Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-23 / 66. szám

LXIX. évfolyam 66- szám Szerkesztőség és kiadóhivatal j Politikai napilap Előfizetés egy .hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám ; Fősze kesztő; S 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f ! Egyes szám ára 8 fillér A kormányzó érdeklődéssel szemlélte a békésmegyei búzát az országos kiállításon Kisemberek megsegítése A kormány két igen fontos rendeletet terjesztett a 33-as országos bizottság elé és a bizottság mindkét rendeletet elismeréssel és örömmel köszöntötte. Az egyik rendelet a közterhek elosztásánál máris megnyilvánult és a fokozatosan készülő adóreformok alap­elveire kedvező fényt vető uj szellem jegyé­ben leszállítja az adót és más hasonló közter­hek és illetékek hátralékos összege után felszámított kamatokat. Az eddigi kilenc szá­zalékos kulcsot hat százalékra mérsékli, tehát egyharmadával csökkenti A másik rendelet, amelynek alapelveit a pénzügyminiszter a Nemzeti Egység Pártjának legutóbbi értekez­letén már ismertette a földreform végleges likvidálását jelenti. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszteré az érdem, hogy megteremtette ennek a rendelet­nek pénzügyi alapjait. Nem kevesebbet jelent ugyanis ez az uj rendszer, mint azt, hogy az állam 121 millió pengőt enged el azoknak a kisgazdasági alanyoknak, akik a földreform során akár földhöz, akár házhelyhez jutottak, ügy az állam áldozatkészségének mértéke, mint maga az a tény, hogy most már végle­gesen likvidálhatok a végrehajtott földreform függő kérdései, a szó szoros értelmében kor­szakalkotó jelentőségűek. Bizonyára helyesen is Ítélte meg a rendelet jelentőségét a pénz­ügyminiszter akkor, amikor a sajtó képviselői előtt, de a 33-as országos bizottságban is an­nak a reménynek adott kifejezést, hogy a foganatosítandó mérséklések országszerte meg­értéssel és megnyugvással fognak találkozni Hozzátehetjük a miniszter szavaihoz azt, hogy az adó- és illetékhátralékok kamatainak leszállítása is hasonló megnyugvást, megelé­gedést és örömet fog kelteni országszerte. Mert ez az intézkedés a szociális adópolitika ko­moly megnyilvánulása, azonkívül pedig két­ségtelenül legelsősorban a kisembereken segit. Közterhekkel ugyanis általában nem a tehető­sebb és teherbíróbb, hanem a gyengébb gaz­dasági és adóalanyok vannak hátralékban Kisemberek veszik igénybe közterheik törlesz­tésénél a méltányos részletfizetési kedvezmé­nyeket és a kisemberek adóterhe csökkent eddig csak. Nagyon vontatott, lassú ütemben azért, mert a fizetett részletek nagy százalé­kát emésztették fel a hátralékos tőke kamatai, úgy hogy a tőke maga nagyon nehezen mor­zsolódott le és az adófizető egy rossz esztendő zavarainak hátralékában mutatkozó következ­ményeit évekig megsínylette. A közterhek kamatainak csökkentése tehát igen jelentékeny lépés a széles néprétegek érdekeit védő szo­ciálpolitika terén is. Fokozza a két rendelet értékét az idő­pont is, amikor érvénybe lépnek. A társada­lom egyes rétegeiben egyre hangosabbak ma a panaszok és a rendzavarást éltető elemek­nek ismerős háttérben álló mozgatóerők nem kis örömére ezek a panaszok tüntetések for­májában is megnyilvánultak. A kormány fent ismertetett két rendelete komoly intelem azok részére is, akik a zavarosban akarnak halászni és azok részére is, akik eszközül adják oda magukat a felelőtlen izgatóknak. A két ren­delet olyan szociális kormányzati szellem gyü­mölcse, amely a legteljesebb megértést és elismerést joggal követelheti meg. Ez a kor­mányzati szellem valóban gondoskodik azok­ról a széles néprétegekről, amelyek gondos­kodást igényelnek és érdemelnek. Ennek a kormányzatnak kapuján fölösleges követelőzve dörömbölni, mert ez a kapu minden jogos igénnyel halkan kopogtatók előtt is megnyilik. Megnyílik a társadalom minden rendű és rangú rétege előtt és meg fog nyilni a kenyér- kereseti lehetőségeket kereső ifjúság előtt is. A „Békés“ tudósiinja jelenti.) A mos­! tani mezőgazdasági kiállítás egyik legórdeke- ! sebb csoportja a buzabemutató, amelyen Bé- j kés-vármegye buzakiállitási anyaga első he­lyen szerepel. Az ünnepélyes megnyitás alkalmá­val Horthy Miklós kormányzó meg­tekintene ezt a hnzakiállitást is. A kiállítás békésmegyei részénél baiczai j Beliczey Géza, m. kir. gazdasági főtanácsos, I felsőházi tag, a Békésvármegyei Gazdasági i Egyesület elnöke és dr. Darök József, az | egyesület titkára fogadták és