Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-03 / 50. szám

Gyula, 1937. március 3 szerda

LXIX. évfolyam 50. szám

S/.íTkes^iőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32.

Politikai napilap

Fűszer késztő;

BOBAY FERENC f

Előfizetés egy hőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

Bántják a magyarokat

Az erdélyi magyarüldözés felháborító eseteivel találkoztunk ismét. Ugylátszik a hosz- szu esztendők óta tartó sorozat még mindig nem zárult le. Újabb és újabb megpróbáltatások szemoru napjaira virradnak kisebbségi testvéreink s ezen a téren a román kisebbségüldöző politika már oda jutott, hogy leplezetlenül, nyíltan hirdeti is az eddigi ki nem mondott állrspontot: kiirtani mindent, amiben csak irmagja is felfedezhető az ősi magyar tradíciónak.

A nagyváradi premontrei rémiét megfosztották vagyonától. Évszázadokra visszanyúló magyar kultúra hordta össse e hires intézmény vagyoni állagát s a szerzetesi gimnázium dísze volt az erdélyirészi kultúrának. Hosszú sorozatát lehetne felállítani azoknak a híressé vált neveknek, amelyeknek viselői a nagyváradi premontrei főgimnáziumban nyerték magasfo- ku műveltségüket. Az uj iinperium ahelyett, hogy büszke volna arra, hogy ez az intézmény továbbra is a régi nivón működhet, arra az elhatározásra jutott, hogy a proskribáltak listájára vette a premontrei gimnáziumot. Ott még nem tartanak, hogy lehúzzák e nagymü- veltségü s bölcs papokról a reverendát s kitűzzék őket az évszázados falak közül, de amit tettek, az csaknem egyenlő .ezzel a durvasággal. Amikor vagyonuktól fosztották meg a premontreieket ez alig jelent mást, mint mikor a halat szárazra vetik, vagy a levegőt vonják el az élőktől. Igen ez a biztos útja a pusztulásnak. Reméljük, hogy ez a súlyos csapás nem fog helyrehozhatatlan, soha nem pótolható károkat okozni. Hogy mire építhetjük ezt a reményünket, most megmondani sem tudnánk, i sak a kiolthatatlan remény tüze éleszti bennünk az elközelgő jóvátételt és az igazság bizonyos bekövetkezését.

De ugyancsak a minapában történt az is, hogy a már régóta szállongó híresztelés, hogy a határokmenti magyarlakta vidékek földbirtoktulajdonában változtatásokat kívánnak eszközölni. - indítvány formájában testet kezd ölteni. Ez azt jelenti, hogy miután mégsem lehetett a XX. században a Szent Bertalan éjszakára emlékeztető tömegmészárlást végrehajtani, most ahhoz Ja megoldáshoz kívánnak folyamodni,hogy egyszerűen elveszik a magyar birtokosok földjét és azokba „megbízható“ románokat helyeznek. Fennen hirdetik, hogy ez a birtokelvétel kártalanítással fog történni, delehet-e még csak elképzelni is olyan anyagi ellenszolgáltatásokat, amelyek ilyen gonosz módon végrehajtott radikális intézkedéseket valóban kártalanítanak.

A határmenti birtokok elkobzása még nem törvény, de miként a híradások szólnak, útban van. Reméljük, hogy történik még valami ennek megakadályozására, ha más nem, talán az utolsó pillanatban felébred a józan mérséklet a román politikusok lelkében’is, de ha nem, akkor sem hajtjuk bura a fejünket, hanem oda tesszük ezt az esetet is arra az oldalra, ahol már amúgy is égig emelkednek a magasba kiáltó panaszok és sérelmek.

Egyébként az ilyen ötletek arra mutatnak, hogy végső elkeseredés vezérli a kiseb- ségek elleni politikájukban a román intéző köröket, mert az a néhány súlyos esztendő, ami a békeszerződések óta elviharzott a világ felett, megmutatta, hogy nem bírják elviselni azt a súlyos helyzetet, ami abból a körülményből származik, hogy több idegenajku lakosságot kaparintottak hatalmuk alá, mint amennyivel a kultúra és a modern világ eszközeivel megbirkózni tudnának. Bár akad még közöttük olyan, aki tömegmészárlásra gondol, s nemrégiben erre felhívás is hangzott el, hirdetvén a Szent Bertalan-éjszaka egyetlen eszközét, de ez manapság még fenyegetésnek is ördögi. Az az ellenállás és felhördülés, ami a

Ak egész magyar közigazgatást átölelő

reforinterv fekszik a kormány előtt

(A „ Békés“ tudósítója jelenti.) Darányi Kálmán dr. miniszterelnök, nyitotta meg — mint megírtuk — a belügyminisztérium dísztermében, a második közigazgatási továbbképző tanfolyamot. A miniszterelnök megnyitó beszédében, többek között ezeket mondotta :

— Amikor kiváló elődöm, megboldogult Gömbös Gyula, esztendővel ezelőtt ugyanerről a helyről, ugyanebben az időben megnyitotta az első közigazgatási továbbképző tanfolyamot, ezen intézmény életrehivását nemcsak a köz- igazgatási világ, de szinte az egész magyar közvélemény osztatlan helyesléssel kisérte.

