Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-28 / 70. szám
1937 március 2f BÉKÉS 3 Versek A tápai Krisztus Az ország utján függ s a földre néz, Arcán szelíd mosoly a szenvedés. A falu népét nézi csöndesen, Amint ballagva munkából megyen. % Az ősi népet, mely az ősi föld Zsellére csak és várja az időt, Mikor saját portáján ur lessen, Mikor az elet néki is terem. dj a meg hajának a kellő gondozást, hogy mindig szép legyen! A magyar Krisztus, a falusi szent, Hiszen nekik is megváltást jelent. Olyan testvéri áldással tekint Feléjük és biztatja híveit. Feje fölött a nyárfa is magyar, A fecske is és egy a zivatar, Ha Isten segít, földgáz, esetleg petróleumforrások is felszínre kerülnek Békésmegyében Mely öt paskolja és a falut veri És folyton buzgó öt szent sebei Nem a magyarság sorsát hirdetik? És ki segít mar, ha ö sem segít. Juhász Gyula Ma már az ország sorsát intéző körök a modern tudomány és technika minden lehető eszközét harcba vetik, hogy a földből kicsikarják kincseit. Nemrégen a röviden meginduló agrokémiai munkálatokra mutattunk rá, most a már részben, megtörtént és a közeljövőben megtörténendő geofizikai kutatásokról szeretnénk olvasóink előtt beszámolni. HÚSVÉTI D1STICHONOK. Irta: SÁNTA GYÖRGY. Bus szemeim függőkertjén csupa ritmus az élet: ritmus a csillagcsönd, ritmus a rügyfakadás. Minden szent dallam s mindig csak Krisztus a lényeg: Nélküle nincsen lét; Benne gyönyör a Halál. Lépek a jobb s balsors közt fel-fel a begyre ütődve. Ballagj árva szivem : Golgota vár meredek. Ládd a rügyek, csecsemők szűz ajka gügyögve mondja : szeress, szenvedj, isteni rendelet ez 1 Megváltó, Te feléd lebegek vad „lárma., fjjjptt,, ira, árnytalanul suhanok, mintái bolygón a hang. Albatros-testem látjátok csak, mit örök kin félszeggé tesz már ■— és lefelé von a hant. Csetlek-botlok az utcán, mig ide és oda löktök s fancsali, mord mosolyom csókra kuszán lefityeg Ám igazítva a vígra, ha „Szervusz“t visszaköszöntök már oda sem figyelek — más zene hangja libeg fülkagylóm-lemezén... Ezt hallgatom állva zsivajban járva Kereszt útját, ülve a csend küszöbén . . . S könnyű már az utam; oldalt két drága halottam: jobbom fogja a Hugóm s bal karomon az Öcsém, Hová leit Krisztus vére ? Azzal kell kezdenünk, hogy vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán a múlt' év elején bejárta a vármegyét és ott felkeltette a figyelmét, hogy Békéscsaba határában 28,°C ártézi viz ömlik egy ártézi kutból annyi földgázzal, hogy egy malom gépeit hajtják vele. Csorvás község piacán 29.2°C viz folyik az ártézi kutból, erősen földgázos; Tótkomlóson is meglehetősen földgázos a viz. A puszta- szöllősi Nagymajorban az ártézi kutakból termelt földgázt gépek hgjt%ára,,és fűtésre, használja fel a gróf Zífchy4eíe uradalom, ami által mintegy 10 ezer pengő értékű szenet takarít meg évente. Ugyanígy használják fel Pusztaföldváron a László féle majorban a kút földgázát, Orosházán tiz ártézi kút van. A Diana-fürdő I. és II sz. kútja 37.5°C és 38.4"C melegvizével a nagyszabású fürdőt bőségesen ellátja. A vízzel feltörő földgázt fűtésre, a fürdővíz melegítésére használják. Figyelembe véve azt, hogy az orosházi ártézi kutak mélysége 14-') és 170 m. között változik, vizük hőmérséklete szakemberek megállapítása szerint aránylag igen magasnak mondható. Mikor beléverte a római hegyes dárdáját és kijött a hátán a zord acél, taszítva, téjwe a szív piros cafatjait; mikor megszűnt a dobbanás és folyt a vér: óh mondd, az Istenért, — hová lett az a vér? — Valószínűleg beitta a homok, egyszerűen beitta, mint minden más folyadékot szokott De hiszen Isten fia volt s vállán pihent a csillagos mennyei bolt! — A föld, az nem rajong ! A föld nem törődik a f elegekkel, a föld nem lelkesedik semmiért, csak issza, csak issza a vért, issza, issza a vért! Gulyás Pál MEINL 243 5-6 kávé-, tea-, kakaó- és csokoládé eredeti csomagolásban Erkel