Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-31 / 71. szám
Gyula, 1937. március 21 szerda LXIX. évfolyam 71. szám Sa-erkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap j Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő: ! 1.50, vidéken 1.80 pengő IÍOBAY FERENC ’f* Egyes szám ára 8 fillér Pénzestől eltűnt az alispán lovásza Budapesten A dolgozók védelme Egy ország egészséges gazdaságpolitikát s céltudatos nemzetpolitikát csak úgy folytathat, ha egészséges szociálpolitika áll segítségére. Manapság az emberiség tulnyomórésze munkája után él s a dolgozó ember élete világszerte nehéz. Következménye ez a válságos gazdasági viszonyoknak, de következménye annak is, hogy a tőke az elmúlt évszázad alatt rendkivüli hatalom birtokába jutott, amellyel nem élt mindig észszerűen. Természetesen tőkére szüksége van, mert enélkül termelés el sem képzelhető, — legfeljebb a fantaszták álomvilágában. De másrészről elengedhetetlen az is, hogy amikor a kapitalizmus áldásait meg akarjuk őrizni, —- csökkentsük, sőt kiküszöböljük annak hibáit, enyhítsük a társadalmi ellentéteket, védelmére siessünk a dolgozó millióknak. Ezt a célt tűzte maga elé a szociálpolitika. Józan megfontoltsággal elébe megy az eseményeknek s megfelelő intézkedésekkel arra törekszik, hogy a munkásosztályt polgári színvonalra emelje és visszavezesse a nemzeti gondolathoz. Ennek a célnak az elérése a háború előtfci idők, a liberális világszemlélet bátortalan szociálpolitikája ma már nem elegendő. Uj, átfogó, szerves és intézményes megoldásra van szükség, a Darányi kormány teljes mértékben átérezte az idők követelményét, amikor egyik őszi minisztertanácson részletesen megállapító tta a szociálpolitika követendő irányelveit. Az irányelvek kiinduló pontja az az alaptétel, hogy a kormányzat a dolgozó magyart a nemzet legjelentősebb értékének tekinti s nem elszigetelt, karitativ jellegű akciókkal, hanem céltudatos és egymással összhangban lévő reformokkal igyekszik a munkavállalók védelmét biztosítani. A szociális reformok természetszerűleg felölelik a nemzeti társadalom minden rétegét. Annak csupán egyik, de számban hatalmas csoportjáról nyilatkozott a napokban Bornemisza Géza iparügyi miniszter, felsorolva az intézkedéseket, amelyek az ipari munkásság érdekében eddig történtek, ismertetve a programot, amely a közeljövőben végrehajtásra vár. Konkrét adatokkal számol be a miniszter nyilatkozata azokról az intézkedésekről, amelyek a maximális munkaidő és legkisebb munkabér biztosítása érdekében eddig történtek s a magyar társadalom megnyugvással veheti tudomásul, hogy rövid másféléves rendezés után a munkástársadalom fele részénél sikerült ezen a téren megnyugtató helyzetet teremteni. De örömmel kell megállapítani, hogy ugyanez a szellem vonul végig a szociális intézkedések egyéb során is, mint amilyenek az ingyenes hatósági munkaközvetítés országos hálózatának kiépítése, kölcsönök folyósítása abból a célból, hogy a munkásság fokozatosan családi házakhoz jusson, a családi munkabérek bevezetése (ami az állami szénbányákban már meg is történt), a fizetéses szabadság intézményesítése, a munkahelyek egészségügyi viszonyainak javítása. Olyan irtózkedések ezek, amiből a munkástömegeknek érezniök kell, kogy a nemzeti Magyarország segitőkézzel fordul feléjük. És ezekből az intézkedésekből biztosan felépül a jövő uj, szociális szellemű Magyarországa. Tárható időjárás a következő huszonnégy Órára : mérsékelt északi, északkeleti szél, főként az ország nyugati és déli részén eső a hegyeken ho. Az éjjeli lehűtés kissé csökken, a nappali hömérséglel emelkedik. A reggeli hőmérséglet 11, délben 14, délután 15 fok volt. A „Békés“ munkatársától.) Nagypénteken érdekes eltűnési ügyben indított nyomozást a budapesti főkapitányság eltűnési osztálya. Vitéz Márki Barna, Békésmegye alispánja, levélben értesítette a budapesti rendőrséget, hogy lovásza, a 21 éves gyulai Sebestyén András, eltűnt a fővárosban. Az alispán a teilyészállatvásárra küldte fel Gyuláról lovászát, hogy ott a kiállított lovakra és égyébb állatokra vigyázzon. Azonkívül más megbízatása is volt. Fel kellett volna keresnie az alispán megbízásából Pamuk Ferenc építészmestert, aki az országbiró-utca 11. számú házban lakik. A lovász nem jelentkezett az építésznél és annak ellenére, hogy a tenyészállatvásárnak már vége és két nappal ezelőtt haza kellett volna térnie, nem jelentkezett. Sebestyénnél