Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-11 / 57. szám
2 BÉKÉS 1937 március 11 Dr. Sebők Elek: Olyan komoly kijelentést még nem tartalmazott az alispáni jelentés, mint a mostani. Ami a békésszentandrási kérdést illeti, azt mondja Sebők dr, hogy ebben a kérdésben az a fontos, hogy minél előbb elkészüljön a duzzasztógát. Békésvármegye gazdasági érdeke legalább is ezt kivánja. Azt ajánlja, hogy a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésen tartassák vita a munkáskérdésről és hozza elő az alispán azokat az elgondolásokat, amelyeket ő a munkáskérdés megoldásával kapcsolatban hangoztatni kíván. A csabai röpirat nem tartozik a gyulai ügyészség elé Dr. Tompa Gyula ügyészségi elnök Sebők dr. után az Ököl cimü Jlappal kapcsolatban a következőket mondotta : — Az Ököl cimü lapot röpiratként jelölte meg a fölszólaló ur, nagyon helyesen, érdemben nem tudok válaszolni azonnal mert bár Az alispán válasza fölhívott Békéscsabáról egy ur telefonon, de ez az ügy kivételes rendelkezés értelmében a szegedi kir. ügyészség elé tartozik. Dr. Elek Lajos megnyugtatja Telegdy Lajost. tanak, gyökeresen megfordítsa a helyzetet. Nem akartam beleavatkozni a főispán ur dolgába, de az összeg, amit legjob esetben tavaly kaptunk, 500 ezer pengő és tessék ezt 50 ezer munkás számarányának megfelelően elosztani és kiszámítani, hogy hány napig lehet belőle dolgozni és hány munkást lehetett ebből ellátni. Ezt a kérdést gyökeresen meg kell fogni, elő kell jönni a * megsegítéssel, ezt a kérdést meg kell oldani. * Helyesli Sebők dr. indítványát és megígéri, hogy a maga részéről minden módot elkövet, hogy a megyei, illetőleg országos munkáskérdést meg lehessen oldani. A fölszólalásokra megállapította az alispán, hogy a röpiratkérdés, mivel az politikai kérdés, nem tartozik reá. A békésszentandrási kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a legjobb munkások sem kerestek annyit, hogy az egyik napról a másikra éljenek. — Nem tudom a munkásokat szóval megtömni, — mondotta az alispán emelt hangon, — adni is kell valamit. Tömegesen jönnnek hozzám i$, a főispán úrhoz is, de a semmiből nem adhatok és a főispán ur, aki kezdettől fogva is a munkásokért dolgozott, nincs abban a helyzetben, hogy abból a csekély összegből, amit rendelkezésére bocsájA főispán a szociáldemokraták izgatásairól Ezután vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán szólt a közigazgatási bizottság tagjaihoz. — A békésszentandrási duzzasztógát építése fontos nnmkáskérdés kétségtelenül. s kétségtelen az is, hogy ezt meg kell oldani. Ürömmel járulok hozzá, hogy ez a kérdés és a megoldásra vonatkozó javaslatok a következő K. ülésen megvitassanak, de meg kellett vizsgálni a helyszínen a munkás-panaszokat is és megállapítottuk, hogy nem kerestek annyit, amennyit kellett és ebben az ügyben előterjesztést is tettem a földmivelésügyi miniszter urnák. Éljen! — Ami a békéscsabai Ököl lapot illeti, olvastam és különösen az első szám kifogásolható, mert abszurdumok vannak benne, de meg kell állapítani, hogy ezt a lapot egyik párt sem adta ki, hanem egy-két felelőtlen ember torzszüleménye volt az Békéscsabán. A főispán azután a jobboldali és baloldali mozgolódásokról fontos kifejezést tett. — Semmi olyan jobboldali mozgalom nincs és nem is volt, mondotta, ami a normális és szokásos rendszabályokon felüli intézkedéseket szükségessé tett volna, vagy amely a legutóbbi napok hisztérikus híreszteléseit igazolta volna. — ügy van! úgy van! kiáltják a bizottsági tagok. — Ami a jobboldali megmozdulást illeti, folytatta a főispán, nem szabad elfelejteni, hogy ezt elsősorban a baloldal legutóbbi féktelen agitációi váltottak ki és az nem is csoda, a baloldal nyugtalanító viselkedésével szemben az ellentétes agitáció is megindult az egyik békésmegyei községben a szocialista párt gyűlésén többek közt a következőket mondotta a szónok : „— A hatóságok szándékosan rendelik el a munkát rossz időben, hogy a munkások hagyják abba a munkát“. „Az urak nem érzik a munkásnép nyomorgását, szenvedését, pedig nagyon jól tudják, mi a baja“. „Nekünk ott fenn a megyénél addig kell döngetnünk az ajtókat, mig azok ajtófélfástól be nem dőlnek“. — Nem is csoda, 'ha olyan beszédek után, fejezte be a főispán, az ellentétes agitáció is tevékenyebbé válik. Tízmillió pengőbe kerülne» ha Békésmegyében található 410 kilométeres földutat kiköveznék (A „Békés“ munkatársától.) Hatalmas tanyarendszerünk van olyan tanyaközpontokkal, hogy máshol jókora falvaknak nincs annyi lakosuk. A magyar gazdatársadalom nagy része él a tanyákon, az év jó részében a környező világtól majdnem teljesen elzárva. Utak kellenének, jó utak Ezen a téren aztán rengeteg a kívánnivaló. Községeink még úgy, ahogy elvannak látva bekötőutakkal, amelyek legalább maka- dámburkolatuak. A minap adtunk hirt arról, hogy