tér. Békés-vármegye legmélyebb kútja a 778 m. mélységű békési Asztalos István-utcai kút, hőmérséklete 42.6°C, erősen földgázos A gáz maga a sármásira emlékeztet. A vizet a környék lakói főzésre, mosásra, lehűlve ivásra használják. A 29 ezer lakosú Békésen ezt a kiváló vizet nem használják fel: rendes téli és nyári üzemű gőzfürdőt létesíthetnének. Szarvason is magas hőmérsékletű, földgázt is tartalmazó kutak vannak. Melegvizet szolgáltatnak a kondorost ártézi kutak is. Dobozon kismélységü aknás kutak is tartalmaznak gázt, ezek azonban valószínűen moesórgázok. A Wenckheim grófi kastély parkjának két ártézi kútja szintén tartalmaz földgázt. Ezek a tapasztalatok arra indították a főispánt, hogy a földművelésügyi kormánytól kieszközölje a vármegye területének e tekintetben szakemberek által leendő végigvizsgálását. Ez a vizsgálat megtörtént ; azt dr. Lóczy Lajos, egyetemi tanár, az M. Kir. Földtani Intézet igazgatója eszközölte. Vizsgálatainak eredményét összegezve azt a véleményét nyilvánította, hogy a legtöbb gázt szolgáltató kút azon az észak-déli csapásirányu területsávon található, amely Csorvástól Magyarcsanádig követhető. Ennek a területsávnak gázos ártézi kutjai arra az elgondolásra vezetnek, mintha azok ege észak-déli ír nyíl elsőrendű földalatti íiegyszerkezettel volnának kapcsolatosak. E területsávon az ártézi kutakat az jel lemzi, hogy nagy gázmennyiséget; de arány' lag nem túl nagy mennyiségű felszökő vize* szolgáltatnak, a víz hőmérséklete azonban aránylag igen magas. Geothermikus gradiensnek mondják a hőmérsékletnek a mélységgel kapcsolatos emelkedési mértékszámát. Ez a geothermikus gradiens az említett területsávon igen alacsony 12—18 m. között váltakozik. Ez azt jelenti, hogy minden 12—18 méterre egy fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ezek a geológiai vizsgálatok még nem nyújtanak biztos támpontot arra vonatkozóan, hogy hol, kb. milyen mélységben volna remélhető nagyobb mennyiségű földgáz, esetleg olaj feltárása. Csak valószínűségi következtetésekről lehet szó. A vármegye területének nagy részén, igy a dobozi kutak vizét állandóan pezsgésben tartó gáz mocsárgáz. A pusztaföldvári, a békési, csorvási és az orosházai mélyebbfurásu ártézi kutak gázai azonban már a szó szoros értelmében vett igazi földgázuk, amelyek olyan tulajdonságot mutatnak, mint az Erdélyi-medence földgáza. Ez a gáz 90 százalékban metántartalmu gáz és Lóczy la ár véleménye szerint teljes mértékben indokolttá teszi a rendszeres föidgázkiitatas megindítását. Amennyiben hegyszerkezeti szempontból (az említett földalatti hegyvonulatot figyelembe- véve) megfelelő helyen tűzetnének ki a mélyfúrások, bőséges forrásvizén kívül nagymeny- nyisógü földgázt is felszöktethetnek. Sőt bizonyos — dr. Lóczy Lajos által szakszerűen részletezett geológiai adottságok alapján megvan annak a lehetősége is, hogy Békés altalajában a földgáz mellett kommerciális mennyiségű petróleum van. Valószínű, hogy ennek felszinrehozatala céljából igen mély (1500—2500 méteres) kutatófúrások készítésére lesz szükség. Természetes, hogy ilyen nagy költséggel járó fúrások helyeinek kitűzésénél igen nagy körültekintésre van szükség és éppen ezért a főispán Lóczy javaslatára arra törekszik, bogy a földmivelési miniszternél kieszközölje, hogy a báró Eötvös Loránd-féle torziós in- garmérésekkel és az úgynevezett szeizmikus reflexiós eljárással vizsgálják meg a vármegye területét, hogy ezáltal a megye altalajának hegyszerkezeti felépítésére nézve bizonyos támpontokat lehessen nyerni, melyek alapján a kutató tanulmányi fúrások helyei kitüzhetők legyenek, mégpedig — mint szakkörök állítják — 75 százalékos valószínűséggel. Valószínű, hogy 700—800 méter mélységű ártézi kutak segélyével a legtöbb helyütt 40—7o° C. hőmérsékletű nagymennyiségű forrásvíz volna fakasztható, amelynek földgáza kisebb gyárak és erőmüvek energiaellátására volna alkalmazható.