kalauzolták a kormányzót, aki (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap délután fél három órakor tartotta tisztújító kisgyiilését az Országos Frontharcos Szövet­ség gyulai főcsoportja Corvin-utca 4 szám alatt levő székháza nagytermében. A nagytermet szorongásig megtöltötték a frontharcos bajtársak. Dr. Varga Gyula elnök felszólítására a bajtársak állva mondották el a Magyar Hi­szekegyet. Majd dr. Kovalszky Róbert vezető­tiszt mondta el a titkári jelentést. Felszólítá­sára az elhalt bajtársak emlékének felállással áldoztak. Kiemeli, hogy a munkaképtelenné vált baj társak megsegítésére indított akció si­keréhez nagyban hozzájárult vitéz dr. Ricsóy- Uhlarik Béla főispán egyszáz pengőből, Stá­bért András husnagyiparos bajtárs egy mázsa szalámiból álló adománya, amiért a bajtársak nevében köszönetét fejezte ki. Ismerteti ezután a frontharcos célkitűzéseket. Schmidt Gyula pénztárnok terjeszti elő jelentését Ismerteti a szövetség anyagi vi­szonyát. Következik a közgyűlés legfontosabb és legizgalmasabb része, a választás. Az ellenzék által beharangozott vihar elmaradt, teljesen győzött a hivatalos lista. Egyedüli változás a hivatalos listánál a legénységi titkár személyé­nél volt. Itt ugyanis a hivatalos jelölttel szem­ben Megyeri Ferencet választották meg. Társ­elnök vitéz Kovács János malomigazgató lett, alelnök: dr. Bakos József vármegyei másod­főjegyző, tiszlititkár Fiam István e. 1. hadnagy, mig a központi kiküldött dr. Kovalszky Róbert vezetőtiszt. A küzgyülés Mészáros Emil javaslatára egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választották dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispánt. Végül dr. Vojtsek Ottó központi kiküldött tar­(A „Békés“ tudósítója jelenti.) Dévavá- nyáról Békésmegyébe az utóbbi hónapokban rengeteg hamis pénz került forgalomba. Az ügyben már a csendőrség is nyomozott, de eredményt nem tudott elérni, mig most a vé­letlen nyomra vezetett. Rák Pál 28 esztendős géplakatos egy tízesztendős gyermeknek 50 filléressel fizetett egy alkalmi megbízás tel­jesítéséért. A gyermek a pénzt Kántor József volt csendőr üzletében fel akarta váltani, nagy érdeklődéssel szemlélte a ki­váló békés megyei buzaanyagot. Pénteken a szerb földmivelésügyi mi­nisztériumnak több vezető tisztviselője tekin­tette meg a békésmegyei búzát és aziránt érdeklődtek, hogy mennyi volna az eladásra szánt készlet az 1936-os búzából, mert szeretnének vásárolni belőle. Az állatkiállitáson is első helyen szerepel a békésmegyei anyag, amely már az első napon elkelt. tóttá meg nagyhatású beszédét. Szerinte az egész társadalom bűnös abban, hogy még ma is a hadigazdagokat támogatja és nem a frontharcoso­kat, akiknek létét köszönheti mindenki. Hitler annyira megbecsülte a magyar frontharcosok kiküldöttét, gróf Takács Tolvaj Öméltóságát, hogy a megjelent tizennégy nem­zet frontharcos kiküldődéi közül egyedül őt j tüntették ki. Egy bizalmas körben megtartott reggelin kijelentette Hitler, hogy ha minden háborút viselt nemzetnél a legfőbb állami vezetés és a főbb állami hivatalok a frontharcosok kezé­ben összpontosulnának, megszűnne a háborús veszély és a bajtársi megértés folytán minden nemzet megkapná igazát. Beszéde további során kijelentette, hogy a frontharcosok az évezredes Magyarország alapjára helyezkednek s minden balról jövő íorradaíomi megmozdulást, ha kell, fegyverrel fojtanak el. Sem a cseheket, sem a románokat nem ismeri el frontharcosoknak. Ezekkel egy asz­talhoz a magyar frontharcosok le nem ülnek. Dr Varga Gyula elnök zárószava és a Himnusz éneklése után a közgyűlés végétért. A gyűlés rendben, frontharcos fegyelem­mel folyt le. Szép képét adta az egységes bajtársi szellemnek. Este nyolc órakor a pesti központi kikül­dött tiszteletére vacsora volt. A vacsorán Me­gyeri Ferenc szólalt fel és üdvözölte a köz­ponti kiküldött bajtársat. Kántor azonban felismerte, hogy hamis. Fél­óra múlva már a csendőrségen volt az ügy. Kihallgatták Rák Pált, aki beismerte, hogy a pénzt ő hamisította a szüleivel és fivérével közösen bérelt őrhalmi tanyán, ahol a hami­sítás kellékeit, különböző címletű gipszmintá­kat és az anyagot: olmot és angol cint meg is találták, de sok hamis 10, 20, 50 fillérest, 1, 2 és 5 pengőst is találtak A nyomozás folyik. A főispánt tiszteletbeli elnökükké választották a gyulai frontharcosok Hamispénzgyár Békésmegye szomszédságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom