Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-09 / 55. szám
LXIX. évfolyam 55. szám DTj'TT’Ij'C Dr/ivryo Gyula, 1937. március » kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő; i 1.50, vidéken 1.80 pengő DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér A főispán gyalogutak készíttet a békési rosszerdeieknek Kétféle mérték Az az általános nyugtalenság, amely Romániában u jassyi merénylet hatása alatt keletkezett, a román parlament keddi ülésén is éreztette hatását. A vEsgárdisták terrorcsapatai nem először támasztottak zavart és nem először garázdálkodtak fittyet hányva az isteni és emberi törvényekre, Bratu rektor brutális megcsokkintása azonban már olyan események árnyékát vetette előre, amelyek ijedt emberek gyülekeztévé tették a szenátus ülését. Ezt igazolta Jorga tanár, volt miniszterelnök felszólalása is, aki hosszú beszédben „méltatta“ a vasgárda tevékenységét és elérkezettnek látta a végsó leszámolás idejét. A civilizált társadalom csak egyféleképpen itél- kezhetik a minden emberségükből kivetkezött s az inkvicizió borzalmait feltámasztó rémtettek sorozata felett, azonban a vasgárda bűneinek megtorlásakor a román igazságszolgáltatás kétféle elbírálást alkalmazott, olyan megkülönböztetéseket téve, amelyek azt a hitet kelthetik a törvénytisztelő emberben, hogy ugyanarra a bűnre kétféle mértékkel lehet törvényt szabni. Az a politikai harc, amely Jorga szerint odavezetett, hogy ma már a politikusok életének biztonságát senkisem garantálhatja, retorziókra készteti a parasztpártot a felelőtlenül garázdálkodók mozgalma ellen és ez az ijedt szervezkedés jelenti a román igazság mérlegének egyik nyelvét. Bratu rektor kegyetlen megcsonkítása, az embertelen, de csupán egy ember ellen irányuló merénylet, a parasztpárt felfegyverzését, ellenakcióra való kiképzését eredményezte. Azok a rettenetes kínzások, üldözések és kipusztitási törekvések azonban amelvek az erdélyi magyarság inártirsorsának napi kisérő jelenségei, hidegen hagyták a román közvéleményt és nem késztették sürgős intézkedésre a hatóságokat. Itt nem egy ember füléről és orráról van szó, hanem a nemzetközi kultúra és az emberi haladés egy reprezentáns nemzetének tehetetlenségében való szörnyű megalázásáról és még csak nem is fokozatos kipusztitásának megkísérléséről. Még csak nem is a rabláncra fűzött székelységnek a román nemzetbe való bolvasztásáról van szó — ezt bátran megkísérelhetnék, mert a magasabbrendü faj az alacsonyabbrendüvel nem keveredhetik — hanem arról, hogy a vasgárda hóhérainak elképzelése szerint a székely népnek gyökerestől kellene kivesznie az ezeréves hazaföldjéről, hogy egy magas értelmiségü, európai látókörű nép helyét elfoglalja egy olyan társadalom, amely alacsony fokán áll még a civilizációnak. Mikor Erdély városait az őrjöngésükben szabadjára engedett román diákok megszállva tartották, mikor a magyar népesség hetekig nem mehet ki az utcára, mert félteni kellett életét, mikor az oláh határőrök ártatlan fiatal magyar gyermekekre lövöldöztek — és mi mindent lehetne itt még felsorolni — akkor a hivatalos és a magánközvélemény fagyos közönybe burkolódzott és Jorga ur nem állt fel a parlamentben, hogy a mészárlásokra, vagy belső forrongásra felhívja a vasgárda működését jóindulatú elnézéssel szemlélő Tatarescu figyelmét. Ha most azt mondanánk, hogy ezek a tünetek, amelyek a román állapotoknak egyre állandóbb jelemzői, a bomlás és a teljes belső zavar felé vezetnek, az elfogultság vádját vonhatná maga után. Mikor azonban az angol sajtó is a legsúlyosabbnak látja az oláh helyzetet, ott már nem lehet az objektivitás hiányára hivatkozni. Az pedig, hogy Sir Robert Goower az angol alsóházban a román rémuralmi állapotokról jegyzett be felszólalást, nem jelenthet egyebet, minthogy Romániában csakugyan valami baj van, olyan baj, amire már a külföld figyelme is ráterelődött. (A „Békés“ munkatársától.) Régi panasza Békésen a rosszerdei lakosokuak, hogy esős időben el vannbk zárva a várostól, mert gyalogjárójuk nincs. Sokszor kérték már a rosszerdeiek egy gyalogjáró készítését, de kérésüket — költség hijján — nem teljesíthették. Pénteken délelőtt a járási főszolgabirák értekezletet tartottak vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán elnöklete alatt. Ezt az alkalmat (A „Békés“ munkatársától A A Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos elnöksége Békésvármegye és a gyulai kerületi szervezetek elnökségéhez március tizenötödikének méltó megünneplése tárgyában a következő átiratot intézte : „Az utóbbi évek során fokozódó hazafiui aggodalommal kellett tapasztalnunk, hogy a közelmúlt legragyogóbb történelmi eseményének, március 15-ének