Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-01-01 / 1. szám
1957 január l BÉKÉS 3 A jövő karácsonyra megjelenik a város monográfiája BOLDOG ÚJÉVET! Két szó rebeg bele most szerte e földön a vágyakkal vajúdó világba. Sokszor mondjuk unott megszokottsággal, anélkül, hogy gondolatágyból kelne a hangtani jelenség. Ha azonban valaha tudtunk imádkozni magyar boldogságért, úgy most ros- kadjunk porba a mindenek Adója előtt: kérjünk bocsánatot a múltak bűneiért és erőt a jövő küzdelmeire. Mert küzdelem, munka, mégpedig nagy, sokszor emberfelettien nagy munka vár még reánk. Munkaképességünknek minden atomjára, erőnknek a végletekig való megfeszítésére van szükség már arra is, hogy el ne merüljünk a világ örvénylő haláltáncában. De még ennél is sokkal többre : egymás megértésére, összefogásra, igazi nemzeti egységre van szükségünk, ha boldog magyar jövendőt akarunk építeni maguknak és utódainknak. Meg kell tanulnunk a fogalmakat százszázalékig értékeli. A haza jelentse a legszentebb földi valót, amelyért nemcsak meghalni, de élni is kell tudnunk. A magyar élet legyen emberfelettien igaz emberi, amelynek dala a jobb jövő himnusza legyen, verejtéke a magyar feltámadásért hulljon. Nem kell hangsúlyoznom, tudjuk mindannyian : a jövő titkaiban hatalmas feszítőerők hajtják a leszámolás felé a szembenálló világnézeteket. Ebben a bizonytalan káoszban a mi álláspontunk, a mi politikánk csak magyar lehet. Ezt kell szolgálnia a napszámos izomerejétől a tudós lángeszéig mindennek és mindenkinek. Nagyobb kenyeret minden munkás kezébe, munkát minden dolgozni akarónak, emberibb életet minden magyarnak 1 Ezt kérjük a jövendő Urától, ezt kívánjuk magunknak. Értsük át száz százalékig, hogy testvér minden magyar, de ne legyenek közöttünk Káinok. Ha mindezt átérezzük, ha ezeknek az érzéseknek a hatása alatt dolgozunk, élünk, úgy nem kell félni balkáni szadisták Szt. Bertalan éji vágyaitól, akkor jön a magyarság igaz ünnepe. Ki kell érdemelnünk, meg kell dolgoznunk érte és akkor megérjük a mai »határok* leomlását. Ezekkel a gondolatokkal kívánok boldog újévet. Gróf Pong rács Jenő Slüsoros bál a Pavillonb&n {A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Nagy- magyarvárosi Szoc. Missziótársulat és a Szent Erzsébet Leánykongregáció szokásos farsangi műsoros báját 1937. január 3 án rendezi meg a Göndöcs kerti pavillonban. A rendezőség a lehetőség szerint igyekszik mindent megtenni, hogy a résztvevőknek lehetőleg olcsó, de kellemes szórakozást nyújtson. A műsort is úgy állította össze, hogy a mulatságos, nemesen szórakoztató, de rövid legyen és igy a fiatalság bőséges időt nyerjen a táncra is. A műsor rendezője és a színdarabok betanítója Huszár Lászlóné, kit a közönség már nagyon jól ismer azokból a kitünően megrendezett és nagyszerűen betanított műkedvelő előadásokból, amelye két évről-évre páratlan ügyességgel levezetett. Három 1 felvonásos vígjáték szerepel a műsoron. 1. Giay : Az ajánlott Jeéél. 2. Mik- szátk-Hevesi: Tavaszi rügyek. 3. Zágon István : Kék és piros. Helyárak : 80 fillér az ülőhely, 60 fillér az állóhely. A jegyek a bálra is érvényesek. Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. {„Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete, mint ismeretes, már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy Gyula monográfiáját megiratja. Erre a célra külön alapot létesített s a monográfia megírására Scherer Ferenc dr.