Szarvas és Békésszentandrás között nyolc kilométeres, modern müut épül, arról is beszámoltunk, hogy Békésmegyét bekapcsolják a transzkontinentális modern müutba és hogy a vármegyénkén áthaladó ut Kecskemétnél csatlakoznék a Budapest felé vivő főúthoz. Ha ez bekövetkeznék, úgy Gyula bekapcsolódnék a nemzetközi gépjárműforgalomba, ami természetesen óriási gazdasági jelentőségű volna. A fentemlitett nyolc kilométeres müut már ennek az útnak egy szakasza lenne. Hogy azonban mikor kerül sor ennek az útnak teljes kiépítésére, — sajnos — az a jövő, nem nagyon biztató pénzügyi lehetőségeinek függvénye Könnyű belátni ezt akkor, ha meggondoljuk, hogy egy kilométer modern müut elkészítése kb. 60 ezer pengőbe kerül, igy a szarvas - békésszentandrási ut nyolc kilométerének költsége 480 ezer pengő körül mozog. Ez a nyolc kilométer azonban már épül, de... De vájjon mikor gondolhatunk arra, hogy a még sok kilométer hosszú földút, legalább makadámburkolatu lehessen ? A ma kadámburkolat ugyan nem kerül annyiba, mint a betonsztráda, de a számok mégis nagyon nagy összegeket mutatnak. Békés vármegyének van 200 kilométer állami és 477 kilométer megyei, összesen tehát 677 kilométer kövesutja. Ezzel szemben 410 kilométer ut még mindig kiépítetlen ; leginkább tanyaközpontokat összekötő utakról van szó, melyeknek makadámburkolata mintegy tízmillió pengőbe kerülne. A jövő álma tehát az, hogy megépüljön a vármegyén és azon belül Gyulán áthaladó transzkontinentális modern müut és, hogy a tanyák lakói is szabaduljanak ki téli internált- sugukból. Hogy mindez mikor válik valóra, ki tudja ? Tény az, hogy a legalább fokozatos megvalósulás érdekében minden lehetőt meg kell tenni. Jó utak nélkül gazdasági fellendülés el sem gondolható, már pedig egy kis gazdasági fellendülés igazán ránk férne. A liberális lapok és a baloldal lármája Vaklárma ez semmi más. Olyan, mint amikor a harctéren valamely kótyagos katona a szürkületben rémeket látott, elsütötte puskáját s erre megindult hosszú frontszakaszon -a tüzelés, be a semmibe, a vaksötétségbe s ellenség sehol nem volt a közelben. Akik résztvettek a világháborúban, számtalanszor tapasztalhatták az ilyen eseteket. Kilométeres frontszakaszokon folyt a municiópocsékolás, Vnert valaki rémeket látott s ragadt a vaklárma, alig lehetett megállítani. Hát e békés országban szűnjön meg a vaklárma. Szűnjön meg az a hisztérikus rémhírterjesztés, az ország rendjének, biztonságának, nyugalmának, presztízsének s talán anyagi értékeinek az a pocsékolása, ami némely kótyagos koponyából kiindult riadozás miatt, immár kellemetlen. Voltak, akik azt állították, — természetesen fülbesugva. suttogva, a mint ahogy a rémhíreket terjeszteni szokták, — hogy itt valami puccs készülne, sőt fegyverek vannak készenlétben a kormányzati rendszer megváltoztatására. Nosza, elég ennyi ahhoz, hogy azt mondják: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Bedig az állam rendje és nyugalma megzavarására az ég világon semmi nem történt, de ha történt volna is, olyan erős a központi hatalom, hogy nyugodtan hajthatja az ország minden polgára pihenésre fejét. Rejtélyes körök azonban ugylátszik nem élhetnek izgalom nélkül, az álhireket tovább terjesztették s most már az utóbbi napokban ott tartottunk, hogy a külföld részéről komoly veszedelem fenyegette országunk nemrégiben még irigyelt nyugalmi állapotának megítélését. Az arra illetékes tényezők nagyon helyesen cselekedtek, amikor a Magyar Távirati Iroda utján közleményt jelentettek meg, amelyben a tényállást világosan kifejtették. Hangoztatja ez a közlemény, hogy Magyarországon semmi olyan nem történt, ami akár a köz- nyugalmaf, az ország rendjét és békéjét, akár pedig az ország alkotmányos biztonságát avagy gazdasági életét veszélyeztethetné. Semmiféle fegyveres szervezkedés az országban nem folyik és semmiféle olyan kísérlet nem történt, mely az államellenes bűncselekmény ismérveit kimeríti. Jól esik hallanunk e határozott kijelentést illetékesek ajkáról, mert ha felelőtlen egyének híresztelése által a politikai és gazgasági élet nyugodt légkörét egyesek megzavarni kívánják, a legbiztosabb fegyver az ilyen machinációk ellen az idejekorán történt, bátor fellépés. Nagyon helyeseljük, hogy a kormány, erejének és nyugalmának birtokában a leghatározottabb magatartást tanúsítja, mert tűrhetetlen, hogy ilyen időkben, mint a milyeneket élünk, a nehezen megalapozott s a mnnkához oly annyira elengedhetetlen nyugalmi hangulatot vaklármákkal, rémhírterjesztésekkel és hisztérikus riadozásokkal próbálják egyesek megzavarni. Ügyész után kiált a közvélemény ilyen esetben, a bűnösök, akik a nemzeti közönségének nagy értékeit vetik kockára, kell hogy elvegyék méltó büntetésüket. Jól felszerelt uj kerékpárok P jDK 1473'*cv fg C^#P-től kezdve SCHILLING ÉRNÉL. AZ ÖSSZES ALKATRÉSZEK RAKTÁRON
