Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-14 / 60. szám
4, BÉKÉS 1987 március 14 Imp lom József gyulai polgáriiskolai tanár és muzeumiga^gatő cikke: A müveit gazdatársadalom kialakulása A múlt vasárnap a népkerti pavillonban az előadás megkezdését vártuk. A közönség még mindig szállingózott, pedig a széksorok már zsúfolásig megteltek. Olyan volt a terem, mint egy zsongó méhkas. Mindenki igyekezett mondókáját befejezni, mert a csengő minden pillanatban megszólalhatott. Magam is nagy beszélgetésben voltam egyik diákom édesapjával, egy értelmes gazdával. Mindjárt előre bocsátom, hogy nem afféle „Jaj Istenem, tanár ur, tán csak nem bukik meg a fiam, pedig mindig felmondja otthon a leckét“ -féle ügyről volt szó. A gyerek a jobb tanulók közül való. Van magához való esze, használja is, habár éppen meg nem is erőlteti magát. Most negyedikes polgárista. Kérdem az apjától: — Aztán mi a szándéka a fiúval ? Nehéz kérdés, de elő kell rukkolni a farbával: — Hát én úgy gondoltam, tovább járatom. Urat nem akarok belőle nevelni, de azt akarom, hogy müveit paraszt legyen belőle. — No és hová akarja adni ? — A felsőmezőgazdaságiba. — És gondolja, hogy visszamegy a gyerek érettségi után az ekeszarvához ? Ha megfigyelte, legtöbb gazdafiunak érettségi után nem fülik ehhez a foga. Ekkor megszólalt az előadás kezdetét jelző csengő. Az én emberem is a helyére iparkodott. Indultában még csak annyit tudott mondani : — Hát akkor közülünk senki se válhat ki ? Senki se lehet közülünk oly müveit, hogy ország-világ előtt megállhassa helyét és aki képviselhesse ügyünket ? — Ilyen utón bajosan ! szóltam én még utána. Beszélgetésünk végleg félbeszakadt, pedig úgy érzem, neki is, meg a feltörekvő gazdaréteg sok tagjának feleletet kell kapnia erre a nagy kérdésre. Ezért folytatom itt e hasábokon tovább a beszélgetést, hogy eljuthasson párbeszédünk mindazokhoz, akik fiuk ügyében hasonlóképpen töprengenek — Hát akkor ne taníttassuk gyermekeinket ? — Hangozhatik tovább a kérdés. Mikor körülöttünk iparos, kereskedő tovább halad, az egész gazdasági élet rohamlépésekben fejlődik, a gazdatársadalom tovább is megmaradjon eddigi (színvonalán ? — Szó sincs róla ! Csak azt nem szabad szem elől elveszteni, hogy a természetben nincs ugrás. Ma, amikor a gazdák zöme legfeljebb hat elemit végzett, a 40 éven felüliek meg csak négyet, sőt még annyit se.m, a gazdatársadalom művelődése terén sokkal közelebbi feladatok vannak. Annyi bizonyos, hogy a mai bonyolultabb termelési és értékesítési viszonyok közt többet kell olvasnia, tanulnia és megértenie a gazdának, mint a háború előtt kellett. A mai modern gazdának mindent jobban és alaposabban kell tudnia, mint a régieknek, de az is igaz, hogy a másik végletbe sem szabad esnie, hogy mindent elvessen csak azért, mert a régiek is úgy csinálták. Ahhoz, hogy valaki életbevágóan fontos, gazdasági kérdésekben helyes bírálatot tudjon mondani, ahhoz tanultság, műveltség kell. — Hát mégis csak idelyukadtunk ki. Ezt akarom én is! — Az ám, csakhogy, mit mondtam nincs ugrás a természetben. Hol vagyunk még attól is, hogy gazdatársadalmunk jelentékenyebb részének polgáriiskolai végzettsége legyen. Először ezt kell megvalósítani. Minden társadalmi rétegnek általában kell magasabb műveltségre törekedni. Nem sokat jelent az, ha egy-két ember kiválik közülük. — Értem eddig, de most azt kérdezem, a 3—4 holdas gazdák is végeztessenek gyermekeikkel polgárit ? — Ha iparosnak, vagy kereskedőnek szánják és van hozzá tehetségük, akkor feltétlenül. Ha a földjük viz mellett van és konyhakertészetre alkalmas, akkor is ajánlatos. Egyébként azonban a 3-4 holdhoz valahogy nem fizeti ki magát a taníttatás, aminthogy senki sem gondol arra, hogy minden iparos és kereskedő megszerezze a négy polgárit. A 3—4 holdhoz senki sem akar gőzekét szerezni. A 3—4 hold sokkal szerényebb megélhetést biztosit, mint amilyenre egy polgárit végzett ember igényt tarthat. Ha valamelyik gazdagyerekre legfeljebb 10—20 hold föld jut, akkor elég ha az elemiiskola 4 osztálya után a mezőgazdasági szakiskolát végzi el. 20—50 holdig meg elég a polgáriiskola. Az onnan kikerülő 14-éves gyermek még nem szakadt el végképpen a földtől. Szívesen beáll az eke után az apja nyomába. Nem szégyenli a testi munkát. Hála Istennek, Gyulán is a legénysorba fejlődő gazdaifjak közt mind több és több példát látunk erre. — Igaz, de én azt akarom, hogy a fiam a müveit gazdaifjak közül is kiváljon. — Szóval, ha nincs is ötven holdja, traktort akar bele venni. És gondolja, hogy a fia nem úgy tesz, mint a legtöbb érettségizett gazdagyerek ? Látja, hogy jó, ha minden tizedik visszatér a földhöz. 