalazta e nagy- fontosságú alkotmányjogi reform magvalósításának időpontját is- E nyilatkozatból köztudomásúvá lett, hogy még a nyári szünet előtt tető alá kerül a kormányzói jogkör kiterjesztése s ha lehetséges, már akkor megoldása következnek a többi vele összefüggő reformok is, de ha a parlament kifogyna az időből, legkésőbb az ősz folyamán sor kerül közéletünket e sokat foglalkoztató problémákra. Természetesen ily nagyjelentőségű kérdések csak békés és nyugodt atmoszférában nyerhetnek olyan megoldást, amitől nem kell féltenünk nemzetünk jövőjét. Ezért fontos, hogy mentesítsük a magyar közéletet azoktól a szélsőséges irányzatoktól, amelyek még boldogabb időben is ártalmára lennének a nyugodt előrehaladásnak. A kormány elnöke több alkalommal nyilatkozott már e kérdésekben s hangsúlyozottan körvonalazta álláspontját, amely úgy a baloldali, mint a jobboldali szélsőségek ellen szólt. Megnyugtatóig hat az ország fejlődni akaró közvéleményére az egyik ellenzéki pártvezérnek az a fennen hangoztatott elve,?, amellyel elitélte a szélsőséges irányzatokat, hangsúlyozva, hogy pártja „mindig kérlelhetetlenül szembe fog fordulni azokkal“. Íme belpolitikai téren a nemzet erőit összefogó elvek jutottak a közvélemény elé a húsvéti ünnepek alatt. De külpolitikai téren is történtek nagyjelentőségű események. Az olasz-jugoszláv jószomszédi és baráti kapcsolatok megteremtése örömmel tölt el bennünket. A belgrádi megegyezés ugyanis azt mutatja, hogy hatalmas barátunk, Olaszország a béke politikájának útját eredményesen építeni tudja olyan időkben, amikor csak zűrzavart, békétlenséget, súlyos problémák felvetését s bonyodalmak támasztását tapasztaljuk világszerte. Az olasz külpolitikai sikerek számukra mindig örvendetesek s ezért fogadtuk megértéssel és nyugalommal a belgrádi megegyezést. De külpolitikai vonatkozásban történt még egy fontos és nagyjelentőséggel biró esemény a húsvéti ünnepek alatt. Gróf Bethlen István visszatérve karácsonyi cikkére, egy nagy államférfiu éles külpolitikai látásával boncolgatta a Romániába szakadt magyar kisebbség problémáját s kinyitotta a közvetlen tárgyalások lehetőségének kapuit és tette ezt oly mély bölcsességgel, hogy ha Románia valóban jószomszédi viszonyt akar létrehozni Magyarországgal, meg kell, hogy találja kisebbségi igényeink kielégítésére azokat a módozatokat, amelyeket a békeszerződések is biztosítanak. A magyar közvélemény megnyugvással olvasta gróf Bethlen István fejtegetéseit s arra a megállapításra jutott, hogy még ilyen nehéz és kényes problémát is dűlőre lehet vinni, ha a tárgyaló felek mindegyike valóban a megegyezést óhajtja. A kormányzó is résztvett Wiassies Gyula (emelésén (A „ Békés"" tudósítója jelenti.) Báró Wiassies Gyula temetése pénteken délelőtt 11 órakor volt. A gyászszertartáson, amelyet Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök végzett Horthy Miklós kormányzó is résztvett. A parlament csarnokából a menet a Kossuth Lajos-tér, Alkotmány-utca, Vilmos császár-ut Andrássy-ut, Mussolini-tér, Erzsébet-körut, Rákóczi-ut, Baross-tér, Fiumei-ut útvonalon haladt. A nagy halottat a Kerepesi-uti temetőben a főváros által felajánlott diszsirhelyen temették el. Betörtek a csorvási községházára A „Békés“ tudósítója jelenti.) Szenzációs hir érkezett, betörtek a csorvási községházára. A hir igaznak bizonyult, de