pénz is volt, ami még rejtélyesebbé teszi eltűnését. A fiatal lovász már régebb ideje alkalmazásban áll az alispánnál és eddig semmi panasz nem merült fel ellene, gazdája teljes bizalmát élvezte és nem tudják elképzelni, hogy mi történhetett vele. A budapesti rendőrség detektiveket küldött ki az eltűnt lovász felkutatására. (A „Békés“ munkatársától) Ritka eset, hogy husvét hétfőjén ne történjen valami verekedés. Különösen falun szokott előfordulni, hogy a legények mámoros fővel bicskát rántanak és vért ontanak. Az idei husvétnak is megvan a megyei szenzációja : Juhász Károly vésztői cigány barátját, cigánytársát, Balog Juhász Gyulát véresre verte. Juhász Károly Balog Juhász Gyulával együtt hegedült husvét hétfőjén Vésztőn a Fazekas-féle vendéglőben. A vendégek huzatták a nótákat, hanem' éppen a nóták körül keletkezett a baj, mert két vendég versengett a nóta rendezésben. Ebből keletkezett a baj. Az egyik cigány az egyik vendég nótáját akarta huzni, a másikét. Ezen a tényen Juhász Károly anyira felháborodott, hogy letette a billiárd- asztalra a hegedűjét, fölkapta az egyik vendég tulajdonát képező és a vendéglő egyik sarkában elhelyezett dorongot és azzal szörnyű szidalmak közben Balog Juhász Gyulára támadt, akinek a kezéből kiesett a hegedű, mert Juhász Károly beverte a fejét, aminek következtében Balog elvesztette az eszméletét. A földühődött cigánynak még ez sem volt elég, eldobta a dorongot és megcibálta a földön fekvő Balog Juhász Gyulának a fülét. A póruljárt Balog Juhász Gyulát a mentők a gyulai kórházba szállították. Uj országzászlót avattak az elekiek (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az eleki országzászágzászlót, amelyet egy Engelhart Rezső nevű fiatalember, aki a legutóbbi választások során a nyilaskeresztesek főkortese volt, letépett, hétfőn délután ünnepélyesen kitűzték Elek község főterén. A község nagy ünnepségek közepette kívánt tiltak zni a meg botránkoztató eset ellen és többezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy jelen legyen a zászló visszahelyezésénél. Délután két órakor kezdődött az ünnepség. A Szózat eléneklése után Wittman Elek György földbirtokos, a kisgazdatársadalom nevében mondott beszédet. Beszédében kijelentette, hogy nem mosakodni jöttek ide a svábok, mert hazafias érzéseiket két évszázad óta bebizonyították. Egyesek a németül beszélő magyarokat pángermánoknak emlegetik. — A mai világban — mondotta — annyi mindenféle beteg gondolatnak vannak szóvivői, hogy minden egyes emberért nem vállalhatunk felelősséget és a kelevény ellen csak úgy védekezhetünk, ha kivágjuk azt az egészséges testből. Nem akarjuk azt hallani, hogy mi kisebbségek vagyunk, mert mi nem kisebbségnek jöttünk a szentistváni országba, mi ———— Benes Belgrádba utazik (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Április első napjaiban újabb politikai látogatások lesznek Belgrádban. Április elsején és másodikén tartja értekezletét a jugoszláv fővárosban a kisantant külügyminisztereinek állandó tanácsa. Krofta cseh és Antonescu román külügyminiszter kedden, március 30-án érkeznek Belgrádba. A belgrádi kisantantkonferencia napirendjének legérdekesebb pontja az olasz-ju- goszláv szerződés. Benes belgrádi tartózkbdásának programján nagy katonai díszszemle is szerepel, amelyet ezúttal nem a főváros környékén tartanak meg, mint más alkalmakkor, hanem az uj parlament előtt elterülő térségen. egyenlő értékű polgároknak jöttünk ide és minden más magyar állampolgárral egyértékü- nek kívánjuk magunkat tndni. Végül a lakosság hódolatát fejezte ki a nemzeti szimbólum előtt. Az ünnepség végén Reibel Mihály, a választókerület országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. — Mélyen fájlalom, — mondotta — hogy éppen a mi községünkben történhetett meg az, hogy egy beteges lelkű fiatalember az országzászlót letépte. Nem tekintjük magunkat külön rétegnek, mi a magyarokkal egy sorban vagyunk. — A község egész népe nevében kijelentem, itt az országzászló előtt, hogy a zászlón ejtett sérelem bennünket a legmélyebben megbotránkoztatott, de egyúttal kifejezést kívánunk adni annak a mi egyéni akarásunknak is, hogy nem idegen, hanem magyar lobogó alatt, magyar földért és magyar jövőért akarunk küzdeni. Maradjunk meg mi régi becsületes sváb polgároknak, akik mindenkor testvérüknek tekintették a magyart. Reibel Mihály nagyhatású beszéde után a közönség elénekelte a Himnuszt.