emlékünnepe nagyon sokat veszített régi fényéből és jelentőségéből. Pedig ez a nap minden időben a magyar nacionalizmus, öntudat és szabadság magasztos ünnepe kell, hogy legyen és ma kell, hogy a végsőkig megfeszített éberségre hívja fel a magyar nemzeti társadalmat. Ezt a magasztos ünnepet liberális és szociálista elemek saját bűnös, a nemzet egyetemes érdekeit veszélyeztető játékszere gyanánt óhajtják kisajátítani — legszentebb emlékeink ápolásának ürügye alatt gonosz népáinitássá torzítani —, apáink dicső célkitűzéseit nemzetünk széles rétegeinek félrevezetésével kortesfogásokká lealacsonyítani. Ezekkel a hamis, célzatosan megtévesztő törekvésekkel állítsuk szembe az igazi március 15-ét, amely a magyar sorsközösség örök szent szimbóluma. E napon valóban testvérekké váltak a magyar nemzet nagy népi közösségéhez tartozók és átérezték tudatosan a haza fogalmát. E napon uj fényben ragyogott fel az öncélú, független Magyarország eszménye, hogy felhívja a világ sorsát intéző hatalmasok figyelmét arra a sajátos történelmi elhivatásra, melyet a Dunamedencében egyedül a magyarság tudott egy évezreden át és fog a jövőben is betölteni. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Fáy István főispán installációja alkalmából Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsági tagjai és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tagjai is csaknem teljes számban sereglettek fel az ünnepi megyegyülésre. Ebből az alkalomból a beiktató közgyűlés után a Hajduvármegyé- ben lakó kamarai tagok értekezletet tartottak a betöltésre váró kamarai elnöki tisztségre való jelölés tárgyában. Az értekezleten egyhangú véleményként alakult ki az az álláspont, hogy a kamarai elnöki állásra a haju- mgyei gazdák Losonczy István országgyűlési képviselőre adják le szavazatukat. Losonczy személyét tartják a legalkalmasabbnak báró Vay László örökének méltó betöltésére. Losonczy István vitéz Gömbös használta fel dr. Marsall Ferenc főszolgabíró arra, hogy felhívja a főispán figyelmét a rosszerdei lakosok kérésére gyalogjárda létesítése iránt. A főispán a legnagyobb készséggel tett eleget a főszolgabíró kérésének s Ígéretet tett, hogy a gyalogutat rövid idő alatt el fogják készíteni. nünk 'a társadalom legszélesebb rétegeivel, hogy a közöny, a féireállás súlyos bűn, mely végzetes következményekkel járhat úgy a nemzeti közösségre, mint a hozzátartozó egyesekre nézve. Meg kell értetnünk azt, hogy a mai gondterhes időkből a kivezető utat nem a közönyösek és félreállok, hanem az ernyedetlenül, szívósan és türelmesen dolgozó milliók készítik elő. Nemcsak jövőnk érdeke kívánja, de történelmi múltúnk egyenesen arra kötelez, hogy legszentebb életeszményeink, a család, keresztény hitünk, nemzetünk ellen nap-nap után megújuló belső romboló irányzatokat megsemmisítsük és a kívülről jövő támadásokat a legszorosabb egységbe tömörülve visszautasítsuk. De kötelez arra is, hogy lankadhatatlanul dolgozzunk azon, hogy keresztény és magyar testvéreink fáradságos munkájuk gyümölcseit élvezhessék, hogy ezáltal is boldog, megelégedett és áldozatkész tagjai maradjanak nemzetünknek. Felkérjük ezért Elnök Urat, szíveskedjék odahatni, hogy az ottani társadalmi egyesületek március tizenötödike emlékére rendezzenek együttes ünnepséget, mely a fent körvonalazott irányelvek figyelembevételével úgy szellemében, mint külsőségeiben egyaránt legyen méltó a magyar nemzet legfele- melőbb történelmi eseményéhez és ahhoz a komoly, magasztos célkitűzéséhez, melyet a TESz és a kötelékébe tartozó szervezetek tűztek maguk elé. A nemzeti ünnep méltóságának kellő ki- domboritása szempontjából méltóztassék gondoskodni arrój is, hogy — amennyiben szükséges, a helyi hatóságok támogatásának igény- bevételével — minden házra kitűzzék a nemzeti lobogót. Gyula kerületében, Abádszalókon kapott képviselői mandátumot s maga ez a körülmény is megnyugtató biztosíték arra, hogy Losonczy István Gömbös Gyula szellemében a magyar falu és gazdasors alapos ismerőjsként fogja betölteni a ráváró gazdavezéri tisztséget. Losonczy István szolnokvármegyei földbirtokos s tevékeny részt vett eddig is a gazdatársadalom mozgalmaiban. Várható időjárás a következő huszonnégy Órára: Változó felhőzet, főként az ország nyugati felében eső, délnyugati, később nygati szél. A hőmérséklet kissé csökken. Gyulán reggel nyolc órakor a hőmérséklet -f4 fok délben a hőmérséklet -\-12 fok délután négy ólakor a hőmérséklet -\-12 fok volt. TESz-átirat érkezett Békés-megyéhez március 15-ikének megünneplése ügyében Ezen az emlékünnepen meg kell értetA hajdnmegyel mezőgazdasági kamarai tagok is Loionezy István kamarai elnöksége mellett foglaltak állást