annyi módosítással, hogy a betörés megtörtént ugyan, de eredménytelen maradt, mert a tettes nem tudott boldogulni a páncélszekrénnyel, amely pedig mesés zsákmányt: harmincötezer pengőt rejtegetett gyomrában. A kasszafuró valószínűleg álkulccsal hatolt be a községházi pénztárhelyiségbe és a jelek szerint kezdetleges eszközökkel esett neki a kasszának. A szakkörökben „rózsavágás“ néven ismeretes, hidegvágóval történő kasszafurási módszerrel kísérletezett, de hiába : a tekintélyes páncél- szekrény ellenállt és hajnal közeledtével kénytelen volt munkáját eredménytelenül abbahagyni és elmenekült. A nagy aparátussal megindult nyomozás már nagyobb eredménnyel járt, biztos támaszpontokat kapott a tettes kilétére nézve. Véres vörös támadás a szentesi nyilasok ellen (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A vörös izgatásnak eredményeképpen szerdán este Szentesen véres eseményekre került a sor. A lezárt munkásotthon udvarán 25 főből álló szociáldemokrata csoport gyülekezett, amely ezután megindult a város legforgalmasabb útvonala, a Kossuth Lajos-utca felé, ahol a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak van helyisége. A szociáldemokraták lesben állottak a nyilaskeresztesek párthelyisége előtt és amikor onnan Korcsmáros Béla szentesi nyilas alvezér vezetése alatt egy öt főből álló csoport kijött, a marxisták boxerekkel és kalapácsokkal nekiestek a nyilasoknak. A huszonöt főnyi vörös csoport vad kiáltozás között vetette rá magát az öt nyilasra és azokat ütlegelni kezdte. Hatalmas utcai botrány kerekedett, amelynek során mintegy ötszáz főnyi tömeg gyűlt össze. Többen rendőrért szaladtak, azonban mire a karhatalom kiérkezett, a túlerőben lévő szociáldemokraták kalapácsokkal véresre verték a védekező nyilas csoportot. Korcsmáros Béla nyilas alvezért kalapácsütéstől származó koponyatörés miatt rendkívül súlyos állapotban kórházba kellett szállítani, mig egy másik nyilaskeresztesnek a karja tört el. A nagy zűrzavarban a rendőri karhatalom érkezésének hírére a marxisták elmenekültek és szétszéledtek a különböző utcákban. 1*0 százalékkal drágult februártól az élet a tüzelésnél 19*2 százalék, az összszükségletnél pedig P9 százalékos emelkedés követke(A „Békés" munkatársától.) Gál Benő most kiadott heti létminimum táblázatában megállapítja, hogy az élelmiszer árak meghaladták a békebeli árakat. Mig 1932. november óta az élelmiszer index az 1914. évi adatok alatt maradt, február végén'már 1*1 százalékkal meghaladta a háboruelejei árakat, pedig volt idő, mikor az élelmiszerek ára 1*5 százalékkal maradt a háború előtti árak alatt. Részben az élelmiszerek, részben a tüzelőanyag árának emelkedése okozta, hogy a munkáscsalád heti szükségletét alkotó létminimum a január végi 61*38-ról 62*34 pengőre emelkedett és februárba az élelmiszereknél átlagban 3*6 százalék, zett be. 1937-ben a család teljes ellátásánál 31 százalék, az élelmiszerszükségletnél pedig 7 százalék a drágulás. Az 1914. évi júliussal szemben az élelmiszereknél 11 százalék, az öszszükségletnél 26*5 százalék a drágulás. 1935. januárjával szemben az élelmiszerszükségletnél 20*8 százalék. A ruházkodásnál 15*8, a tüzelésnél 11'6 és a család teljes ellátásánál 9 6 százalék a drágulás, mig 100 mai pengő békebeli belső vásárló értéke 79*02 pengő az 1935. évi január végi 86.43 pengővel szemben.
