Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-14 / 60. szám

4, BÉKÉS 1987 március 14 Imp lom József gyulai polgáriiskolai tanár és muzeumiga^gatő cikke: A müveit gazdatársadalom kialakulása A múlt vasárnap a népkerti pavillonban az előadás megkezdését vártuk. A közönség még mindig szállingózott, pedig a széksorok már zsúfolásig megteltek. Olyan volt a terem, mint egy zsongó méhkas. Mindenki igyekezett mondókáját befejezni, mert a csengő minden pillanatban megszólalhatott. Magam is nagy beszélgetésben voltam egyik diákom édesapjával, egy értelmes gaz­dával. Mindjárt előre bocsátom, hogy nem af­féle „Jaj Istenem, tanár ur, tán csak nem bu­kik meg a fiam, pedig mindig felmondja ott­hon a leckét“ -féle ügyről volt szó. A gyerek a jobb tanulók közül való. Van magához való esze, használja is, habár éppen meg nem is erőlteti magát. Most negyedikes polgárista. Kérdem az apjától: — Aztán mi a szándéka a fiúval ? Nehéz kérdés, de elő kell rukkolni a far­bával: — Hát én úgy gondoltam, tovább jára­tom. Urat nem akarok belőle nevelni, de azt akarom, hogy müveit paraszt legyen belőle. — No és hová akarja adni ? — A felsőmezőgazdaságiba. — És gondolja, hogy visszamegy a gye­rek érettségi után az ekeszarvához ? Ha meg­figyelte, legtöbb gazdafiunak érettségi után nem fülik ehhez a foga. Ekkor megszólalt az előadás kezdetét jelző csengő. Az én emberem is a helyére iparkodott. Indultában még csak annyit tudott mondani : — Hát akkor közülünk senki se válhat ki ? Senki se lehet közülünk oly müveit, hogy ország-világ előtt megállhassa helyét és aki képviselhesse ügyünket ? — Ilyen utón bajosan ! szóltam én még utána. Beszélgetésünk végleg félbeszakadt, pedig úgy érzem, neki is, meg a feltörekvő gazdaréteg sok tagjának feleletet kell kapnia erre a nagy kérdésre. Ezért folytatom itt e hasábokon tovább a beszélgetést, hogy eljut­hasson párbeszédünk mindazokhoz, akik fiuk ügyében hasonlóképpen töprengenek — Hát akkor ne taníttassuk gyermekein­ket ? — Hangozhatik tovább a kérdés. Mikor körülöttünk iparos, kereskedő tovább halad, az egész gazdasági élet rohamlépésekben fej­lődik, a gazdatársadalom tovább is megmarad­jon eddigi (színvonalán ? — Szó sincs róla ! Csak azt nem szabad szem elől elveszteni, hogy a természetben nincs ugrás. Ma, amikor a gazdák zöme leg­feljebb hat elemit végzett, a 40 éven felüliek meg csak négyet, sőt még annyit se.m, a gaz­datársadalom művelődése terén sokkal köze­lebbi feladatok vannak. Annyi bizonyos, hogy a mai bonyolultabb termelési és értékesítési viszonyok közt többet kell olvasnia, tanulnia és megértenie a gazdának, mint a háború előtt kellett. A mai modern gazdának mindent job­ban és alaposabban kell tudnia, mint a régi­eknek, de az is igaz, hogy a másik végletbe sem szabad esnie, hogy mindent elvessen csak azért, mert a régiek is úgy csinálták. Ahhoz, hogy valaki életbevágóan fontos, gaz­dasági kérdésekben helyes bírálatot tudjon mondani, ahhoz tanultság, műveltség kell. — Hát mégis csak idelyukadtunk ki. Ezt akarom én is! — Az ám, csakhogy, mit mondtam nincs ugrás a természetben. Hol vagyunk még attól is, hogy gazdatársadalmunk jelentékenyebb részének polgáriiskolai végzettsége legyen. Először ezt kell megvalósítani. Minden társa­dalmi rétegnek általában kell magasabb mű­veltségre törekedni. Nem sokat jelent az, ha egy-két ember kiválik közülük. — Értem eddig, de most azt kérdezem, a 3—4 holdas gazdák is végeztessenek gyer­mekeikkel polgárit ? — Ha iparosnak, vagy kereskedőnek szánják és van hozzá tehetségük, akkor fel­tétlenül. Ha a földjük viz mellett van és kony­hakertészetre alkalmas, akkor is ajánlatos. Egyébként azonban a 3-4 holdhoz valahogy nem fizeti ki magát a taníttatás, aminthogy senki sem gondol arra, hogy minden iparos és kereskedő megszerezze a négy polgárit. A 3—4 holdhoz senki sem akar gőzekét szerezni. A 3—4 hold sokkal szerényebb megélhetést biztosit, mint amilyenre egy polgárit végzett ember igényt tarthat. Ha valamelyik gazda­gyerekre legfeljebb 10—20 hold föld jut, akkor elég ha az elemiiskola 4 osztálya után a me­zőgazdasági szakiskolát végzi el. 20—50 hol­dig meg elég a polgáriiskola. Az onnan kike­rülő 14-éves gyermek még nem szakadt el végképpen a földtől. Szívesen beáll az eke után az apja nyomába. Nem szégyenli a testi munkát. Hála Istennek, Gyulán is a legény­sorba fejlődő gazdaifjak közt mind több és több példát látunk erre. — Igaz, de én azt akarom, hogy a fiam a müveit gazdaifjak közül is kiváljon. — Szóval, ha nincs is ötven holdja, trak­tort akar bele venni. És gondolja, hogy a fia nem úgy tesz, mint a legtöbb érettségizett gazdagyerek ? Látja, hogy jó, ha minden tize­dik visszatér a földhöz. 