— Ha magunkévá tesszük azt a régi állítást, hogy minden nemzet alkotmánya annyit ér, amennyit a közigazgatás meg tud valósítani és ami az alkotmánykitüzte célból a közigazgatás által valósággá lenni nem tud, az vagy utópia, vagy a^nemzet gyengeségének a jele, előttünk áil a köztisztviselői munkának a nemzet életében való nagy jelentősége.

— A fontos az, hogy egész közigazgatásunkat átölelő terv fekszik a kormány előtt, amelyet fokozatosan kell megvalósítani, sohakiépült közigazgatási szervezetünkön csak olyan változást szabad tenni, amely azt kétségtelenül javítja. A gondolat, amely munkánkat irányítja és amely minden eredménnyel számitó racionalizálási törekvésnek helyes alapgondolata, hogy: az csak alulról felfelé haladhat. Ezt szolgálja a községi igazgatásnak most folyamatban levő átszervezése. Ez’a községi igazgatásnak oly mérvű leegyszerűsítését célozza, amely fokozottabb szociális igényeknek meg tudna felelni és amely az ország közönsége irányában. a mainál behatóbb, bensőbb viszony kialakulására vezet. Ehhez kapcsolódik a tanyai közigazgatásnak törvény utján velő rendezése, a községek területrendezése.

Darányi Kálmán miniszterelnök nagy tapssal és tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után Bornemissza Géza iparügyi miniszter tartott előadást: „Szociálpolitikánk korszerű feladatai, ipari is kereskedelmi életben“ címmel.

Azután Mikecz Ödön, belügyi államtitkár „A falu vezetői'1 címen foglalkozott a falu kérdéseivel.

Békóavármegye vezetői a főispáni beiktatásokon

(A vBéke'su munkatársától.) Március 4-én iktatják be Karácsonyi Richárdot a főispáni székbe. A beiktatáson Békés vármegye törvényhatóságát vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán és vitéz dr. Márki Barna alispán fogják képviselni.

Debrecenben március 6-án lesz Fáy Isván- nak a főispáni beiktatása, melyen megjelenik vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán is.

Kánya Kálmán külügyminiszter nagy beszédet mondott külpolitikánkról

(A vBékésa tudósítója jelenti.) Hétfőn este a Hivatásos Külföldi Laptudósitók bankettet adtak Kánya Kálmán külügyminiszter tiszteletére, amelyen a diplomáciai kar számos tagja és a magyar közélet számos kitűnősége s megjelentek .A külügyminisztert Nelky Jenő, neghatalmazott miniszter üdvözölte. Kánya íálmán az üdvözlésre a következő beszéddel /álaszolt :

A magam részéről feltétlenül bízom ab- >an, hogyha talán csak hosszú tárgyalások itán is, de sikerülni fog az európai hatalmak- íak a mindenki által kívánt megegyezésre utniok és sikerülni fog idővel a Magyaror- zágot elsősorban érdeklő Dunamedencében is dyan állapotot teremteni, amely a valódi, artós béke zálogát foglalja magában.

— Azt hiszem, valamennyiük előtt isme- etesek a magyar külpolitika célkitűzései,

amelyek hivatalos megnyilvánulásokban ismételten kifejezésre jutottak : hü és feltétlen ragaszkodás barátainkhoz, minden kalandtól való tartózkodás és végül egyengetése a korrekt viszony útjainak amaz államok felé. amelyektől ma még több-kevesebb ellentét elválaszt. A politikai blokk-képződés és a fegyveres szövetségek ellenzői vagyunk.

Csak a fokozatosan helyreállított kölcsönös bizalom fogja lehetővé tenni az igazi béke megvalósítását célzó erőfeszítéseink sikerét.

— Eme cél előmozdításában a sajtóra rendkívül nehéz és kényes feladat vár, mert sok esetben a felelősségből majdnem akkora rész hárul rá, mint a külpolitika hivatalos irányítóira.

A külügyminiszter beszédét a jelenlevő diplomaták nagy tapssal fogadták.

uiLiiirxciicii ociiwi.j l tzkji iitii na va j

ban Gyula megyei város adópénzláránál 75.263 pengő közadót fizettek be, Ez a befizetés a tavalyi év hasonló időszakával szemben 12 ezer pengős csökkenést mutat. Ennek magyarázata az, hogy a tavalyi év februárjában az egyik

világsajtót ezzel kapcsolatban bejárta, élénken bizonyítja azt, hogy a külföld müveit országaiban ismerik már a román kisebbségellenes politika eszközeit. Romániában ugyan még nincs biró, aki Ítéletet mondana az ilyen bűncselekmények fölött, mert miként kiderült, a

nagy aaonzeto egyszerre o ezer pengős befizetést teljesített. A gazdák is csak a termés betakarítása után szokták adójukat rendezni, igy az ez évi februári adófizetésben a gazdák igen kis tétellel szerepelnek.

Szent Bertalan éjszaka propagálója büntetlenül hagyta el a biró termét, de az ítélet elhangzott a művelt világ minden államában s reméljük, hogy a nagy Ítélkezés idejekor minden magyar panasz nem csak meghallgatásra fog találni, de igazságot is nyer.

Februárban csökkent az adófizetés Gyulán