-t kérte fel, aki a felkérésnek eleget tett és az adatgyűjtés munkáját azonnal megkezdte. A munka az évek során szépen haladt előre, úgy hogy a monográfia már csaknem teljesen készen van. Mint értesülünk, Scherer Ferenc dr. a nagyszabású történelmi munka kéziratát már most a tavasz folyamán átadja a városnak s igen valószínű, hogy a nagy érdeklődéssel várt monográfia karácsonyra már ki is ke rül a nyomdából. A mü, amelynek anyaggyűjtését Scherer Ferenc dr. a komoly felkészültségű tör (A „Békés“ munkatársától.) Régi hiánya és szükséglete a fényező és festő iparnak egy olyan segédanyag, amely lehetővé teszi különösen erősen pórusos fáknak gazdaságosan való politúrozását. Néhány fanemnél (tölgy, kőris, szil, stb.) éppen a rendkívül mély pórusok miatt nem is fényeztek magas fényre, hanem megelégedtek az egyszerű bedörzsöléssel, vagy viaszkolással. Szilfát például egyáltalán nem fényeztek, mert a mély pórusok telítése rengeteg anyagot és munkaidőt kívánt volna meg. Legújabban — s megelégedéssel álla pithatjuk meg, hogy éppen Gyu'án — a Czinczár Dezső vezetése alatt álló képkeref- lécgyár laboratóriumában hosszas kísérletezés után sikerült végre megtalálni ezt az I anyagot. Ennek a „Realit“ nevű, szabadalmazott és védjegyzett szigetelő és fényfo kozó anyagnak az a jellemző tulajdonsága, j hogy minden felületen (fa, műkő, gipsz, lak kozott felület stb.) jól köt és az igy bevont felületeknek a szokásos sellakkai való politúrozását igen gazdaságosan teszi lehetővé. (A „Befces-mumaiarsam) özakolczay Lajos kúriai bíró a gyulai kir. törvényszék elnöke kibocsátotta a törvényszék 1937. évre szóló tanácsi és ügybeosztását, amelyből a következőket tudjuk meg : I. polgári felebbezési és Ke. ügyek tanácsa : elnöke Szabó László tanácselnök, tagjai dr. Paulinyí Gyula és dr. Ondrus Pál tszéki bírák. II. polg. fel. tanács : elnöke dr. Frailer Jenő tanácselnök, tagjai Lánczy Lajos és Lazsó Gábor tszéki bírák. Mindhárom tanács jegyzője dr. Beöthy Elemér joggyak. Büntető tanács és uzsorabiróság : elnöke Ungvári János tanácselnök, tagjai vitéz Láng Ernő és dr. Bölcsházi Zoltán tszéki bírák. Vádtanács, büntető felebbviteli tanács és fiatalkorúak tanácsa : elnöke Szakolczay Lajos kúriai bíró, -tagjai dr. Csatáry László és dr. Kulitzy Béla tszéki bírák. Az egyesbirói ügybeosztás a következő: Házassági perek és ügyek: Sinka I ténetiró alaposságával és kitűnő érzékével I végezte, előreláthatólag két kötetben fog megjelenni s számos olyan adatot fog tartalmazni, amelyeknek a helyi vonatkozáson túl az országos történelem szempontjából is meglesz a maga értéke és érdekessége. Úgy tudjuk, hogy a képviselőtestület a monográfia megjelenése után általános utcanév-rendezést hajt végre s a nem helytörténeti vonatkozású utcaneveket megváltoztatja. A képviselőtestület keddi közgyűlésén tárgyalt és elfogadott névváltoztatások csak egy részét jelentik az utcanévrendezés programjának s csak azt a célt szolgálták, hogy a monográfiába bekerülő térképen ne kell jen kettős utcaneveket és még el nem nevezett utcákat feltüntetni. Miikő, gipsz és cementfelületnek fényezése eddig gyakorlatilag nem volt lehetséges, a Realit ezt is lehetővé teszi. Sőt, amennyire az az eddigi téli megfigyelésekből következhető, a Realittal kezelt felületek az időjárás viszontagságainak is ellenállnak s fagyállóvá teszik őket. Igen nagyjelentőségű tulajdonsága a Realitnak továbbá az is, hogy a vele kezelt s kifényezett finom bútorok gyakorlatilag véve érzéketlenek lesznek a viz iránt s ez a tulajdonság ennek az újonnan felfedezett szernek a hasznosságát nagyban emeli. Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy ezután az eddig féltve őrzött zongorát le lehet majd mosni, ami eddig gyilkos merénylet- számba ment volna. A szakkörökben nagyörömm d fogadott és nagyra értékelt Realit mellett egy másik jelentős fényezési anyagot is előállítottak a lécgyárban, erről az anyagról azonban helyszűke miatt már csak későbben tudunk beszámolni. * Endre tan, elnök, I. fokú vagyonjogi perek : dr. Nánai Lajos tszéki biró. Csőd-, kényszeregyezségi- és cégügyek : dr. Kulitzy Béla tszéki biró, vizsgálóbíró és büntető cgyesbiró dr. Vályi Nagy István tszéki biró, fiatalkorúak bírája Lánczy Lajos tszéki biró, jövedéki kihágási ügyek : dr. Csatáry László tszéki biró, Srúcjépeí bámiíyet havi 10 P-ős részletre adok. Scheibert László könyvkereskedő. 1587 1—'* Toka|5 Borozóban J-&£Sziiveszter est Csaiádias szórakozás ! Halvacsora! 1573 2 3 Cigányzene!!! Politúrozott cement és mosható zongora Nagyjelentőségű találmány indul útnak Gyuláról A gyulai törvényszék jövő évi tanácsi és iigvbeosztása