18—19 éves korukra már teljesen elszakadtak a barázdától. A mezei munka már nem istenadta öröm számukra. Igényeik megnőttek. Azokat ugyan a 20—30 hold ki sem elégíti. Legtöbbjük, még ha volna is földje az apjának, inkább irnoki Íróasztalra vágyik. A hatóságokat zaklatja állásért. Nem mondom, van aki be is válik közülük, de nincs elég Íróasztal. Meg aztán ezek végleg el is vesztek a társadalom számára. — Sajnos, ez igy van. De hát nem értem, Nem tudták ezt azok, akik a felsőmezőgazdasági iskolát létesítették ? Hát akkor nincs is arra az iskolára szükség ? — Feltétlenül nagy szükség van rá. Nem is az iskolában van a hiba, hanem a gazdatársadalomban. — Hogy lehet az ? — Úgy, hogy a felsőmezőgazdasági iskolának két feladata van. Az egyik, hogy a kis- és középbirtokos gazdák gyermekeinek magasabb fokú általános műveltséget és gyakorlati szaktudást nyújtson, hogy földjükön annakidején modern és eredményes gazdálkodást tudjanak folytatni. A másik, hogy kisebb gazdatiszteket neveljen. — Ez mind helyes is, de hol itt a hiba ? — Ott, hogy a gazdatársadalmunk, sajnos, még nem ért meg ily magas műveltségre. Felsőmezőgazdasági iskoláinkat elsősorban nem ily kis- és középgazdák gyermekei népesítik be, akikért pedig az iskolát létesítették, hanem iparosok, altisztek, közalkalmazottak, szóval földnélküli emberek gyermekei, akik csak érettségi bizonyítványt akarnak szerezni, mely egyévi önkéntességre és esetleg egy szerény állásra jogosítsa őket. Hiába az iskola minden jóakarata és igyekezete, földet nem tud részükre adni, tehát ezek nem is emelhetik a gazdatársadalom színvonalát. — De hát van köztük gazdagyerek is ! — Van, ha kisebbségben is. Sajnos azonban nem egy szülő panaszkodik, hogy a gyerek átalja a paraszti munkát. Inkább uraskodik, hatóságoknál előszobázik, de a föld nem kell neki. Van hála Istennek más eset is, ez azon ban, sajnos, csak kivétel. — Szomorú, hogy igy van. Mit lehet hát mégis tenni ? — Egyszerű a dolog : Senki ne akarjon a takaróján túl nyújtózkodni. A törpebirtokos végezzen 6 elemit és utána gazdasági szakiskolát. A 20—50 holdas kisbirtokos feltétlenül polgárit, az 50 holdnál, annak idején többet öröklő kis- és középbirtokos gyermek, ha tehetséges és munkaszerető, felsőmezőgazdaságit. A pár láncos földet kapával, a jó néhány holdasat ekével, a középbirtokot gőzekével művelik. Aki iskoláztatása folyamán magasabb igényekre tesz szert, mint amennyit földje ki tud elégíteni, az elégedetlen, boldogtalan ember lesz. Az pedig nem lehet a kisgazdatársadalom célja, hogy ilyen elkeseredett embereket neveljen, de az se, hogy gyermekeikből a földtől elidegenedett, apja munkáját lenéző, cifranyomoruság elé tekintő szellemi prole- társág váljon. Eddig van.----- Azt mondják----na gy a drágaság! De aki azt mondja, győződjön meg róla, hogy fűszer, italáru, mogyoró és kakaó Tarkónál milyen olcsón kapható!!! 10 dg. mazsolaszöllő . . . —•12 fillér 10 „ mogyoró, mogyoróbél — 32 V« kg. kakaó .... —■60 I s „ tábla csokoládé . —•34 1 csomag tortalap 36 f.-től 10 dg. Drecher vajas keksz-12 10 „ pörkölt-kávé saját pörkölés -’76 10 „ gyümölcsíz....................... — 14 Oroszhal 1 lit. üveggel . 1.26 1 lit. Jánoshalmi kadar . —•40 1 „ likőr, (császárkörte, vanilia, megy stb ) . 2-60 o „ *7* */* kg. zöldborsó konzerv-•40 1 —•24 ” SS /*“ „ Sűrített paradicsom . — 12 >< » p> 1 „ Méz (akác virág) 1-20 1 „ Szilva kompót —•46 " 35 200 gr os doboz Szardínia —•64 1 kg Lencse, nagyszemü, zsizsikmentes ....-•56 V Március 15. Gyulán Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a református elemi iskolák ünnepélye az Újvárosi Olvasókörben. Délután 5 órakor a Levente Otthonban (Ludvig vendéglő) márciusi ünnepély. Este 7 órakor a cserkészek zenés felvonulása az országzászlóhoz. Hétfőn 9 órakor az állami elemi iskolában, ünnepély. 10 órakor a gimnázium márciusi ünnepélye. 11 órakor T. E. Sz. ünnepélye az országzászlónál. délután 5 órakor az áll. polgári leányiskolák ünnepélye. Este: vacsorák az összes gyulai társaskörökben. Egy kétszoba-konyha és éléska- marabol álló udvari lakás május 1-re kiadó, ugyanott egy kis bútorozott szoba kiadó. Városház-utca 21. 211 1—1 Eladó príma földek a Kondorosi állomástól 2 km-re 40-50 holdas parcellákban is, Felvilágositás: Dr. Reisz József ügyvédnél BÉKÉSCSABAISÍ 182 2-2 cv egyes mod elek megérkeztek TISCH ERNŐ KU II A ÜZLET ÉBEN 144 10—*