18—19 éves korukra már teljesen elszakadtak a barázdától. A me­zei munka már nem istenadta öröm számukra. Igényeik megnőttek. Azokat ugyan a 20—30 hold ki sem elégíti. Legtöbbjük, még ha volna is földje az apjának, inkább irnoki Íróasztalra vágyik. A hatóságokat zaklatja állásért. Nem mondom, van aki be is válik közülük, de nincs elég Íróasztal. Meg aztán ezek végleg el is vesztek a társadalom számára. — Sajnos, ez igy van. De hát nem értem, Nem tudták ezt azok, akik a felsőmezőgazda­sági iskolát létesítették ? Hát akkor nincs is arra az iskolára szükség ? — Feltétlenül nagy szükség van rá. Nem is az iskolában van a hiba, hanem a gazda­társadalomban. — Hogy lehet az ? — Úgy, hogy a felsőmezőgazdasági isko­lának két feladata van. Az egyik, hogy a kis- és középbirtokos gazdák gyermekeinek ma­gasabb fokú általános műveltséget és gyakor­lati szaktudást nyújtson, hogy földjükön an­nakidején modern és eredményes gazdálkodást tudjanak folytatni. A másik, hogy kisebb gaz­datiszteket neveljen. — Ez mind helyes is, de hol itt a hiba ? — Ott, hogy a gazdatársadalmunk, saj­nos, még nem ért meg ily magas műveltségre. Felsőmezőgazdasági iskoláinkat elsősorban nem ily kis- és középgazdák gyermekei népe­sítik be, akikért pedig az iskolát létesítették, hanem iparosok, altisztek, közalkalmazottak, szóval földnélküli emberek gyermekei, akik csak érettségi bizonyítványt akarnak szerezni, mely egyévi önkéntességre és esetleg egy szerény állásra jogosítsa őket. Hiába az iskola minden jóakarata és igyekezete, földet nem tud részükre adni, tehát ezek nem is emel­hetik a gazdatársadalom színvonalát. — De hát van köztük gazdagyerek is ! — Van, ha kisebbségben is. Sajnos azon­ban nem egy szülő panaszkodik, hogy a gye­rek átalja a paraszti munkát. Inkább uraskodik, hatóságoknál előszobázik, de a föld nem kell neki. Van hála Istennek más eset is, ez azon ban, sajnos, csak kivétel. — Szomorú, hogy igy van. Mit lehet hát mégis tenni ? — Egyszerű a dolog : Senki ne akarjon a takaróján túl nyújtózkodni. A törpebirtokos végezzen 6 elemit és utána gazdasági szakis­kolát. A 20—50 holdas kisbirtokos feltétlenül polgárit, az 50 holdnál, annak idején többet öröklő kis- és középbirtokos gyermek, ha te­hetséges és munkaszerető, felsőmezőgazdaságit. A pár láncos földet kapával, a jó néhány hol­dasat ekével, a középbirtokot gőzekével műve­lik. Aki iskoláztatása folyamán magasabb igé­nyekre tesz szert, mint amennyit földje ki tud elégíteni, az elégedetlen, boldogtalan ember lesz. Az pedig nem lehet a kisgazdatársada­lom célja, hogy ilyen elkeseredett embereket neveljen, de az se, hogy gyermekeikből a földtől elidegenedett, apja munkáját lenéző, cifranyomoruság elé tekintő szellemi prole- társág váljon. Eddig van.----- Azt mondják----­na gy a drágaság! De aki azt mondja, győződjön meg róla, hogy fűszer, italáru, mogyoró és kakaó Tarkónál milyen olcsón kapható!!! 10 dg. mazsolaszöllő . . . —•12 fillér 10 „ mogyoró, mogyoróbél — 32 V« kg. kakaó .... —■60 I s „ tábla csokoládé . —•34 1 csomag tortalap 36 f.-től 10 dg. Drecher vajas keksz-12 10 „ pörkölt-kávé saját pörkölés -’76 10 „ gyümölcsíz....................... — 14 Oroszhal 1 lit. üveggel . 1.26 1 lit. Jánoshalmi kadar . —•40 1 „ likőr, (császárkörte, va­nilia, megy stb ) . 2-60 o „ *7* */* kg. zöldborsó konzerv-•40 1 —•24 ” SS /*“ „ Sűrített paradicsom . — 12 >< » p> 1 „ Méz (akác virág) 1-20 1 „ Szilva kompót —•46 " 35 200 gr os doboz Szardínia —•64 1 kg Lencse, nagyszemü, zsizsikmentes ....-•56 V Március 15. Gyulán Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a refor­mátus elemi iskolák ünnepélye az Újvárosi Olvasókörben. Délután 5 órakor a Levente Otthonban (Ludvig vendéglő) márciusi ünnepély. Este 7 órakor a cserkészek zenés fel­vonulása az országzászlóhoz. Hétfőn 9 órakor az állami elemi iskolá­ban, ünnepély. 10 órakor a gimnázium márciusi ün­nepélye. 11 órakor T. E. Sz. ünnepélye az ország­zászlónál. délután 5 órakor az áll. polgári leányis­kolák ünnepélye. Este: vacsorák az összes gyulai társas­körökben. Egy kétszoba-konyha és éléska- marabol álló udvari lakás május 1-re kiadó, ugyanott egy kis bútorozott szoba kiadó. Városház-utca 21. 211 1—1 Eladó príma földek a Kondorosi állomástól 2 km-re 40-50 holdas parcellákban is, Felvilágositás: Dr. Reisz József ügyvédnél BÉKÉSCSABAISÍ 182 2-2 cv egyes mod elek megérkeztek TISCH ERNŐ KU II A ÜZLET ÉBEN 144 10—*

Next

/
Oldalképek
Tartalom