Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-24 / 67. szám
BÉKÉS 1937 március 24 0 Z I (A „Békés“ munkatársától) A gyulai kultúrára vágyó embernek, amint már ismételten megemlékeztünk róla — úgyszólván egyetlen hely áll rendelkezésére, ahol ezt a vágyát úgy, ahogy kielégítheti és ez a mozi. A mozi zenét, művészetet nyújthat ; igaz, hogy csak gépzenét és gépmüvészetet. A lehetőségek azonban óriásiak, de a felelősség is, ami nemcsak azokat terheli, akik a filmeket gyártják, hanem azokat is, akik színházaikban bemutatják. Szubjektív oldaláról tekintve a kérdést, nemcsak jó üzleti érzékének kell lennie a bemutatónak, de alapos pszichológusnak is kell lenni, hogy kiismerje, kitanulja a mozibajáró közönség, még pedig különböző társadalmi rétege- ződésü közönség Ízlését, igényeit A bemutatásra kerülő filmeket úgy kell megválogatnia, hogy a különböző kultúrájú nézősereg egyformán szívesen vegye azokat Ezzel már elértünk a dolog objektiv oldalához is, ami azonban elsősorban a film- gyártókat érinti. Olyan filmeket kell gyártani, amelyek nemcsak a kommerciális érdekeket elégítik ki, hanem morális és nevelő szempontokat sem hagynak kielégítetlenül. Van még egy nagyon fontos szempont : a filmnek a nemzeti sajátosságokra is tekintettel kell lennie. Ma azonban a filmnek legnagyobb része a gyártóország határain túl is piacot keres. Ez azonban nem zárja ki a nemzeti sajátosságok kihangsulyozását. Sőt ! Az etnográfiái, folklorisztikus elemek például helyes módon megjelenítve igen keresetté, látogatottakká tehetnek egy filmet. Jó példa erre a közelmúltban Gyulán is pörgetett „Utolsó éjszaka“ cimü film parasztlakodalma. Mintha csak Grieg „Parasztlakodalom“ c. zenei képe elevenedett volna meg az egyébként is jól í’ende- zett, jól megjátszott és fotografált filmben, amelynek témairója is helyes nyomokon járt. Nem lehet azonban a legjobb akarat mellett sem jó filmnek mondani a „Lovagias ügyet“. Különösen nem lehet magyarnak fémjelezni s ezért kár nemzetiszinü keretben hirdetni. Azért, mert magyar nyelven adnak le egy társadalmi réteg lelkületére és belső életére fénytvető darabot, az még nem lesz magyarrá. Különben is már a kabarészinpa- dok is más fogásokkal gyönyörködtetik látogatóikat. Nem magyar filmek azok sem, amelyek szerint a magyar mágnáshölgyek villogó ga- tyáju parasztlegényekkel duhajkodnak a falusi kiskorcsmákban és ahol a magyar életből csak a csárdás, a cigány, az állandó ivás és kártyán való tönkremenés látszik és hallik. Nem ilyen magyar filmeket kérünk. Gondoljunk csak az „Uj földesur“ igazán magyar levegőjére, a szereplők igazán művészi játékára és akkor megértjük a darab kasszasikerét is. Még egyet : Gyulán nem jó reklám az a kitétel, hogy „Csak tizenhat éven felülieknek.“ A mozi vezetősége azonban tagadhatatlanul mindent megtesz, hogy a lehetőség szerint jó és változatos filmeket adjon. A „Top Hat“, a „Mézeshetek“ látványosak és szórakoztatók is voltak. A színes trükkfilmek egyre több hívet szereznek a mozinak. K. G. MEINL 243 2 6 kávé-, tea-, kakaó- és csokoládé eredeti csomagolásban 'tÉli Erkel-tér., Névjegyeket rendelj en ] Vakmerő kerékpártolvajlás Gyulán (A „Békés“ munkatársától) A „Békés“ már többizben hirt adott arról, hogy Gyulán igen sűrűn fordultak elő kerékpártolvajlások. Az ismeretlen tettes már annyira merész lett, hogy szombaton este Gyulán a sürünlátoga- tott Petőfi-utcában a Schenk-féle hirlapiroda kirakatához támasztott kerékpárt este fél 8 és 8 óra között ellopta. A kerékpár Varga István gyulai lakosé, gyártási száma és gyártmánya ismeretlen. A tengelyhez erősített táblácskán Brauin György Gyula, felírás szerepel. A rendőrség erélyesen nyomoz a kerékpártolvaj után. A sorozatos kerékpárlopások ügyében megindított nyomozások folyamán megállapítást nyert, hogy a károsultak hosszabb ideig hagyták őrizetlenül nyilvános helyen kerékpárjukat és igy kerékpárjuk a tolvajok köny- nyü prédája lett. Felhívja a rendőrség a kerékpártulajdonosokat arra, hogy a saját jól fel'ogott érdekükben is kerékpárjukat nyilvános helyen hosszú ideig őrizetlenül ne hagyják, s azt biztositó zárral, vagy lakattal lássák el. Bakró Jóska és zenekara elfogadta a vonóspárbajra való kihívást (<4 „Békés“ munkatársától.) Ismeretes, hogy március lö-én az országzászlónál megtartott ünnepségből kifolyólag Bakró Jóska és zenekara és Konkoly Tihamér és zenekara között konfliktus kerekedett, úgy annyira, hogy az ügynek lovagias folytatása lett. Konkolyék vonós-párbajra hívták ki Bak- róékat. Hétfőn felkeresett bennünket Bak ró József cigányprímás a zenekar egyik tagjával és a következők közlésére kért fel : — Tévesen gondolják Konkolyék azt, mondja Bakró, hogy én akartam felettük intézkedni. Az ivet az ünnepséget rendező Tar- pai Ottó, polgári iskolai igazgató bocsátotta ki, s vitéz Bánfi alá is akarta Konkolyék kai Íratni. Ők azonban az aláírást megtagadták. Az megfelel a valóságnak, hogy közöttünk a viszony igen feszült, de ennek oka a mi részünkről csakis személyes ellentét. Mi, én és a zenekarom, nem vagyunk kenyéririgyek. — A kihívást elfogadjuk. A részletek további megbeszélésére a „Békés“ szerkesztőségének tagjai közül Balázs Árpád és dr. Kovács Géza szerkesztő urakat bízzuk meg. A gyulai Szegénygondozó Hivatal felhívása a társadalomhoz Tegye mindenki magáévá a szegények sorsát Alig egy hét és küszöbön a feltámadás ünnepe : Husvét. Várják az emberek. Valami áhítatba merült készülődéssel várják. Természetes, hisz az öröm ünnepe. Az újjászületés bizonyságtétele tapad hozzá, a tulvilági életfolytatódás szóílan kinyilatkoztatása : Jézus Krisztus feltámadása. Az emberek ünnepelnek. És ebből az örömből részt kérnek a szegények is. Azok a szegények, akiknek nem juttat asztalukra az ünnep talán kenyeret se. Ezeknek az elesett '»embertársaknak kérését továbbítja a Szegénygondozó Hivatal Gyulaváros megértő társadalmához, hogy segítsék őket. Segítsék tehetségükhöz mérten, hiszen a legkisebb adó- ' mányt is köszönettel fogadja a Szegénygon- 1 dozó Hivatal, mert az elmúlt évben nagyon 1 nehéz időkön küzdötte keresztül magát. Oly nehéz időkön, hogy egy-két ilyen Ínséges esztendő fordulásával minden bizonnyal passzívával fog dolgozni. Tehát ilyenféleképpen nincs abban a helyzetben a Szegénygondozó Hivatal, hogy Gyulaváros területén minden szegény ember asztalára kalácsot tegyen. Ezért kérjük azokat, akik megértéssel néznek az elesettek felé, hogy pénzbeli vagy természetbeni adományaikat nagypéntek reggelig juttassák el a Szegénygondozó Hivatalba, hogy maradjon idejük a Gondozó Nővéreknek és Diakonissza Testvéreknek a szétosztásra és arra, hogy rendeltetési helyükre juttathassák a szeretet-csomagokat Az adományokat ünnepek után hirlapilag nyugtázza a Szegénygondozó Hivatal. Tragikus körülmények között meghalt Czája János, a hires magyar birkózó (A „Békés* tudósitója jelenti) Tragikus eseménnyel végződött a vasárnapi Czája—Bel- gards összecsapás- Czája János jókedvűen lépett a szőnyegre, de már az első menet közben meglátszott munkáján, hogy rosszul érzi magát. Amikor lecsöngették a fordulót, Czája ingadozva lépett az odakészitett szék felé és amire a segédszemélyzet hozzáfutott, ájultan összeesett. Az előhívott mentők azonnal a Szent István-kórházba szállították, ahol fél órával később meghalt, anélkül, hogy eszméletre tért volna. A 49 éves Czája János sok dicsőséget szerzett a magyar névnek. 1911-ben Szentpétervárott nyerte el először a professzionista világbajnoki címet abban a küzdelemben amelyen rajta kívül még száz- kileucen vettek részt. 1912-ben Konstantinápolyban megszerezte a profibirkózók legnagyobb diját, az „arany övét“. Legutóbb 1935- ben a Rigában rendezett professzionista világ- bajnokságon ért el nagy győzelmet. éléskamrába, konyhába igen szép színekben 'kapható DÖBAY JÁNOS könyvkereskedésében. Elköltözés miatt ebédlő-bútor, szőnyeg, függöny és egy fehér leányszoba eladd. Cim a kiadóhivatalban. 245 2—2 egyes mod elek megérkeztek TISCH ERMI RUHA ÜZLETÉ ü E X 144 16—*
